DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden szeretném ismertetni a kormány álláspontját.
A 2011. december 23-ai napon számos személy tiltakozása kifejezéseként egymáshoz, illetve az Országházat körülvevő elzárt terület egyes kapuihoz láncolta magát, és ezzel lezárta a terület több bejáratát. Az akcióban részt vevők ellen személyi szabadság megsértésének bűntette miatt büntetőeljárás indult.
Az alaptörvény I. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés közkegyelmet gyakorolhat. Hazánkban hagyomány kiemelkedő nemzeti évforduló vagy esemény kapcsán közkegyelem gyakorlása. A rendszerváltás óta az Országgyűlés eddig háromszor élt a közkegyelem lehetőségével: a Magyar Köztársaság kikiáltása, majd az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából, ezt követően pedig az 1990. október 25. és 28. között az üzemanyagok árának felemelése miatt kirobbant, az ország életét megbénító úttorlaszok létesítésével megvalósított tiltakozással, az úgynevezett taxisblokáddal kapcsolatban. E három esetben a közkegyelemről a következő törvények rendelkeztek: a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából gyakorolt közkegyelemről az 1989. évi XXXVII. törvény rendelkezett, amely 1989. november 4-én került kihirdetésre; az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából az Országgyűlés az 1990. évi XXXIX. törvénnyel élt a közkegyelem lehetőségével, a törvényt 1990. június 18-án hirdették ki; és az úgynevezett taxisblokáddal kapcsolatban az Országgyűlés az 1991. évi V. törvénnyel gyakorolt közkegyelmet, a törvényt 1991. március 1-jén hirdették ki.
A közkegyelem rendkívüli esetben alkalmazható jogintézmény. Két alkalommal az ország szempontjából ünnepélyes, történelmi jelentőségű eseményhez kapcsolódott a közkegyelem gyakorlása. Magyarország Alaptörvényének hatálybalépése is ilyen kivételes alkalom, ezért méltányosnak tekinthető a közkegyelem gyakorlása az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával tiltakozó azon személyek ellen, akikkel szemben e cselekményük miatt büntetőeljárás indult. A törvényjavaslat követi a közkegyelemről szóló jogszabályok rend szerinti tartalmát a folyamatban lévő vagy még meg nem indult büntetőeljárásokban az állam büntetőjogi igényéről való lemondásról - ezt nevezik eljárási kegyelemnek -, a jogerős ítélettel kiszabott büntetések elengedéséről, amely végrehajtási kegyelem, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről rendelkezik.
Eljárási és végrehajtási kegyelmet gyakorol a szabálysértések körében is, és rendelkezik a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt dolgok elkobzásával kapcsolatban.
A fenti és az előbb általam elmondott indokok alapján a kormány támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
