HEGMANNÉ NEMES SÁRA

Teljes szövegű keresés

HEGMANNÉ NEMES SÁRA
HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy módosító javaslat érkezett az általános vita után, amely módosító javaslatot a tárcaálláspont szerint kívánjuk fogadni. Ez szintén a nemzeti vagyontörvény jobbítását, kiegészítését és szigorítását szolgálja.
Amikor a képviselő úr beszélt a vagyonkezelői jog kérdéséről, ezt többször és több esetben megpróbáltuk már elmagyarázni, amely vagyonkezelői jog egy teljesen újszerű rendszert alkalmaz a nemzeti vagyon esetében.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlésalelnöke foglalja el.)
Ez a következőt jelenti: alapvetésként kimondja a nemzeti vagyontörvény, sarkalatos törvényként, hogy vagyonkezelésbe nemzeti vagyont magánszemélynek, magántársaságnak nem lehet adni. Bármilyen módon hasznosítani lehet, tehát törvény által engedett feltételek mentén, tehát például koncesszió útján lehet hasznosítani egy nemzeti vagyont, de vagyonkezelésbe adni, tehát gyakorlatilag szinte tulajdonosi jogokkal rendelkezőként regnálni egy nemzeti vagyon felett csak közösségi szervezetnek lehet, azaz államnak, önkormányzatnak, illetve ezek gazdasági társaságának.
Ezért aztán a vagyonkezelői jogok és az ahhoz kapcsolódó bejegyzés is csak ezen szervezetek esetében lehetséges, amelynek a pontosítását szolgálja ez a vagyontörvény.
(11.00)
Igen, valóban az volt a célunk, hogy csak nagyon kis mértékben, nagyon korlátozott módon lehessen az, hogy a vagyonkezelői joghoz kapcsolódóan egyébként a vagyonkezelőnek a különböző ingatlan-nyilvántartásokba bejegyzett joga legyen. De miután ezek szintén állami vagy önkormányzati szervezetek, gyakorlatilag az a korlátozás, amelyet ön mond, nem érvényes, hiszen az államháztartáson belüli rendszerről van szó, tehát kezelhető maga ez az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés. De én úgy gondolom, ez a szigorítás azért nagyon fontos, hogy a tulajdonosi jogokat minél inkább számon kérhetővé tegyük a vagyonkezelésbe vett eszközök esetében.
Az, amiről még szól a törvény, hogy törvény által vagyonkezelésbe kerülhet vagyon, ennek a klasszikus példája volt a megyei konszolidáció, amely esetben nem külön-külön szerződéseket kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a vagyonkezelésre, hanem automatikusan a GYEMSZI, az egészségügyi intézmények esetében, vagy a megyei kormányhivatalok vagyonkezelésébe kerültek meghatározott megyei ingatlanok, megyei ingóságok, hiszen nagyon fontos, hogy itt ingóságokról is szó van. Tehát megvizsgáljuk az ön módosító javaslatát, de úgy gondolom, rendszerszinten ezekkel a most tárgyalt módosító javaslatokkal a szigorítás kezelhetővé válik, és nem nehezíti meg, viszont szigorúbbá teszi a vagyonkezelő számára a feltételeket.
A mederhasználatidíj-rendeletben kifejezetten az állami és önkormányzati tulajdonú vizekről van szó. Ez a balatoni önkormányzatok nagyon komoly kérése volt, a balatoni önkormányzatokkal komoly tárgyalásokat folytattunk az ügyben, hogy milyen módon kezeljük ezt, hiszen maga a Nemzeti Vagyonkezelő nagyon szigorúvá teszi a vizek használatát és így a meder használatát is. A mederhasználati díj kérdésében tehát egy meghatározott szempontrendszer szerint, szakértők bevonásával, úgy, ahogyan például a légügyi törvény esetében, adunk meg paramétereket, hogy milyen módon lehet mederhasználati díjat szedni. Természetesen figyelembe lesz az is véve, hogy a Balatonról van szó vagy a Tisza-tóról van szó, tehát mely területen és milyen módon van szó a mederhasználati díjról.
A mellékletek kérdése. Bevallom őszintén, most nem hoztam magammal a mosonmagyaróvári és a győri ingatlanok listáját, hiszen ön ezt a listát decemberben, a tárgyalások során egyszer már elmondta, tételesen végignéztük, és kétfajta típusú ingatlannal találkoztunk. Az egyik az, amelyik nincs állami vagy önkormányzati tulajdonban, tehát gyakorlatilag ezeket nem lehet a mellékletben szerepeltetni, hiszen jelenleg még az államosítást a nemzeti vagyontörvény nem szerepelteti, és mivel Magyarország jogállam, nem is célunk, hogy magántulajdonú ingatlant szerepeltessünk ebben a listában.
A másik. Mosonmagyaróvár esetében a bástyára kifejezetten emlékszem, hogy benne van a mellékletben, úgy, hogy vár és erődrendszer, és ennek a részeként benne van a bástya. A többi ingatlan esetében pedig, ahogyan mondtam, nem állami vagy önkormányzati tulajdonról van szó, tehát ezért nem szerepeltethető. De természetesen például a kulturális örökségvédelemről szóló törvényben védelem alá lehet helyezni ezeket az ingatlanokat.
A többi témában, például a mellékvasutak kérdésében vagy az egyéb olyan eszközök kérdésében, amelyek gyűjtőfogalomként vannak meghatározva, azt elmondtam az általános vitában is, hogy komoly kérdés volt számunkra, hogy milyen módon tudjuk azt végrehajtani a kétharmados törvényben, hogy bővíthető legyen ez a lista, de csak kétharmaddal lehessen szűkíteni. Ezért mondja azt a törvény, hogy egyébként bizonyos gyűjtőfogalmak, például a törzshálózati vasúti pályák esetében vagy a vizek esetében amennyiben ágazati törvény meghatároz kizárólagos nemzeti vagyont, az automatikusan belekerül ebbe a listába, de ebből a listából ettől a pillanattól kezdve csak kétharmaddal lehet kivenni, lehet csökkenteni. Ez nem volt egyszerű, de úgy gondolom, ezzel talán sikerül megoldani azt, hogy a bemenet nyitottabb lehet, de kifelé a nemzeti vagyont csökkenteni még mindig nagyon nehéz.
Tehát ahogyan korábban elmondtam a módosító javaslatok kapcsán, mindenképpen az volt a szempont, hogy szigorúbbak legyenek az előírások, viszont érthetőbbek és egyértelműbbek legyenek. Valóban célunk volt a decemberi kétharmados törvény beterjesztésekor, hogy a nemzeti vagyon védelme még pontosabb, szabályozhatóbb legyen, és nagyon sok szakmai szervezetet, önkormányzati szervezetet is bevontunk a tárgyalások során.
Kérem önöket, hogy fogadják el a részletes vita során a módosító javaslatot, és összességében a sarkalatos vagyontörvénnyel kapcsolatos elveinket is, hiszen azt hiszem, ez a nemzeti vagyontörvény azt szolgálja, hogy a meglévő vagyonunk - amely, való igaz, az elmúlt húsz év során sajnálatos módon a töredékére csökkent -, ez a nemzeti vagyon valóban megőrizhető és a jövő számára használható legyen.
Köszönöm szépen. (Dr. Répássy Róbert tapsol.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem