JÁVOR BENEDEK
JÁVOR BENEDEK
JÁVOR BENEDEK (LMP): Kérem elnök urat az óra visszaállítására. Köszönöm a szót, elnök úr. A tisztelt miniszterelnök úr sajnos távozott a teremből, pedig fontos lenne, hogy itt legyen, hiszen most négy olyan emberrel nézhetne szembe, akiknek az életét az önök kormányzati intézkedései alapvetően befolyásolták.
Az elmúlt hetekben az ország sorsával kapcsolatban változatos fantazmagóriákat, összeesküvés-elméleteket ismertetett miniszterelnök úr a szűkebb és a szélesebb nyilvánosság előtt. Összeesküvésekről, háromlábú, hétfejű puccsokról hallottunk. A miniszterelnök szemmel láthatólag elvesztette a kapcsolatot a külvilággal. Fogalma sincs, mi történik ebben az országban. Mítoszokat gyárt, és lassan az országra támadó gaz erőkről, a nemzetközi helyzet fokozódásáról beszél ahelyett, hogy valós megoldásokat kínálna az ország valós problémáira. Ideje lenne, hogy szembenézzen miniszterelnök úr és a kormány azokkal az életekkel, amelyeket tönkretesznek e közben az álmodozás közben. Nem nemzetközi erők támadtak Magyarországra, az önök kormánya teszi rendkívül nehézzé sokak számára az életet ma Magyarországon.
Itt van ma velünk a karzaton négy ember, négy sors, négy különböző kormányzati kudarc élő bizonyítéka, hogy személyes jelenlétükkel adjanak súlyt élettörténetüknek. Szekeres Diána diák tavaly érettségizett, most adja be jelentkezését az ELTE bölcsészkarra, illetve adná be, ha az önök felsőoktatási átszervezése nem zárná el diákok tízezrei elől a lehetőséget, hogy a társadalmi mobilitás csatornáin felemelkedve a felsőoktatás részévé válhassanak. Diána szülei devizaadósságot cipelnek, és rendkívül nehéz körülmények között próbálják több gyermekük taníttatását finanszírozni. Nem lesz esélyük arra, hogy az önök tandíjhiteles konstrukciójával megspékelve a gyermekeiket egyetemre küldjék. De Diána nincs egyedül, több tízezer sorstársa van hasonló helyzetben. Önök nem olyan rég népszavazást indítottak a tandíj eltörléséért, most pedig az akkor bevezetésre tervezett tandíj sokszorosát kívánják beszedni. Önök becsapták az embereket, becsapták a diákokat.
Itt van velünk Budás Attila munkanélküli, 29 éves Békés megyei lakos, aki pedagógusként dolgozott 80 ezer forint bruttó bérért. Tudom, van olyan miniszter, aki szerint ennek alig több mint a feléből is meg lehet élni, azonban Budás Attila úgy gondolja, hogy ez nem így van. De pedagógusként még 80 ezer forintos bruttó bérért sem volt szükség az ő munkájára vidéken.
(14.10)
Elvesztette az állását, eddig 1310 helyre adta be álláspályázatát, olyan válasz nélkül, amely munkával kecsegtette volna őt. Mint mondta, vidéken nincs munkahelyteremtés, csak elbocsátások, bezárások vannak.
Önök azt ígérték, hogy a vidéket felemelik. Nem ez történt. Becsapták a vidékieket, becsapták a munkavállalókat.
Itt van velünk Czakó Szabolcs szociális munkás, aki krónikus beteg hajléktalanokkal foglalkozik hat éve az Aszódi úti hajléktalanszállón. Ő naponta találkozik a hajléktalanok reménytelen helyzetével, többször találkozott már munkája során a halállal, de számára a halálnál is rosszabb, ha azt látja, hogy nem tud segíteni ezeken az embereken. Önök azt ígérték, hogy senkit nem hagynak az út szélén. Ehelyett kriminalizálták a hajléktalanságot, és az út szélén fagynak meg azok a szegények, akikért önök nem vállalnak felelősséget.
Végül itt van velünk Dobróczky Ágnes vállalkozó, aki egy nyomdaipari kisvállalkozásnak a vezetője. A gazdasági válság, az önök által napról napra változtatott adójogszabályok, az áfaemelés, a megrendelések csökkenése miatt a csőd szélére került ez a vállalkozás.
Önök a kis- és közepes vállalkozások támogatását, járulékcsökkentést ígértek a kisvállalkozóknak, ezt nem tartották be. Önök becsapták a magyar vállalkozókat is.
Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok! Ez a valóság, ezzel kellene szembenézni. Önök eddig összeesküvés-elméleteket kovácsoltak, és a saját hatalmuk bebetonozásával voltak elfoglalva. Ideje lenne, hogy elkezdjenek végre kormányozni ezeknek az embereknek az érdekében.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
