NÉMETH ZSOLT

Teljes szövegű keresés

NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én három okból kértem szót most a plenáris ülés előtt ehhez a törvényjavaslathoz, a ratifikáláshoz. Az első, hogy elmondjam a Jobbik véleményét, ami nem lesz különösebben meglepő; a második, hogy a nemzetközi szerződés körülményeiről, kezdeteiről is pár szót ejtsek; harmadikként pedig egy kérést szeretnék megfogalmazni a magyar kormányhoz, annak külügyi vonalához.
Nagyon fontos, és teljesen igaza van a külügyminiszter úrnak a miniszteri expozéban, valóban, ez az úgynevezett kazettás lőszer már egy elavult, buta fegyver, amit elsőként az Egyesült Államok vetett be Vietnamban, majd pedig a sort folytathatjuk, kétszer vetette be az Egyesült Államok Irakban, illetve Afganisztánban, illetve az Egyesült Királyság a Falkland-szigeteken. Laoszban egy polgárháború során is többször bevetették ezt a fegyvert, de az egyik legnagyobb és máig is használója pedig Izrael Állam, ami használja ezt a fegyvert, a nemzetközi közösség haragját is kivívva maga ellen.
Fontos elmondani, hogy egy ilyen kazettás bomba 88-100 altöltetet hagy maga után, és ahogy az államtitkár úr is elmondta, veszélyt jelent, mert nem minden esetben robbannak fel ezek az altöltetek, és valóban aknákként ott maradnak, későbbi veszélyt jelentve a civil lakosság, illetve az emberek között. A NATO, illetve az Egyesült Államok a délszláv háború során is több ezer ilyen bombát dobott le a déli szomszédainkhoz, amely a mai napig veszélyt jelent az ott lévő lakosság számára. Az ENSZ adatai szerint eddig több mint száz ember halt meg a háború utáni ilyen altöltetek miatt.
Ezt a nemzetközi egyezményt 2006-os események miatt kezdték létrehozni, tető alá hozni, ugyanis 2006-ban Izrael Állam - már 1978 után, 1982 és 2006 az utolsó dátum - tömegesen vetette be ezt a fegyvert Libanon ellen, több mint négymillió darab ilyen lőszert lőtt ki Libanon ellen. Az ENSZ adatai szerint több mint egymillió darab a mai napig nem robbant fel, tehát megtalálhatók a termőföldeken, iskolákon, városokban. Ugyancsak az ENSZ adatai szerint több mint 90 várost, települést és mezőgazdasági területet érintett ez a gátlástalan támadás. Szeretném itt megmutatni (Felmutat egy térképet.), bár nem hiszem, hogy fog látszani, a piros pöttyök mind egy-egy libanoni települést, iskolát, falvat vagy pedig mezőgazdasági infrastruktúrát érintettek. Bár nem biztos, hogy látszik, de a sok piros pont szerintem távolról is látható, ahová az izraeliek, Izrael Állam, az IDF ilyen, mondhatni, tömeggyilkos eszközt vetett be.
Mark Regef, az izraeli külügyminiszter szóvivője azt mondta - szó szerint idézem a Jerusalem Postban megjelent szavait -, “ha a NATO hadrendben tarthat és használhatja ezeket a fegyvereket, akkor a világnak nincs oka ujjal mutogatni ránk”. Én nagyon örülök, hogy most Magyarország, ahogy ratifikálja ezt a szerződést, végre tud ujjal mutogatni azokra az államokra - Egyesült Államokra, Izrael Államra -, amelyek nem ratifikálják, nem írják alá ezt a megállapodást. Egy az egyben azt szeretném kérni a magyar kormánytól, hogy ha már a WikiLeaksen olvashattuk, hogy milyen sokszor járnak az Egyesült Államok nagykövetségére, akkor kérjék már meg, ne csak panaszkodjanak, ne csak árulkodjanak, hanem hassanak oda, ha már ilyen magasztosan megfogalmazta itt a magyar kormány, az államtitkár úr is ennek a szerződésnek az előnyeit, akkor az önök egyik legnagyobb szövetségesére, vagy mondhatni, az egyik legagresszívebb gyarmattartó államra, az Egyesült Államokra is hassanak oda, és kérjék meg, hogy ők is írják alá ezt a szerződést, és ne vessenek be több ilyen fegyvert, ugyanis a mai napig mind Afganisztánban, mind Irakban bevetik ezt a fegyvert. És ami a legfelháborítóbb, Izrael Állam Gázában 2009-ben a civil lakosság ellen is bevetette ezt a fegyvert. Ezt az ENSZ adatai alátámasztják, a Harec izraeli újság is megírta, fényképeket közölt róla. Sajnos a szakértőket azóta sem engedik a célterületre, az újságírókat pedig kitiltották onnan, hogy további bizonyítékokat szerezzünk.
Ismételten elmondom, hogy mi támogatjuk, örülünk ennek a szerződésnek, és azt kérem, hogy hassanak akkor önök is a többi államra, hogy ratifikálják, írják alá ezt a szerződést.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem