DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): A gondolata nem itt jár az elnök úrnak. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Simon Gábor képviselőtársam hozzászólására szeretnék reagálni néhány mondatot, mielőtt még konkrétan a benyújtott javaslatról mondanék néhány szót. Úgy gondolom, hogy amit ő bevezetőjében negatívként említett a törvényjavaslattal kapcsolatban, én azt pont fordítva látom, én azt mondom, hogy ez pozitív. Látszik az, hogy a törvényjavaslatot egy gyakorló jogász terjesztette elő, tehát a mindennapi életben jelentkező és a jogalkotás programjaként felmerülő kérdésre azonnal reagál. Tehát én nem az elkapkodott jogalkotásnak tudom be a most benyújtott T/6842. számú törvényjavaslatot, hanem pont ellenkezőleg, annak, hogy gyorsan reagál az előterjesztő a felmerült esetleges problémákra.
Ami a képviselőtársam által előadottakat illeti, azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy a kevesebb több lett volna. Ő maga mondta - direkt leírtam - hét perc után, hogy most pedig rátérek magára a törvényjavaslatra. Ekkor is a tizenöt percből körülbelül két-három percet beszélt a törvényjavaslatról, a többi másról szólt. És tekintettel arra, hogy nincs televízióközvetítés, a rádióhallgatóknak tulajdonképpen úgy közvetítette, hogy negyven módosításáról van szó. Ha az egész törvényjavaslatot felolvasta volna, akkor sem kellett volna tizenöt percet beszélni, ugyanis mindössze 17 paragrafus és négy oldal az egész. Tehát aki nem látja, csak hallja a mi vitánkat, úgy gondolja, hogy egy vastag törvényt tartunk a kezünkben, és tele van olyan módosításokkal, ami annak a következménye, hogy elhamarkodottan és gyorsan alkottuk a jogszabályokat.
Tulajdonképpen már Szakács Imre és az előterjesztő is a javaslatról részletesen beszélt, én egy-két dolgot említenék meg, amit fontosnak tartok kiemelni.
(20.50)
Azt Szakács képviselőtársam is hangsúlyozta, hogy ez egy gyors reagálás a jogalkalmazás során felmerülő problémára, és valóban, a jogalkalmazói oldalról jött ez a törvényjavaslat. Tulajdonképpen ez a 17 paragrafus 3 jogszabályt érint, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt.
Egy-egy dolgot szeretnék kiemelni. Tehát ez orvosolja a cégeljárási törvénynél a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémákat. A csődtörvénynél indokolt a fentieken túlmenően a felszámoló szervezetek átlátható és ellenőrizhető tulajdonosi szerkezetének törvényi szintű bemutatása. Még nem volt szó róla, de a közhasznúsági fokozat 2012. január 1-jével történő megszüntetése indokolttá teszi a törvény módosítását, azaz a törvény erejénél fogva közhasznúvá válnak ezek a szervezetek. A csődtörvény módosítása során a javaslat meghatározza azt, hogy kit kell a csődeljárásban hitelezőnek tekinteni. Szintén a csődtörvény módosítása egyértelművé tette a keresetindításra nyitva álló határidő számításának módját, azaz a keresetindításra nyitva álló határidő nem a felszámolási eljárás jogerős lezárásával kezdődik. A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása pontosítást tartalmaz, valamint a felesleges átmeneti rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.
Természetesen a benyújtott törvényjavaslathoz néhány módosító javaslat benyújtása indokolt, amelyek a javaslatban szereplő néhány törvény olyan rendelkezéseit jobbítja, amelyek a jogalkalmazás során problémát okoznak. Mint ahogy már képviselőtársam is említette, a Fidesz képviselőcsoportja általános vitára alkalmasnak tartja a jogszabályt, és támogatását kéri a parlament minden tagjától.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
