FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy olyan törvényről van szó, amelyet néhány év óta, 2006 óta mindenki egységesen támogat a parlamenti pártok közül. De ahhoz, hogy a kívülállók is értsék, hogyan alakult ki ez a konszenzus, lépjünk eggyel visszább, a megelőző időszakra, egyáltalán, hogy a géntechnológia fejlődése azt eredményezte, hogy ez megjelent a mezőgazdasági szaporítóanyagok területén is, nem csak az egyéb orvostudományi és emberbiológiai kutatások területén. Közismerten a nanotechnológia hihetetlen fejlődésének köszönhette, hogy begyűrűzhetett a technológia a növénytermesztésbe is.
A klasszikus eset, amelyet sokan ismernek, az volt, hogy az amerikai területen a monokulturális kukoricatermesztés következtében folyamatos bogártámadás, rovartámadás érte a kukoricát, és kitalálták, hogy mi lenne akkor, ha már ismerjük a géntechnológiát, és ismerjük azt, hogy ennek a rovarnak vannak természetes ellenanyagai, ellenszerei és ellenfelei, így például a Bacillus thuringiensis - amely egy baktérium, ennek a méregtermelő tulajdonsága közismert -, tehát mi lenne akkor, ha ennek a Bacillus thuringiensisnek azt a génjét, amely a mérget termeli, beépítenénk a kukoricába. Ezt a kívülállók olyan hitetlenkedve fogadják, hogy ez milyen bolond ötlet, de a mai tudomány itt tart, hogy ezt simán meg tudják tenni, hiszen felfejtették a kukorica géntérképét, ismerték a Bacillus thuringiensis géntérképét, kiszedték azt az egy gént, amely a Bacillus thuringiensisben a toxikus mérget termeli, a toxinanyagot, a mérget termeli, és egyszerűen beillesztették a most már közismert Monsanto 810-es kukoricakódba, kukoricába, amit elneveztek ilyen kódúnak, és innentől kezdve ez a kukorica mérget termel a gyökerein keresztül. Ez a kukoricabogár valóban többet nem támadja meg őt, egy kis probléma azonban akadt, hogy a körülötte lévő talajban lévő összes mikroorganizmust is kipusztítja, és nem tudjuk, hogy utána az így keletkezett végtermék, a csöves kukorica és annak termékei milyen hatással vannak az állatok elfogyasztását követően, illetve az emberi élelmezést követően. A vita most itt tart körülbelül a világ tudósai között, hogy van-e káros hatása, vagy nincs káros hatása.
Európa ebben az időszakban távol tartotta magát ettől a vitától, és nem akarta általában erőltetni a genetikailag módosított növények köztermesztésbe vonását, ugyanakkor amerikai érdekeltségek, ahol döntő mértékben a fajtatulajdonosi körök megtalálhatók, előbb is említettem egyet az idézett kukoricával kapcsolatosan, viszont kőkemény nyomást kényszerítettek az Európai Közösségre, hogy engedjék meg általánosan ezt a köztermesztésbe vonást az általuk szabadalmaztatott fajtatulajdonosként tulajdonolt termékek termesztésére. Európa ellenállt, de jött egy WTO-konferencia, ahol az USA néhány további WTO-s tagállammal - hogy milyen módszerekkel, azt nem tudjuk - sajnos elérte, hogy Európa ellen szavaztak, és innentől kezdve a WTO-döntésre hivatkozva Európa nem tehette meg, hogy általánosan tiltja a GMO-s növények termesztését.
Ekkor jött egy olyan szabályozás az Unióban, hogy rendben van, megengedjük az Unió területén is a GMO-s növények termesztését, de előtte egy bírálóbizottságnak el kell dönteni, hogy ez veszélyezteti vagy nem veszélyezteti az adott környezetet, az emberi életekre gyakorol-e befolyást, vagy nem, az állatokra gyakorol-e befolyást, vagy nem, tehát egy tudományos bizottságnak kell engedélyeztetni a bejelentett hivatalos szaporítóanyagot.
Azonban az európai uniós szabályok azt is megengedik, hogy az egyes tagországok egy külön törvényben szabályozzák, hogy a hagyományos, konvencionális növénytermesztés hogy folyik az országukban, mondjuk, a biológiai növénytermesztés hogy folyik, na és hogy folyna netán, ha megjelenne a GMO-s növények termesztése. Ezt hívjuk koegzisztenciatörvénynek, együtt-termesztési törvénynek, és ezt minden ország maga szabályozta, és itt mi egy kemény útra léptünk, amelyben jeleztük, hogy véleményünk szerint Magyarországnak nem érdeke a genetikailag módosított növények köztermesztésbe vonása.
Az Unió azt mondta, hogy ezzel óvatosan, mert ez általános Unió-ellenesség, majd azt időnként megvizsgáljuk, hogy Magyarországnak jogos-e az az indoka, amellyel indokoltuk, hogy miért nem érdekünk a köztermesztésbe vonás. 2006-ban az akkori kormány beterjesztette a koegzisztenciatörvényt, tehát az együtt-termesztési törvényt, ezt a törvényt, amelyet most módosítunk egyébként, illetve most került ismételten a Ház elé, és sajnálatosan azt állapítottuk meg akkor mi, ellenzéki mivoltunkban, hogy tulajdonképpen elég lazára fogták az együtt-termesztési szabályokat, magyarul, igazából lehetne - ha a törvény megjelent volna - köztermesztésben is termeszteni genetikailag módosított növényeket. Ezzel mélységesen nem értettünk egyet. A “mi” alatt kőkeményen a Fidesz és a KDNP frakcióját értjük, az akkori ellenzéki frakciót, ezért a legszigorúbb módosításokkal elkezdtük bombázni a benyújtott törvénymódosítást.
(11.30)
Eközben - akkori képviselőtársaim emlékezhetnek rá, itt ül mögöttem Ángyán József, akivel a mezőgazdasági bizottságban többek között vállvetve nyomtuk ezt a véleményünket, hogy nem érdemes Magyarországnak köztermesztési engedélyt adni a GMO-s növényekre - azonnal kezdeményeztünk egy nyílt parlamenti vitát erről a kérdésről. Ez 2006 őszén meg is történt. Akit érdekel, nagyon ajánlom, olvassa el az akkori felszólalók hozzászólását. Nemzetközi szintű tudósokat hívtunk meg erre a rendezvényre, óriási volt az érdeklődés. A támogatókat és az ellenzőket is meghívtuk természetesen. Mind a mai napig érvényesek az ott megtörtént megállapítások. Kutatási eredményeket hoztak elő az ellenzők is meg a támogatók is, hogy szerintük miért nem veszélyes, meg szerintük miért veszélyes, de a lényeg az volt, hogy a parlamenti pártoknál mi jeleztük, hogy rossz útra mennénk, hogyha a teljes engedélyezés mellett lennénk.
Ezért az akkori kormányoldal környezetvédelemhez értő politikusainak a segítségével - és ez is tény - sikerült elérni, hogy teljesen megváltoztattuk a benyújtott törvénytervezetet, és egy tiltási helyzetet hoztunk elő, pontosabban olyan szigorú szabályokat, amivel Magyarországon nem lehet, egyértelműen törvényi hatályok betartása mellett biztos, hogy nem lehet GMO-s növényeket termeszteni. Eközben kezdeményeztünk egy ötpárti határozati javaslatot, vagy lehet, hogy hat párt volt akkor a parlamentben, elnézést kérek, most bizonytalan vagyok, de a lényeg az volt, hogy mindegyik párt azt mondta, hogy ez a határozati javaslat, amelynek a lényege az volt - Ángyán József és tudós környezete fogalmazta meg -, hogy nem érdeke Magyarországnak a köztermesztésbe vonás a GMO-s növényeknél, és ezt kifejtettük nagyon komoly indokolással, ezt minden párt akkor aláírta.
Ez az a határozati javaslat, amely végül nekünk nagyon sokat segített, mert bizony azóta az idei évig háromszor állítottak úgymond a szőnyeg szélére az Európai Unió különféle bizottságai, hogy mi miért tiltjuk általános érvénnyel a GMO-s növények termesztését. Hála istennek, ebben a küzdelmünkben akkor már segítségünkre volt Ausztria, ők következetesen kitartottak a tiltó álláspont mellett, és végig segítettek bennünket. Románia bizonytalankodott, hol megengedte, hol nem, most is így van, attól függ, hogy milyen minisztere van, és annak milyen életútja volt eddig a genetikai kutatások területén, ha szabad így fogalmaznom, attól függően megengedik, meg nem engedik meg.
De a leglényegesebb áttörés az volt, hogy ezen küzdelmünk időszakában közben a német kormány általánosan megtiltotta a GMO-s növények termesztését, majd a Sarkozy-kormány, a francia kormány is megtiltotta - ez két nagyon nagy befolyással bíró ország -, ezzel gyakorlatilag többségbe kerültek a GMO-t ellenző európai uniós országok. Általában a déli országok, Olaszország, Spanyolország engedélyezi, és itt Szlovákiát és Csehországot lehet megjegyezni, amelyek szintén engedélyezik általánosan, ők nem látnak semmi gondot a GMO-s termesztésben.
Itt kell visszakanyarodnunk a magyarországi helyzethez, mert mint említettem, Magyarországnak nem érdeke véleményünk szerint. Mi az, hogy nem érdeke? Miért nem? Kettő oldalra szeretném elválasztani: az egyik a fogyasztói érdek, a másik pedig Magyarország mezőgazdasági potenciális érdeke.
Maradjunk először a mezőgazdasági potenciális érdeknél. Az a helyzet, hogy Magyarország nem rendelkezik olyan tőkeerővel, mint a francia, német, spanyol, olasz, és tudjuk ezt a helyzetet, hogy ők mennyivel tőkeerősebbek, és nem rendelkezünk olyan élelmiszer-kereskedő láncolatokkal sem, multi-áruházláncolatokkal, mint ezen országok. Magyarul, mi az élelmiszereinket nem tudjuk korlátozás nélkül leteríteni a világ más országaiban, mint ahogy ők ezt megtehetik tőkeerejük és áruházláncaik segítségével.
De egyetlenegy féltve őrzött kincsünk maradt, hogy Magyarország viszont tiszta agrárkörnyezetben tud tiszta élelmiszert termelni. Ez a lényeg, ez az üzenete a magyar élelmiszernek, hogy tiszta agrárkörnyezetben tudunk tiszta élelmiszert termelni, és a tiszta agrárkörnyezethez nemcsak a vegyi szennyezettséget és egyebeket értjük, hogy mi mentesek vagyunk ez alól, hanem a GMO-mentességet is beleértjük.
Bizony-bizony nagyon sok ország, amely szintén aggodalmát fejezi ki a GMO-t tartalmazó élelmiszerek miatt, amikor Magyarországról alapanyagot vásárol, takarmányfélét vagy élelmiszer célú gabonaféléket, akkor kéri, hogy Magyarország megfelelő hatósága igazolja le, hogy az GMO-mentes. Ez a búza, kukorica vagy szójaféle, mert ilyet is termelünk természetesen, akkor igazoljuk le, hogy ez GMO-mentes, mert csak ebben az esetben hajlandó beengedni a saját országába. Ezek a legérzékenyebb országok egyébként, de a legjobb fizetőképes országok, és a legérzékenyebb országok, amelyek ilyen szintű igénnyel lépnek fel, hogy GMO-mentességet szeretnének látni az adott ország hatóságától.
Hála istennek, nekünk ez a képességünk, biológiai és környezeti adottságunk megvan, ezért, mint említettem, más országok elvesztették ezt a képességüket, mert megengedték a GMO-s termelést, ők nem tudnak ilyen certifikátot biztosítani egy-egy élelmiszer-szállítmányhoz, mi viszont tudunk. Ez az egyetlen különbség a velünk vetélkedő környező és nyugat-európai országokhoz képest, hogy mi a teljes tiszta élelmiszer-termelő környezetünket meg tudtuk tartani, tehát tiszta agrárkörnyezetben tiszta élelmiszert tudunk eladni. Ez stratégiai kérdés a véleményünk szerint Magyarország szempontjából, és innentől kezdve már nyilvánvalóan csak szabályozási és technikai kérdés, hogy hogy őrizzük meg ezt a helyzetet.
A legsúlyosabb szabályozási kérdés az alaptörvényünk módosításával következett be, amikor a legutolsó fordulatban nagyon komoly viták előzték ezt meg, de mégis úgy éreztük, hogy alaptörvény szintjén lehet rögzíteni a GMO-mentességet Magyarországon, és ez hosszú távra legyen biztosítva. Ebből fakad utána minden törvénykezés, ez a jelenlegi módosítás.
Itt a felszólalók említették, hogy tavaly a nemkívánatos külföldi országokból szabálytalan módon beérkezett szaporítóanyagok, amelyek bizony GMO-szennyezettek voltak, mégis köztermesztésbe kerültek. Ennek az azonnali kiirtását kellett elrendelni az akkori hatóságnak, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak teljesen joggal. De azt láttuk, hogy az eltelt időszakban, ebben az elmúlt 4-5 évben olyan módosításokat kell még végrehajtani, amiben ezt a GMO-mentes státusunkat egyértelműen megerősítjük, és a gazdákat is megvédjük attól, hogy tudattalanul se lehessen az a helyzet, hogy mégis sajnos hozzájuk került az ő tudtukon kívül GMO-val szennyezett szaporítóanyag, és ők ezt úgy vetették el, hogy meg voltak győződve, hogy eleget tesznek a magyar törvényeknek, tehát GMO-mentes a szaporítóanyag, közben meg nem az volt. Nagyon komoly káruk keletkezett. Ebből jogi vita keletkezett, amit tavaly a kormány hathatós segítségével lezártak, illetve kárenyhítést, kártérítést kaptak az így kárt szenvedett gazdálkodók.
A mostani indítványban köszönjük azt, hogy egy komoly, többéves előkészítő munka után, amely még a 2009-es időszakban kezdődött el, átvezetésre kerültek azok a tapasztalati helyzetek, amelyekben most már megerősítjük a különféle szakmai hatóságokat. Nagyobb eljárási jogosultságot kaptunk, illetve úgy gondoljuk, hogy a fogyasztók felé is egyértelműen tudjuk deklarálni, hogy ezek biztonságos élelmiszerek.
Igen, felmerült a fogyasztói érdek kérdése. A fogyasztónak jogában áll tudni, hogy GMO-val érintett terméket fogyaszt, vagy nem. Ezért mi el tudunk képzelni a jelölési szabályokban olyan változatot, amit több ország is fontolgat, hogy az élelmiszer csomagolóanyagán nagyon nagy betűvel fel van írva, hogy GMO-t tartalmaz, és hogy a fogyasztó biztosan tudja, hogy mit vásárol, ezért a boltok polcain is akár elkülönítve lehetne tárolni a GMO-val érintett élelmiszert és a GMO-mentest, és bízzuk rá a fogyasztóra, hogy mit választ. Odamegy a polchoz, látja, hogy ott a GMO-sok vannak, itt meg a mentesek, és bízzuk rá a fogyasztóra, hogy mit választ. Én nagyjából tudom a választ erre, mert az európai uniós kutatások és a magyar közvélemény-kutatások szerint 85 százalékban a fogyasztók GMO-mentes élelmiszert szeretnének fogyasztani, de sajnos időnként észre se veszik, hogy GMO-val érintett termékeket is fogyasztanak, mert olyan mikrobetűkkel van jelenleg fölírva a GMO-s jelölés, amit sajnos ők nem vesznek észre. Ebben lenne még egy következő feladatunk, hogy a jelölésben is továbblépjünk.
Természetesen a benyújtott előterjesztést a magunk részéről, a Fidesz támogatni fogja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)
