MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon örültem ennek a módosító javaslatnak, mert a sajátjaimnak a benyújtására már nem volt lehetőség az időszűke miatt, így viszont kapcsolódó módosító indítványokkal tudom majd tovább javítani ezt a javaslatot, amelyekre majd később térnék ki, egyelőre most akkor a részletes vita tárgyát adó módosító javaslatra reagálnék.
A 3. § (1) bekezdésében a forgalomképtelen nemzeti vagyonnál úgy fogalmaz, hogy az a nemzeti vagyon, amely e törvény meghatározott kivételével nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló jog, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható és azon osztott tulajdon nem is létesíthető.
Úgy gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy később az 5. §-nál is látjuk azt, hogy az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon a (2) és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésben foglalt kivételekkel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen… - és a többi, nem sorolom végig az egészet; ezzel az a problémám, hogy a törvényjavaslat indoklása úgy fogalmaz, hogy a törvény módosításának célja, hogy a törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban a törvény végrehajtása során megfogalmazódott, a jogszabályoktól beérkezett észrevételeket és pontosításokat átvezesse a törvény szövegén (Sic!).
Ugyanakkor az 5. §-hoz fűződő indoklás szerint az új rendelkezések egyértelművé teszik a kizárólagos és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonra vonatkozóan a jogszabályon alapuló használati jog és szolgalmi jog alapítása eseteit. A módosítás azonban a jogszabályon alapuló használati jog, vezetékjog és szolgalomjog fogalmát továbbra sem határozza meg, csupán bővíti azon jogok körét, amellyel az állami vagyon megterhelhető, tehát a jogalkalmazás során a problémák nem szűnnek meg.
A vezetékjog, illetve a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének tiltása súlyos gyakorlati problémákhoz vezethet a jövőben. Példának okáért a kizárólagos állami tulajdonhoz tartozó ingatlanok, mondjuk, az elsőrendű árvízvédelmi töltések a példa kedvéért, sokszor keresztezik ezeket vezetékkel, és van olyan eset, hogy nem légkábellel történik a keresztezés, hanem a vezeték a töltésben fut, tehát az építkezés befejezését követően a vezeték pontos helye nem lesz látható.
A keresztezést magát jogszabályi rendelkezések nem tiltják, csupán azt, hogy a vezeték tulajdonosának javára az ingatlan-nyilvántartásba vezetékjog kerüljön bejegyzésre. Ha a tulajdoni lapra egy közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerülne a jog, akkor hosszú évek múltán is bárki meg tudná nézni a földhivatalban megtalálható változási vázrajzon, hogy pontosan hol is fut ez a vezeték, így az esetleges munkálatok során a szükségtelen károkozás elkerülhető lenne.
A kizárólagos állami tulajdonban lévő ingatlanok nagy része valamely állami alapfeladat ellátása érdekében különböző vagyonkezelőkhöz kerül. Az ő felelősségük, hogy csak olyan beruházásokhoz járuljanak hozzá, amely az állami alapfeladatok ellátását nem akadályozza, emellett ők tudják megállapítani a keresztezési műszaki feltételeket is.
A vezeték pontos elhelyezkedésének közhiteles nyilvántartása azonban minden ember és az állam érdeke is. Így a vezetékjog ingatlan-nyilvántartási feltüntetési lehetőségének a kizárása olyan szükségtelen és aránytalan korlátozás, amely komoly gyakorlati problémákhoz vezet. A vagyonkezelői jog pedig jogilag nem teher, tehát azon megfogalmazás, hogy valamely ingatlan vagyonkezelői jog kivételével nem terhelhető meg, önmagában ellentmondás. Ha ezeket végiggondoljuk, akkor a 7. § (1) bekezdés és a 11. § (8) bekezdés is módosítandó, és e pontokat is javítani lenne szükséges. Ezeket most nem sorolnám fel tételesen, ugyanazon logika alapján kellene hozzájuk állni, amit már elmondtam.
Én arra gondoltam, hogy például a (3) bekezdésnél “a vagyonkezelői jog jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra” részt, mondjuk, kihúznánk és az ugyanezen okokból alapított, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjogot szintén, és egy “továbbá” szóval összekötnénk az így megmaradt részt, az már a szükséges feltételeknek megfelelne. Ugyanezen logika alapján kellene szerintem eljárni az 5. § (1) bekezdésénél is, ahol “a vagyonkezelői jog jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlan” részt és az előbb már említett “ugyanezen okokból…” rész kihúzandó, és a “továbbá” szóval összekötve már jobban megfelelne szerintem a jogalkotó eredeti szándékának is, illetve, ami a legfontosabb, hogy a gyakorlatban is egy alkalmazható jogszabályt kapnánk.
A 7. § (1) bekezdésben azt írja, hogy a (6), (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép - ezt most az idő hiánya miatt nem sorolnám fel. De hogyha ez a módosítás így marad, akkor a törvényen alapuló vagyonkezelői jog tartalma kiüresedik. Hiszen ha a vagyonkezelési szerződés megkötéséig a jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja, akkor mit ér a törvényen alapuló vagyonkezelői jog; tehát ezt így nem is értem.
Fontos hangsúlyozni, hogy a központi költségvetési szervek mint vagyonkezelők állami feladatokat látnak el, a feladatok ellátásához szükséges ingatlanokat kezelik. A vagyonkezelőknek nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak, sőt alapvetően az adott feladat ellátására hozták őket létre, tehát a kötelezettségek eleve túlsúlyban vannak. Ha nem gyakorolhatják a vagyonkezelői jogot, értelemszerűen a kötelezettségek ellátására sincs lehetőségük. Ezen kötelezettségeket akkor a vagyonkezelési szerződés megkötéséig és ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig, amely az MNV Zrt. ügyintézési idejét figyelembe véve évekig is elhúzódhat és el is szokott húzódni, ki fogja ezeket ellátni?
(10.50)
Az MNV Zrt. fog gondoskodni az árvízvédelmi töltések kaszálásáról? Az MNV Zrt. fogja viselni a fenntartással járó költségeket?
A jelenlegi gyakorlat alapján az MNV Zrt. honlapján közzétett meghatalmazások értelmében központi költségvetési szervek a magyar állam nevében és rovására kapnak ingatlanokat európai uniós projektek keretei között - ez már a következő probléma ezzel -, a projektekben azonban előírás, hogy az ingatlanoknak a pályázó vagyonkezelésébe kell kerülniük. Amennyiben lehetőség lenne a törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, akkor elkerülhetővé válna az, hogy a vagyonkezelési szerződések megkötésének és bejegyzésének elhúzódása miatt Magyarország európai uniós millióktól essen el. Ez csak a megyémben három projektet érint, és az egyik esetben már a visszafizetés fenyeget.
Ezen jogszabály-módosítás azonban egyértelműen kizárja ezt a lehetőséget. Szerintem egyébként pont ennek az ellentétét kellene megkötni, hogy a vagyonkezelők be tudják jegyezni a földhivatalba a kijelöléssel a törvény alapján létrejövő vagyonkezelői jogot.
És akkor talán még egyre reagálnék az állami vagyonról szóló törvény módosításánál, a 18. §: szerintem nagyon meredek a használatért fizetendő díj mértékét rendeletben megállapítani, itt most a medrek használatára gondolok. Ezt nem tartom valami szép dolognak. A mederhasználati szerződés alapvetően egy magánjogi szerződést, viszonyt hoz létre a bérbeadó - itt a magyar állam vagy valamelyik központi költségvetési szerv - és a bérlő között. Rendeletben kötelezően előírni, hogy mennyiért lehet bérbeadni egy területet, szerintem aggályos. Legalább egy intervallumot kellene megadni, amin belül lehetne mérlegelni, konkrét esetek figyelembevételével. Ez így talán elfogadható lenne, hiszen minden eset más és más, úgyhogy ezt szerintem érdemes lenne még figyelembe venni.
Úgyhogy én első körben most ezekre szerettem volna röviden reagálni. Még a következő felszólalásaimban a kapcsolódó módosító indítványaim mellett szeretnék…
