DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt látjuk itt az elmúlt hónapokban, illetve lassan két éve, hogy a fideszes fülkeforradalom törvényalkotása hogyan működik. Nem olyan régen tulajdonképpen ugyanerre a felállásra került sor, a kormány behozott egy törvényjavaslatot, itt a parlamentben ebből lett egy törvény, a kormány, illetve a gazdasági szereplők nagyon gyorsan rájöttek, hogy itt káoszt okozott - a Ptk.-módosításra és a Pp.-módosításra gondolok -, gyorsan megkérték Vas képviselő urat, hogy legyen szíves módosítani ezt a javaslatot, amit korábban egyébként lelkesen támogatott. Az, ami most előttünk fekszik, gyakorlatilag ugyanez a forgatókönyv. A fülkeforradalom itt a saját törvényeit zabálja fel napról napra, hiszen a most tárgyalt cégjogi törvények módosításának egy fél év alatt, azt mondhatjuk, az utolsó fél évben ez a negyedik jelentős módosítási csomagja, ugyanis a kormány tavaly ősszel benyújtotta a csődtörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégtörvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát, amelyet akkor a jogterületet érintő átfogó novellának nevezett.
Az indokolás szerint a módosítás a Széll Kálmán-akcióterv 16. pontjának végrehajtását szolgálta, azzal a céllal - és idézem -, hogy a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése révén a cégjogi szabályozás alkalmassá váljon a gazdaság versenyképességének javításához. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényjavaslathoz 2011 decemberében a Fidesz egyetlen képviselője sem nyújtott be módosító javaslatot, azonban az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság egy tízoldalas zárószavazást nyújtott be ahhoz a törvényhez, amelyet egyébként a parlament sürgősséggel tárgyalt.
Több képviselőtársam az akkori vitát elolvasva elmondta, hogy sürgősséggel ilyen horderejű törvényeket nem lehet tárgyalni. Akkor egyébként a kormány képviseletében jelen lévő Répássy államtitkár úr, aki most is itt van, gyakorlatilag kioktatta az ellenzéki képviselőket, és elmondta, hogy ha nem tudnak felkészülni a sürgősségi tárgyalásra, akkor inkább ne szóljanak hozzá. De egyébként az államtitkár úr akkor is elmondta, hogy nagyszerű javaslatról van szó, ha ezeket a novellákat elfogadjuk, akkor minden gondunk meg fog oldódni.
Az MSZP-frakció akkori vezérszónoka elmondta ezeket a főbb kritikákat, amelyek miatt a törvényjavaslatot nem tudtuk támogatni, azonban az Országgyűlés 2011. december 23-án elfogadta, ez az ominózus 2011. évi CXCVII. törvény. A törvény, amely a jelen törvényjavaslatban érintett törvényeket módosította, jelentős részben 2012 januárjában, illetve más részben 2012. március 1-jén, tehát most, március 1-jén lépett hatályba.
A rendelkezések egy részét azonban a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellett, így nagyon korán - egyébként az előterjesztő ezt jól mondta - jelentkeztek a jogalkalmazási problémák, és ezért került benyújtásra egy javaslat T/6842. számon idén áprilisban. Akkor azt mondtuk, hogy a március 1-jei hatálybalépéshez képest még egy hónap sem telt el, és a kormány már-már rögtön felismerte, hogy micsoda óriási problémákat okozott. Valóban nagyon érdekes, hogy amikor Vas Imre képviselőtársam ezt a javaslatot benyújtotta - ugye, gyakorlatilag ez is egy salátatörvény -, ettől függetlenül a kormány is úgy gondolta, hogy nem jó ez a jogszabály, ezért T/7035. számon benyújtott egy javaslatot, amelynek egyébként a módosító javaslatai szavazása közben vagyunk. Ez a mai napon is téma volt, tehát úgy tárgyalunk ma egy törvényjavaslatról, hogy közben egyébként ennek a módosítása itt zajlik az Országgyűlésben, ami jelzi azt az óriási káoszt és fejetlenséget, amit önök okoznak. A jogalkalmazók gyakorlatilag az ilyenfajta törvénymódosítással szinte nem vagy csak igen nehezen tudnak megbirkózni.
A mostani javaslat egyébként nem azokat a pontokat érinti, amelyeket a kormány is módosítani akar, azonban a március 1-jén hatályba lépett rendelkezések egy jelentős részét megváltoztatták. Ezek között jó néhány olyan szabály is van, amelyeket visszaállítana az önök által elfogadott 2011. évi CXCVII. törvényre, tehát ez maga a teljes beismerés. Nos, a régi javaslatok önök szerint nem voltak jók. Vas Imre képviselőtársam például azt mondta, hasonlóan, mint Szakács képviselő úr, arra kéri az Országgyűlést, hogy támogassa a korábbi törvényjavaslatot, mert összegzésként elmondta, hogy ez a javaslat a cégjogi, a társasági jogi, csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőséggel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket, az államot károsító magatartások visszaszoruljanak. Ezt mondta akkor Vas képviselő úr. Most egészen máshogyan gondolja, hiszen az előtte lévő időszakra szeretné jó néhány pontban a törvény szabályait visszaváltoztatni.
Nos, ha konkrétan a benyújtott javaslatra rátérünk, amely több mint 40 pontban nyúl hozzá a három törvényhez, akkor azt láthatjuk, hogy ugyanaz az indoka a korábbi rendszer visszaállításának, mint ami a rendszer megváltoztatását indokolta, ugyanis a törvényjavaslat indokolása azt mondja, és idézem: a jogalkalmazási problémák megoldása céljából a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosításait tartalmazza. Azonban, szemben Szakács képviselő úrral, én azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a problémák, amelyeket önök most el akarnak hárítani, tulajdonképpen a decemberi törvénymódosítás bűneit próbálják orvosolni, azokat a bűnöket, amelyeket valószínűleg el lehetett volna kerülni, hogyha akkor nem sürgősségi eljárásban, nem kapkodva, a megfelelő szakemberek által előkészítve kerül az Országgyűlés elé ez a jogszabály.
(20.40)
A legtöbb probléma egyébként - a benyújtott javaslatot megvizsgálva - az ügyfél és a jogi képviselő helyzetének megnehezítésével függ össze. Természetesen mind a negyven módosító javaslatot és ezt a salátát nem fogom részletesen ismertetni, de azért az ügyfél és a jogi képviselő helyzetére én is ki szeretnék térni. Mert kiderül az is, hogy a Ctv.-ből hatályon kívül helyezett rendelkezésekre egyébként szükség van, és ezeket nem kellett volna hatályon kívül helyezni. Példaként hozza az előterjesztő, hogy ismeretlen székhelyű cég megszűnésére irányuló eljárásban bírósági titkár is hozhat jogorvoslattal meg nem támadható végzést a cégbíró hozzájárulásával. Vagy másik ilyen példa, hogy egyes határidőket nem naptári napban, hanem munkanapokban kell számítani.
De egyébként ugyanilyen probléma a jelenleg hatályos törvénnyel, hogy számtalan hiba van benne. Ezek közül jó néhányat orvosol most az előterjesztő. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy azokat a hibákat, ahol például a beltag adatairól értekezik a hatályos törvény, és mégis a kültagot írja, teljesen evidencia, hogy ez egy olyan koherenciazavar, amit el kellett volna kerülni.
Jelen törvényjavaslat azonban, azt mondhatjuk, hogy a gazdaság kihívásaira, problémáira megoldást nem tartalmaz, szerintem egy gyenge kísérlet arra, hogy a károkat valamilyen mértékben csökkentse. Azonban ettől függetlenül mégiscsak azt mondom, részben üdvözlendő az, hogy a kormány belátta a saját hibáit, belátta azt, hogy egy elkapkodott és rossz jogalkotást erőltetett át tavaly december 23-án a parlamenten; belátta a hibáját, ezért benyújtott egy törvényjavaslatot; belátta a hibáját, ezért arra kérte Vas képviselőtársamat, hogy ő is nyújtson be, és több mint negyven ponton módosítsa ezt a javaslatot.
Összességében is azt mondhatjuk, hogy nagyon kevés idő telt el március 1-je óta, tehát van egy olyan csoportja is ezeknek a módosításoknak, amelyeket viszont egy picit meg kellett volna várni, hogy az idő megoldja-e, hiszen el tudom képzelni azt, ha néhány hónap türelemmel vannak, akkor néhány módosítás most nem került volna elénk.
Az egyik legkirívóbb eset a fantomcégekkel kapcsolatban a cégjegyzékből való törlési eljárás, amit az előbb is említettem a bírósági titkárnál. Tulajdonképpen önök a bírósági ügyteher célszerűsítésével indokolják azt, hogy miért akarják most visszaállítani a korábbi szabályokat. Azt gondolom, ha önök akkor figyeltek volna decemberben egy kicsit, például akkor is megnézték volna, hogy a bírósági ügyterhet hogy lehet arányosan elosztani, akkor nem módosították volna, most pedig nem módosítanák vissza.
Én azt gondolom, hogy ez a fajta jogalkotás és a jogalkotáson belül is az, hogy a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni kell azokat a szabályokat, amit itt napról napra változtatnak, azt jelenti, hogy a cégeljárásokban tulajdonképpen már a hivatásos apparátus, tehát a bírósági dolgozók is csak a fejüket kapkodják: decemberi módosítás, januári hatálybalépés, márciusi hatálybalépés, kormány által benyújtott csomag, most pedig ez a Vas-féle módosító javaslat eltérő hatályba léptetési időszakokkal. Tehát összességében nem nagyon látható, hogy mikor hogy kell a cégeljárás rendelkezéseit alkalmazni.
Azt mondhatom, hogy ebben a javaslatban is biztosan van jó néhány koherenciazavar, és azt is mondhatom, hogy ebben a javaslatban is van olyan, ami szerintem a jogalkalmazás számára nem lesz érthető. Olvasni szeretnék önöknek egy mondatot, és ha ezt a képviselő úr, aki beterjesztette, megvilágítaná, hogy ez mit jelent, akkor azt gondolom, hogy mindannyian hálásak lennének. Szerintem ez például egy olyan szakasz, ahol az előterjesztő szándéka sem derül ki. Ez a szakasz arról szól, hogy még eddig nem lehetett közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, továbbá nem szerezhetett gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést az a személy, aki a társaságtól megváló tagként nem tett eleget a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért, addig a javaslat szerint a helytállási kötelezettség teljesítése a jövőben csak a kizárólagos vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést tiltja. Azért ebben a módosításban a tartalmi különbségeket, azt gondolom, hogy elég nehéz lesz önöknek megvilágítani, mert tartalmi különbség nem nagyon lelhető fel.
A törvényjavaslatban szereplő módosítások többsége tehát nem következetes, ugyanúgy, ahogy látjuk azt a folyamatot, amit december óta művelnek a cégeljárásokkal, több szabály nem egyértelmű, sőt azt is mondhatom, hogy néhány szabály pedig egyenesen zavaros. A fentiek alapján azt mondom, hogy bár van néhány előremutató rendelkezés, összességében ez így még mindig egy nem kiforrott jogalkalmazásnak és jogalkotásnak tekinthető. Ehhez az összevissza törvénymódosításhoz mi a magunk részéről nem fogunk asszisztálni, úgyhogy nem fogjuk támogatni ezt a javaslatot. De egészen biztosak vagyunk benne, hogy alig fog hatályba lépni ez a törvényjavaslat - úgy, ahogy önök csinálták -, további módosítások fognak bekövetkezni, mert ez így tele lesz koherenciazavarral.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
