DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol Gyüre Csaba képviselőtársam abbahagyta. Azt a követelményt támasztjuk mi, tehát a nemzet azon választópolgárainak képviselői, akik már nagyon régóta szeretnének igazán valódi, gyökeres változtatásokat Magyarországon elérni, azt a követelményt szeretnénk érvényesíteni, amit maga a kormányprogram is tartalmaz. Ennek a kormányprogramnak nemcsak olyan részei vannak, amelyeket idéztek most a törvényjavaslatban az indokolás elkészítői, hanem az is, amelyet, úgy gondolom, bárki támogathat. Csak mi ezt hiányoljuk. Magyarországon alapvető változásra van szükség, és ehhez az Országgyűlésben olyan törvények kellenek, amelyek jóval szigorúbbak az elkövetőkkel szemben, és az egész büntetőeljárásban fontosnak tartják az áldozatok, kárvallottak érdekeinek képviseletét, védelmét. Mert, idézi a kormányprogram, és ezzel egyetértünk szintén, a szocialistáknak fontosabbak voltak az elkövetők, mint az áldozatok.
Vagy egy olyan látleletet ad a kormányprogram, amellyel szintén egyet lehet érteni, és amelyet mi is rengetegszer bíráltunk, még akkor parlamenten kívüli pártként, de amit ma is sajnos igaz állításként kell és lehet elmondanunk. Ugyanis mit ír a kormányprogram? Azt mondja: “Ma az ország számos területén az emberek úgy érzik, nincs rend az utcákon, ahol gyermekeik járnak haza az iskolából nap mint nap. Eltűnt a rend a kisebb településekről, ahol idős polgárok rettegnek éjszakánként, hogy rájuk törik az ajtót, és munkanélküli fiatalok élnek remény nélkül, kiszolgáltatva jómódú bűnözők akaratának. Nincs biztonságban a becsületes munkával megszerzett tulajdon, és amit elloptak, már soha nem kerül elő.”
Vagy még tovább megyek, egy utolsó gondolat, a leváltott, megbukott szocialista, szociálliberális kormány tevékenységét hogyan értékeli a kormányprogram, amit a magunk részéről szintén el tudunk fogadni mint kritika, csak nem történt semmi. Mert mit mond? “A leváltott kormány egy bűnszervezethez hasonlít, amely fosztogatott és szétesett a korrupciótól. Az elmúlt 8 évben az állami és kormányzati szervezetek maffiaszerű működését hallottuk, tapasztaltuk.” És ehhez képest mi történt? Történt-e elszámoltatás, történt-e bármi olyan áttörés a magyar közrendvédelem területén, ami alkalmas lett volna annak az igenis tomboló válsághelyzetnek a megfékezésére, amely szót egyébként szó szerint a kormányprogram is tartalmaz? Azt hiszem, itt a vitában kaptam némi kritikát abban a tekintetben, hogy miért emlegettem tomboló erőszakot. Igenis, a kormányprogram is annak idején így értékelte Magyarország 2010-es helyzetét.
A helyzet viszont az, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt honfitársaink, kedves vendégeink, a szakma kiváló képviselői, hogy nem történt érdemi változás ezen a téren. És ez az új büntető kódex, a tervezet, a javaslat, amit most elénk tettek, egy lehetőség lenne, hogy újragondoljuk a büntető jogszabályok teljes arzenálját, mind az alapelveket, mind a különös részi szabályokat, és megpróbáljuk, ahogy szokták ezt mondani ugye, az új idők kihívásaihoz megfelelően szabott eszközt adni a bűnüldözők kezébe, a rendőrség kezébe, az ügyészség kezébe és a bírák kezébe. Ehhez képest ez a javaslat csak egy nagyon apró lépéssel közelít ebben az irányban. A javaslat kihagyja azt a lehetőséget, hogy a büntetéskiszabási rendszert és a büntetési tételek rendszerét radikálisan újragondolja.
Természetesen ezt a radikális újragondolást mi nem a szocialista és liberális irányból gondoljuk, amely oldalakról hallottuk és halljuk is majd még vélhetően az LMP felszólalójától is, hogy túl szigorú a javaslat, az interneten már esztelen szigort emlegetnek a Btk.-javaslattal kapcsolatban. Számunkra pedig pontosan a másik oldalról problematikus a javaslat, nem teszi meg azokat a radikális lépéseket, amelyekkel meg kell üzenni a társadalom életét keserítő akár politikusbűnözők, akár szervezett bűnözők, akármilyen csoporthoz tartozó bűnözők számára, hogy az állam le fog számolni velük, és nekik nem terem babér. Mi egy ilyen büntető törvénykönyvet szeretnénk.
És itt kezdem azzal mindjárt, hogy a büntetési tételek rendszeréhez alapvetően nem nyúl hozzá a jelenlegi Btk. Lényegében a fogalmi készletében az általános részi elemeket is jelentős mértékben meghagyja, a különös rész döntő részét is meghagyja, kibővíti, egyes helyeken szigorítgat, szigorít. Itt a kábítószerrel kapcsolatos részt tudnám kiemelni például, de van, ahol enyhít, például a vérfertőzés büntető törvénykönyvi tényállásán a büntetést enyhíti az 5 éves tétel helyett 1-től 3 évig terjedő szabadságvesztésre. Tehát nem következetes. Amikor nagyon sok büntető törvénykönyvi módosítást terjesztett elő a Jobbik az elmúlt két évben, akkor mindig azzal bíráltak minket, hogy átgondolatlan, nem illeszkedik koherensen a büntetési kiszabási rendszerhez, a büntetési tételek rendszeréhez.
Most nem kívánok belemenni abba a vitába, amit már elmondtam kisebbségi vélemény ismertetéseképpen az alkotmányügyi bizottság felszólalójaként, hogy vajon mire alkalmas, alkalmas-e bármire is, a társadalom, igazából a bűnelkövetők oldaláról alkalmas-e arra egy büntető törvénykönyv, hogy megüzenje a büntetési tételekkel üldözendő magatartások körével, hogy bizonyos mértékben egy általános elrettentést gyakoroljon feléjük.
(12.00)
Hogyha azt mondjuk, hogy a Beccaria óta ez egy vitakérdés - és ezer tankönyv, szakvita, szakkönyv született arról, hogy mit lehet várni egy büntető törvénykönyvtől. Mi mindenesetre nem hiszünk a büntető törvénykönyv mindenekfelett álló egyedüli és kizárólagos szerepében, döntő szerepében, de azt gondoljuk, hogy ez az alapzat, amire fel kell építeni egy komplex bűnüldözési rendszert, amit az emberek elvárnak, azok az emberek, akik a Fidesz programjában velünk együtt elolvasták ezeket a sorokat. Remekül le tudták írni ezeket a diagnózisszerű jeleket, hogy mi tombol Magyarországon, milyen kiszolgáltatottak az emberek nemcsak a bűnözőknek, hanem utána az igazságszolgáltatási eljárásban is lényegében a sértettek, az áldozatok a mai napig, bár születettek nemrégiben jogszabályok, egy kicsit javítandó a pozíciójukat, mégsem élvezik azt a kiemeltséget, azt a védelmet, mégis tartaniuk kell.
A Cosma-perben legutóbb tapasztalhatták az újságírók is, hogy az ítélethozatalkor, az ítélet hirdetésekor az elkövető család hozzátartozói, az elkövetők hozzátartozói még az újságírókat is fenyegették, beszólogattak a bírónak; tehát hogy hogy álljon egy tanú, egy sértett, egy áldozat, hogy tudja annak a terhét vinni, amit elszenved egy olyan válsághelyzetben, amit jelentős részben a szocálliberális kormány országlása hozott, és amelyet nem tudott két hét alatt sem, de két év alatt sem tudott megoldani a jelenlegi kormányzat.
Tehát ez a két szent bibliája van, ahogy szokták mondani a jogászok, a jogászoknak: a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv. Ez egy olyan mű, amelynek pengetéséhez könnyelműen ne fogjon senki hozzá - Arany Jánost idézve -, és igenis itt úgy gondolom, és a szakma véleményét is tolmácsolom ezzel, hogy itt kellő időt nem fordítottak arra, hogy ezt a gyökeres szemléletváltozást végigvigyék a büntetőrendszeren. A kapkodás tilalma, ahogy ezt meg lehet fogalmazni, a fokozott gondosság, ahogy elvárható lenne egy ilyen helyzetben levő országban, egy ilyen, a széthullás irányába tartó igazságszolgáltatási és bűnüldözési rendszerrel, nagyon nagy szerepe van annak, hogy mi történik a büntető törvénykönyvvel.
Éppen ezért van egy eljárásjogi javaslatom, mielőtt még belemennék az érdemi részek további taglalásába, az az, hogy sokkal több időt kellene adni ennek a büntető törvénykönyvnek a vitájára. Tehát ez a legfontosabb javaslatom, ha úgy lehet mondani, majd az általános vitában úgyis elmondjuk a részletes javaslatainkat, de mi azt javasoljuk, hogy az általános vitát legalább két részletben folytassuk le, tehát az első vitaszakasz után legalább 2-3 hét biztosíttassék arra, hogy a szakma szereplői, képviselői - az ügyvédi kamara, a bíróságok, ügyészségek, ülnökök, akár a rendőri szervek vezetői, tehát mindenki, akinek köze van a bűnüldözéshez és az igazságszolgáltatáshoz - fejthessék ki második körben is a véleményüket, és utána aztán legyen még egy lehetőség arra, hogy a módosító javaslatok benyújtása után legalább két hétig még reagálni lehessen azokra a módosító javaslatokra, amelyeket majd várhatóan, akár még kormánypárti oldalról előbújt képviselők benyújtanak, akiknek a szándékairól nem tudtunk eddig, de lehet, hogy teljesen más irányba tolják el a javaslatot. Ezt én mindenképpen kérem, hogy kellő időt és felelősséget biztosítsunk ennek a javaslatnak.
Elmondok néhány javaslatot, amit mi viszont szeretnénk tenni a törvénykönyvvel kapcsolatban, itt mindjárt gondolatébresztőként szeretném tenni. Radikális változást szeretnénk, mégpedig a büntetéskiszabás rendszerében, ennek érdekében, elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az emberölés alapesete jelenleg Magyarországon 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegetett cselekmény. Aki kioltja más életét, és ezt a bíróság kétséget kizáró módon megállapítja, legalább kétszer ennyi tételkerettel kell számoljon, egy 15-25 év közötti tétellel, szabadságvesztéssel, nyilván ez azt jelenti, hogy ez maga után húzza a minősített esetek felemelését is. Ezt az egész büntetési tételkeret-emelést nyilván az adott bűncselekménytípusok és elkövetőtípusok figyelemben tartásával át kell következetesen vezetni. Mi szeretnénk, hogyha partner lenne a kormányzat abban, hogy szándékai és a kormányprogramban rögzített diagnózisának és saját feladatvállalásának eleget tudjon tenni, az a kérésünk, hogy üljön le a parlamenti pártokkal, a szakma képviselőivel, és az egész büntető törvénykönyvet gyökerestül vizsgáljuk át, a javaslatot, és ahol lehet, ezt az emelési logikát, ezt a büntetési tételkeret-emlési logikát vigyük át.
Vigyük át a pénzbüntetéseken is! Nevetséges az, hogy Magyarországon 10 millió forint pénzbüntetést lehet maximálisan kiszabni. Ez felháborító! Gondoljunk arra, hogy az olyan típusú bűnözők, akik gazdasági, fehérgalléros bűnözőként hihetetlen mennyiségű profitot szereznek egy nagyon szövevényes korrupciós bűncselekménytípusból vagy maffiaszerű bűncselekménytípusból, 10 millió forint pénzbüntetéssel kell szembesüljenek, ráadásul a vagyonelkobzást is viszonylag ritkán alkalmazzák a bíróságok. Mi szeretnénk a politikusbűnözés tekintetében kétszeres tételsúlyosítást minden büntetési tételre, és emellé a vagyonelkobzás következetes, szigorú alkalmazását is előírni.
Ugyanez igaz a közérdekű munkára. A közérdekű munka jelenlegi mértéke nevetségesen alacsonynak mondható, ezt is akár tízszerezzük meg, hiszen hogyha valaki olyan bűncselekményt követ el, amelyet a bíró az elkövető személyére, a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel közérdekű munkával javasol sújtani, akkor ne néhány tucatnyi napot dolgozgasson közérdekű munkaként, akár dolgozzon 100 napot, 300 napot, 500 napot. Beszéljünk erről, legyen erről vita, és természetesen képezze a vita részét az is, hogy pontosan az egyes büntetési tételeknél, akár a fiatalkorúakra tekintettel, nyilván az ésszerű megkülönböztetést, az ésszerű, méltányos szabályokat tudjuk alkalmazni.
Most már csak gondolatébresztésekre lesz időm, talán már arra sem nagyon, mindenesetre, amit el szeretnék mondani, a véleményt, illetve a szabadságot korlátozó és a politikai okokból született jogszabályokat mindenképpen hatályon kívül kell helyezni. Egy óriási hibája ennek a kódexnek, hogy átviszi, átemeli, továbbhozza azokat a káros örökségeket a gyurcsányi időszakból, amelyeket annak idején elfogadtak.
És végül, ami hiányzik belőle, az országgyűlési bizottságok előtti meg nem jelenés büntetőjogi szankcionálása. Ezt a 2006 őszi vizsgálóbizottság meg is állapította ajánlásaiban, hogy ez szükséges, én be is terjesztettem erre egy törvénymódosítási javaslatot, ezt azonban hiányoljuk, úgyhogy ezt követeljük, hogy legyen benne. (Az elnök csenget.) Reméljük, hogy nem az oligarchák bizottságának a potenciális meghallgatottjait kívánják így távol tartani.
További érveinket, előadásunkat pedig majd az általános vitában, illetve a részletes vitában fogjuk kifejteni, addig viszont nem tudjuk támogatni a javaslatot, amíg ezeket a szempontokat… - ebbe az irányba nem mozdul el a törvényjavaslat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
