GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok vita volt az újonnan elfogadott egyházügyi törvény körül, aminek nyilván oka az, hogy kétszer is el kellett fogadnunk. Természetesen emiatt meg lehet fogalmazni akár még jogos kritikákat is, de érdemesebb talán arról beszélni, hogy mi volt az a kiinduló helyzet, amelyet az Országgyűlésnek kezelnie kellett akkor, amikor arról döntött, hogy új egyházügyi törvényt fogad el.
Magyarországon európai méretekben példátlan, és talán a világon is egyedülálló számban működtek egyházak, 368 egyházat tartott nyilván a bíróság. Nyilvánvaló, hogy ez a szám nem valós egyházi tevékenységet végző egyházakat takart, az egyházi státus nem csupán vallási közösséget, hanem sok esetben csupán vállalkozási formát jelentett. Úgy gondoljuk, hogy ezen a helyzeten változtatni kellett, sem a magyar gazdaság nem bírja el azt, hogy gazdasági tevékenységeket finanszírozzon egyházi formákban, az egyházak történelmi múltja pedig szintén méltatlanná teszi ezt a helyzetet.
Éppen ezért az Országgyűlés tavaly december 30-án úgy határozott, hogy az újonnan elfogadandó törvényben 14 egyházat jegyez be, de azért, hogy az Országgyűlésnek legyen lehetősége és ideje a higgadt mérlegelésre, ezért a már benyújtott egyházi nyilvántartásba-vételi kérelmek tekintetében fenntartotta a lehetőségét annak, hogy az Országgyűlés a már ilyen kérelmet benyújtó egyházak tekintetében február 29-éig az egyházi jogi státust elismerje.
Az emberi jogi bizottság ennek megfelelően 17 újabb egyházra tesz javaslatot. Gyakorlatilag ez 12 egyházat jelent, illetve 5 buddhista közösséget. Úgy gondoljuk, hogy ezzel valamennyi világegyház magyarországi irányzata egyházi elismerést nyer, megfelelően szabályoztuk a történelmi egyházak jogi helyzetét, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatában egyértelművé tette, hogy az egyházak közötti pozitív megkülönböztetés a történelmi egyházak vonatkozásában alkotmányos, egyébként pedig valamennyi jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező egyház egyházi bejegyzést nyer, illetve az egyházi státusa folyamatos marad.
Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországot rendkívül erős nemzetközi támadások is érték az elfogadott, majd újra elfogadott egyházi törvény miatt, akkor érdemes körülnézni Európa államaiban, hogy milyen az egyházak szabályozása, mennyi egyház működik egy-egy országban.
(14.20)
A szomszédos Romániában például egy vallási csoportnak legalább 12 évig kell működnie, és legalább 22 ezer követővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az egyházi bejegyzésre esélye lehessen. Szlovákiában kulturális miniszteri hatáskörben van az egyházi elismerés; legalább 20 ezer, Szlovákiában állandó lakóhellyel rendelkező személy nyilatkozatát kell csatolni, de a szlovák egyházügyi törvény a törvény hatálybalépésével egyidejűleg 15 egyházat elismert, hasonlóan a magyar megoldáshoz. Csehországban a vallási közösségek regisztrációját szintén a kulturális minisztérium végzi. Lengyelországban 15 egyház helyzetét a kormánnyal kötött kétoldalú megállapodás rendezi, mintegy 150 kisebb vallási közösség egyesületként működik, az egyházak nyilvántartásba vételét az egyházügyért felelős miniszterhez - ez jelenleg a belügyminiszter - kell benyújtani.
Litvániában az állami elismerésről a litván parlament dönt. A vallási közösségek bejegyzése 1991-ben kezdődött, de miután a törvény 25 éves működési időt ír elő az egyházi bejegyzéshez, ezért mind ez idáig a litván parlament egyetlenegy egyházat sem jegyzett be, ugyanakkor az alkotmánybíróság - hasonlóan a magyar Alkotmánybíróság döntéséhez - egyértelművé tette, hogy a történelmi egyházak megkülönböztetése alkotmányjogi szempontból helytálló, mivel ezeket az egyházakat nem törvény vagy a törvényhozó akarata hozta létre, hanem azok a múltban gyökereznek.
Ausztriában szintén miniszteri hatáskörben van az elismerés. Belgiumban, az Európai Unió központjában a belga joggyakorlat alapján egy vallás, illetve vallási közösség állam által történő elismeréséről föderális törvényben kell rendelkezni. Ezzel szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs akkor, ha a parlament nem szavazza meg az adott vallási közösség elismerésére irányuló törvényt. Dániában hasonló a helyzet, az igazságügyi minisztérium dönt az egyházak regisztrációjáról. Portugáliában a kormányzat részéről az igazságügy-miniszter felügyeli a regisztrációt. Spanyolországban a történelmi egyházak szerződést kötöttek az állammal, és ezeket a parlament törvénybe iktatta.
Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyar egyházi szabályozás a nemzetközi gyakorlatnak mindenben megfelel, és a valóban egyházi tevékenységet végző egyházak a jövőben is zavartalanul tudnak működni.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
