DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a 3. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársunk nyújtotta be ezt a javaslatot.
Gaudi-Nagy Tamás nagyon aktívan részt vett dr. Balsai István volt képviselőtársunk jelentésének a munkafolyamatában, és nagyon szorgalmazta, hogy ez mindenképp kerüljön be a parlament elé, mégpedig minél hamarabb. A Balsai-jelentésben foglaltakkal túlnyomórészt egyetértünk, örülünk annak, hogy ez megfogalmazásra került, és nagyon örülünk, hogy egy ilyen bizottság felállt ezeknek az eseményeknek a kivizsgálására, de Gaudi képviselőtársam pontosan azért, hogy ez még hatékonyabb legyen, benyújtotta a 3. pontban megfogalmazott módosítást.
Mi is ennek a lényege? Sokat beszéltünk már arról, hogy ezek az események 2006-ban történtek, leginkább akkorra voltak jellemzőek ezek a ténybeli történések. A 2010-es kormányváltás után abban bíztunk, hogy lesz egy elszámoltatás, és ez az elszámoltatási rendszer, a szocialisták után egy nemzetinek mondott kormányzás gyökeresen megváltoztatja a hozzáállásunkat 2006-hoz, és az egyik első lépés lesz az, hogy azok, akik szabadságharcot, egy nemzeti felszabadulási mozgalmat igyekeztek vívni kint az utcán, végre elismerésre kerülnek, akár - visszatérve egy gondolattal az előző napirendhez - közkegyelemmel lesznek a jogaikba visszahelyezve, azaz elismerve, hogy azok az események, azok a cselekmények, amelyek akkor megvalósultak, tulajdonképpen nem bűncselekmények, mint amire a semmisségi törvény utalt volna, vagy pedig ha bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek minősülnek is, a parlament figyelembe veszi, hogy milyen célok érdekében mi mindent tettek meg, és ezért közkegyelmet fog gyakorolni velük szemben a kormány. Hát ez nem történt meg, mint ahogy az előző napirendnél is láttuk. A semmisségi törvény megvalósult, azonban úgy, ahogy azt Zagyva képviselőtársam elmondta: igazából még 1 százalékra sem tehető azon esetek száma, amelyekben ez valóban érvényesülni tudott volna.
A semmisségi törvényt a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatta, mert nagyon fontosnak tartottuk volna, hogy kimondják a bírósági eljárásban: ezek az emberek, ezek a személyek nem követtek el bűncselekményt, az a cselekmény nem bűncselekmény. Ezért lett volna talán jobb egy picit a semmisségi törvény a közkegyelemnél, mert a végső eredmény végül is mind a kettőnél ugyanaz lenne, azonban a semmisségnél megállapítják, hogy nem is követtek el bűncselekményt, a másiknál pedig megállapítják ugyan, de utólagosan kegyelemben részesítik őket. Tehát sokkal nemesebb lett volna, ha a semmisség a gyakorlatban tud érvényesülni, azonban ebben az esetben jobb lett volna megadni a közkegyelmet.
De visszatérve erre a témára és figyelembe véve az idő múlását, Gaudi képviselőtársam elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogsértések felelőseinek a felelősségre vonása a gyakorlatban mind a mai napig nem történt meg. Az első ötéves időintervallum lejárt, és ezáltal akár az elévülésbe is becsúszhattak a kisebbfajta bűncselekmények vagy az átlagos bűncselekmények. Most viszont már oda kell figyelni, mert öt éven keresztül hagytuk múlni az időt, és nem történtek felelősségre vonások. Nagyon gyorsan le fog ketyegni a következő öt év is, ahol már súlyosabb bűncselekmények is el fognak évülni, és adott esetben csak a legsúlyosabbak maradnak fenn, amikért felelősségre lehet vonni azokat az embereket, akik ezeket elkövették, csak kérdés, hogy föl meri-e vállalni a kormányzati többség - ami a Balsai-jelentésben megfogalmazásra került -, hogy ezek valóban terrorcselekménynek is minősülhetnek-e. Vajon ezt fel merik-e vállalni? Mert abban az esetben nyilván nem beszélhetünk elévülésről. De ezért fontos az idő múlása, hogy minél hamarabb történjen meg, és ahogy Gaudi képviselőtársam felhívja a figyelmet, tisztességes eljárások keretei között, de ésszerű időben, és figyelemmel arra, hogy a feltárt tényállású ügyekben több mint fél éve tett feljelentések ellenére mind a mai napig még egyetlen magas beosztású rendőrt vagy politikust sem állították Magyarországon a bíróság elé, sem máshol.
Mindezek indokolják azt, hogy ez is bekerüljön. Mindannyian tudjuk, hogy ehhez semmilyen szankció nincs fűzve, nincs olyan, ami kötelezné a jogalkalmazókat arra, hogy gyorsabban járjanak el. De legalább a parlament mondja ki az erre vonatkozó igényét ebben a határozati javaslatban, ezzel is próbáljuk meg gyorsítani az igazságszolgáltatás munkáját, kifejezve azt az óhajunkat, hogy azt szeretnék, ha ezek a felelősségre vonások minél hamarabb megtörténnének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és azok a bűnösök, akik valóban bűncselekményeket követtek el, megkapják a méltó büntetésüket.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
