DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Abban egyetérthetünk, hogy figyelni kell az ellenzékre, amennyiben az ellenzéktől érkeznek olyan javaslatok, amiket valóban fel lehet használni. Amennyiben olyan hozzászólások érkeznek, amelyekben több a javaslat, mint a demagógia, akkor, úgy gondolom, minden további nélkül lehet arra építeni.
Talán abban is egyetérthetünk, hogy nyilvánvalóan nem könnyű ez az év, ezt senki nem vonhatja kétségbe és senki nem is mondta. Ha valaki körbenéz a világban, akkor nagyon jól látható, hogy egy nagyon nehéz esztendő áll az egész világ és egész Európa előtt. Elegendő csak arra utalnom, hogy ha a hétvégén bekapcsolta volna a televíziót és megnézte volna a görög híradásokat, akkor látta volna, hogy jelen pillanatban milyen helyzet van Európában. Magyarországon azonban az a helyzet, hogy egyrészről valóban nem könnyű ez az esztendő, másrészről picit könnyebb is, mint a korábbi, alapvetően azért, mert a tisztelt parlament és a kormány az elmúlt évben elvégezte azt a jelentős munkát, ami Magyarországon a reformok végrehajtásához szükséges. Előbb volt szó például a felsőoktatási reformról, de hasonlóképpen zajlik a munkaerőpiac vagy a gyógyszerkassza átalakítása. Egy nagyon széles reformsorozatban van az ország.
Van jó néhány olyan reform, ahol méltán mondhatjuk, hogy Magyarország az éllovasok között van Európában. Például az adósságfék összesen öt európai ország alkotmányában van. A szomszédos Ausztriában sem tudták alkotmányban rögzíteni az adósságféket, ott egy feles törvénnyel oldották meg, mert nem tudták megteremteni hozzá azt a konszenzust és szavazati többséget, hogy az alkotmányban szerepeljen. Szintén egész Európa küszködik a korai nyugdíjaztatási formák kezelésével és rendszerből való kivezetésével. Magyarország ezt megteremtette. Jó néhány európai ország kínlódik ezzel, az Európai Unió pedig folyamatosan teszi a javaslatait.
(9.40)
Van jó néhány olyan reform, amelyikben Magyarország - mondhatnám - fölzárkózott az európai élmezőnyhöz, például az a rugalmas munkaerő-piaci szabályzás, ami gyakorlatilag megfelel annak a szabályzásnak, amit Németország vezetett be 2004-2005-ben. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Megértem, hogy a tisztelt képviselő úr akkor nem olvasta, pedig akkor kormányon voltak. Én megértem, hogy akkor nem figyelt arra, hogy mondjuk, az önökkel rokon német szociáldemokrata párt milyen munkaerő-piaci reformokat vitt végbe. Önök akkor azzal foglalkoztak, hogy a hatalom érdekében önöktől függő társadalmi csoportot tartsanak fenn. Ez, ha önöknek megfelel, akkor vigyék tovább. (Folyamatos zaj.)
Van még néhány reform, ahol további lépésre van szükség; mindenekelőtt a tömegközlekedésben és a helyi önigazgatások átalakításánál, de azért a jó hír az egészben az, hogy a reformok java részén túl van az ország. Amit ebben az évben várunk, hogy ezek a reformok meghozzák hatásaikat is. Ehhez tartozik egyébként a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó, amely - itt már többször elmondtuk - teljesítményre ösztönöz, nem bünteti azokat, akik többletteljesítményt kívánnak nyújtani. Én értem, hogy Magyarországon van még egy különbség - ezt is önöktől örököltük - a teljesítmény és az elért jövedelem között. Nem minden esetben igazolja a magas jövedelem az elért teljesítményt, mondhatnék egy-két szocialista párti képviselőt is, ahol ez nyugodtan megállapítható. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)
Nyilvánvalóan az egykulcsos személyi jövedelemadónak erős hatása van a gazdaság kifehérítésében, annak a szürkegazdaságnak a felszámolásában, amit egyébként szintén önöktől örököltünk. A fogyasztási hatás egy picit nehezen mérhető abban a tekintetben… - fölösleges így nézni, mert csak a vak nem tudja azt, hogy a fogyasztás az egyik oldalról és a szürkegazdaság kifehérítése, a kettő egymással ekvivalens (Közbeszólások az MSZP soraiból.), és ha háromszor mondja, akkor is így van, csak utána kellene gondolni, de nem hiszem, hogy ezzel foglalkozna. A fogyasztásnál természetesen azt figyelembe kell venni, hogy a lakosság jelentős része devizában eladósodott, és az árfolyamváltozás erősen lekötötte a fogyasztási igényeket.
Van egy félreértés közöttünk, és úgy gondolom, ebben nem fogunk tudni sohasem megegyezni, a szociális kérdéseket az adórendszeren kívül célszerű kezelni, az adórendszert pedig úgy kell felépíteni, hogy az munkára és teljesítményre ösztönözzön. Aki összekeveri a szociális célokat a teljesítményösztönzés céljával, az olyan országhoz tudja elvezetni és olyan világhoz, mint ahogy önök tették, mi ebből nem kérünk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
