BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a H/6686. számon benyújtott, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló határozati javaslatot megtárgyalta, és azt egyhangúlag, 19 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi bizottság tagjaként kötelességemnek érzem elmondani, hogy 1944-től kezdve a Vörös Hadsereg a legalapvetőbb emberi és polgári jogaitól fosztotta meg a magyar lakosság százezreit azzal, hogy a Szovjetunióba hurcolták őket akár politikai rabként, akár kényszermunkásként. A XX. században, de a magyar történelem során is a magyar nemzetet érintő, hasonló súlyú és nagy számú jogtiprás szinte példátlan. A kommunista diktatúra a háború után a megtizedelt magyar nemzetet tovább kínozta. Ennek ellenére a mai napig nem emlékeztünk az áldozatokról, nemzetünk hőseiről.
Pedig ahogyan a jót a rossztól, úgy mindannyiunknak meg kell tudni különböztetnünk az áldozatot a bűnöstől, a megszállást a felszabadítástól. Ehhez azonban emlékezésre, ismeretterjesztésre és oktatásra van szükség, hogy a jövő nemzedékében is tudatosuljon, miről is szólt az elmúlt évszázad, a kommunista diktatúra, és kik voltak ennek kárvallottjai, a haszonélvezőkről most nem beszélnék.
Az elhangzottakat is figyelembe véve fontosnak tartom, hogy a Magyar Országgyűlés november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánítsa. Minden évben kötelességünk legyen megemlékezni arról a 800 ezer magyar honfitársunkról, akiket 1944 őszétől kezdve a kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével hadifogolyként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, vagy koholt vádak alapján akár évtizedekre is a gulág rabtelepeire száműzték. A nemzet hőseire pedig emlékeznünk kell emlékművek állításával, megemlékezések szervezésével, oktatási anyagok készítésével, ebben pedig az állami szerveknek, egyházaknak, sőt a civil szervezeteknek is segítségükre kell hogy legyünk.
(14.20)
Hazánk 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését. A demokrácia teljes visszaállításának feltétele a diktatúra bűneinek kimondása és az áldozatokról való megemlékezés. Hangsúlyozom, hogy az alaptörvény értelmében tagadnunk kell a magyar nemzet és polgárai ellen a kommunista diktatúra alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Ezek szellemében kérem a határozati javaslat támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok, a Jobbik és az LMP padsoraiban.)
