GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ezen a késői órán nem akarom megismételni azokat, amelyeket akár Simon Gábor, akár Gyüre Csaba képviselő úr elmondott. Azt gondolom, hogy mindenképpen kell beszélnünk arról a forradalmi hevületről, ahogy ilyen komoly jogszabályokat alkalmaznak, és talán joggal hiszik el, amikor azt mondjuk, hogy a vállalkozások, az üzleti szféra számára a jogbiztonságot fantasztikusan veszélyezteti az a mechanizmus, ahogy önök dolgoznak. Lehet ezt olyan egyszerűen elintézni, ahogy Szakács Imre képviselő úr tette, hogy a jogalkalmazás során felmerült problémák, csak egy kis önvizsgálattal, vagy elővéve egy korábbi javaslatot, abban a pillanatban kiderül, hogy a fideszes forradalmi lendület valami olyasmit jelent, hogy állíts elő mérhetetlen nagy problémákat, káoszt, aztán utána tegyél kísérletet a megoldásra.
(21.00)
Teszem ezt azért, mert egész pontosan szerintem Vas képviselő úr is tudja, mert ő áprilisban nyújtott be javaslatot, és ettől függetlenül maga a kormány benyújtott májusban egy olyan törvényjavaslatot, ahol a cégnyilvánossággal 11 paragrafus foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy utólag rájött a kormány, és hiszem, hogy Vas képviselő úr, és előre is elnézést kérek, ön azért nyújtotta be ezt a javaslatot, hogy továbbra se kelljen egyeztetni senkivel, tehát megkerülhető legyen a jogalkotási törvényben szereplő kötelezettség, és erre majd konkrét példát is mondok.
Szeretném önöket emlékeztetni arra, mert itt hivatkoznak az indoklásban a bírósági jogalkotás kérdéseire, hogy Latorcai és Rubovszky képviselő uraknak volt több olyan indítványuk, amelyek a cégbíróság vagy a csődeljárás kapcsán alkalmazott vagy látott hibákat próbálták meg beemelni akkor a csődtörvénybe, önök ezeket kegyetlenül leszavazták és kidobták. Valami azért a zárószavazásnál abba a tízoldalas módosítóba bekerült, de ezzel együtt látszik, a példa mutatja, hogy a bírósági jogalkalmazás számára is önök problémát okoznak.
A másik a kodifikációs probléma. Azt gondolom, hogy ennek a minősége ugyanúgy tetten érhető, mint más jogszabályokban. Itt önt bántom, képviselő úr, ön olyan következetlen, hogy az egyik paragrafusban napokról, a másikban munkanapokról beszél. El kéne már egyszer fogadni - és Répássy államtitkár úr korábban erről beszélt -, hogy igen, ez egy folyamatos követelmény, hogy átálljunk arra, hogy munkanapokban számoljuk a határidőket, úgy, mint más ügyintézési kategóriákban, de akkor, azt gondolom, hogy legalább egy törvényjavaslaton belül kellene egységesen. Bízom benne, és erre szándékosan nem nyújtottam be módosító javaslatot, de elmondanám önnek, hogy a 13. §-on, tehát egy paragrafuson belül is lehet ezt az ellentmondást látni: 3 munkanap, aztán 90 napos jogvesztő határidő. Érdemes lenne, főleg, amikor deregulációról beszélnek, számomra ez is belefoglaltatna abba, hogy megoldják ezt a problémát.
A másik kérdés a felszámoló kérdése. Látszólag egyszerűen elintézik annyival, hogy pályázni lehet, és a kormány majd rendeletben közzéteszi a felszámolók listáját. Azt gondolom, hogy ez mérhetetlen korrupcióra ad lehetőséget. Azt hiszem, az a mérték, hogy legalább 5 százalékában legyen megismerhető, enyhén megmosolyogni való mérték, mert az 5 százalék egy cégben semmire nem jogosít, képviselő úr. Azt gondolom, ha azt akarjuk, hogy ismert és látható legyen, annak legalább a többség kellene hogy a kezében legyen, de a többségre már azt mondja, hogy csak az adótörvényekben nevesített, ellenőrzött külföldi társaság lehet a többség. Tehát egyrészt kinyitja a kaput, a másik oldalon viszont látszólag egy formai kitételt tesz, de valójában a kormányhoz közeli, a kormány számára kedvező, ahelyett, hogy azokkal a szabályokkal vernénk le a cöveket, hogy ki lehet felszámoló, és ha ezeknek a követelményeknek megfelel, akkor őt nyilvántartásba kell venni, nem pedig erről kormányrendeletet hozni, hogy ki lehet az, vagy ki nem lehet.
A következő ilyen kérdésem: azt gondolom, hogy most, e törvénynél bukott le a kormánypárti többség egyértelműen, hogy amikor a kamarai regisztrációról alkottak zárószavazás előtti módosító javaslatot, nem tettek mást, mint a vállalkozók, a vállalkozások terhére több milliárd forintot csúsztattak a kamara zsebébe, mindenféle kontroll és ellenőrzés nélkül. Teszem ezt azért, képviselő úr, mert ön a 6. §-ban egyértelműen foglalkozik azzal, hogy a befolyt bevétel nem a központi költségvetésé, hanem az informatikai fejlesztésekre visszatartható hányad. Ennél a paragrafusnál nekem még olyan problémám is van - kérem, hogy nézzék meg az államháztartási törvénnyel való összhangját -, hogy ez olyan, mintha például a rendőrség vagy bármely más szerv a bírságokból levonhatna a saját működésére vagy fejlesztésére forrásokat, anélkül, hogy itt, a Ház előtt az egyes költségvetési fejezetekről szóló vitában ezeket rendezni kellene. Azt hiszem, világos mindenki számára, hogy továbbra is - és ebben egyetértünk - a közhiteles nyilvántartás a cégnyilvántartás, az, amit a kamara csinál, csak egy mondvacsinált regisztráció, aminek az eredménye, hogy évente megsarcolják, nem is kis mértékben, főleg a kis- és középvállalkozásokat.
Még egy kérdésem van, képviselő úr. Ha egyszer újradefiniálják, amiről beszéltek kormánypárti képviselőtársaim, hogy kik a hitelezők, akkor engedje meg, hogy azt a pikírt kérdést tegyem föl, hogy mi van a folyamatban lévő ügyekkel, mivel a hatálybalépésnél önök kategorikusan kimondanak egy határnapot, a június 1-jét. Nyilván ezt azért nem feszegetem tovább, mert amikor ön április 19-én beadta, akkor még volt esély arra, hogy június 1-jéig a Ház ezt a törvényjavaslatot elfogadja. Tehát ezt mindenképpen módosítani kell, de én tisztelettel kérem, ha egyszer olyan javaslatot tesznek, amely folyamatban lévő ügyeknél megváltoztatja a piaci szereplők pozícióit, és ezt függővé teszik egy felszámolói nyilvántartástól, azt gondolom, hogy akkor a folyamatban lévő ügyekről is mindenképpen rendelkezni kell. Ki is mondom, hogy meggyőződésem szerint csak olyan ügyekben lehetne alkalmazni ezt az ominózus hivatkozott paragrafust - a 8. §-ról van szó egész pontosan, ami a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényt módosítja -, hogy erre kell hogy hivatkozzanak önállóan valamilyen formában a hatálybalépésnél.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
