DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Való igaz, hogy az Alkotmánybíróság a 4/2006-os határozatában megerősítette azt a jogalkotási elvet, amely szerint a végrehajtott módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések hatályban tartása felesleges, mert az alaprendelkezésbe beépült rendelkezések a továbbiakban joghatást már nem váltanak ki.
A törvényjavaslat négy fejezetből áll, és az első két fejezet valóban, ahogy államtitkár úr is elmondta, technikai deregulációt, azaz végrehajtottá vált, illetve joghatás kiváltására formailag nem alkalmas törvények vagy törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésére tesz javaslat. Az alapos tartalmi vizsgálatot igénylő III. fejezete lényegében azonban a módosító törvények hibás kodifikációs gyakorlatát igyekszik orvosolni. Így valamely módosító törvényben elhelyezett átmeneti rendelkezést a módosított törvénybe iktatja be, másrészt szabályozni elmulasztott kérdéseket kezel.
Én azt tudom erre a gyakorlatra mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy bár alapvetően valóban egy technikai jellegű módosító javaslatról van szó, ez a javaslat e tekintetben rámutat arra, hogy milyen káros az, hogyha a törvényjavaslatokat olyan ütemben, olyan tempóban, valóban a szakmai és a társadalmi egyeztetés mellőzésével fogadja el az Országgyűlés, ami odavezet tehát, hogy viszonylag vaskos törvényjavaslatban kell előterjeszteni a hibás törvények kijavítására tett javaslatot.
Több rendelkezés, ahogy említettem, a törvényben bizonyos kérdéseket vet fel, bár kétségkívül kevésbé nagy volumenűeket, mint amiről korábban a Btk. vitájában szóltunk az előző napirendi pont kapcsán.
A törvényjavaslat 3. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezi a március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló - és itt az évszámnak talán jelentősége van - 1927. évi XXXI. törvényt. Kétségtelen, hogy a törvényre a jogrendszerben valójában szükség nincs, én ezt elismerem, mivel az alaptörvény is nemzeti ünneppé nyilvánítja március 15-ét, ugyanakkor furcsa, hogy míg ezt a törvényt minden deregulációs művelet eddig elkerülte, legyen az bal- vagy jobboldali kormányok által generált, miért nem fér el éppen az első ilyen törvény a magyar jogrendszerben, ha már hagyománytiszteletről beszélünk.
A másik: a törvényjavaslat a 36. §-ában a büntetőeljárásról szóló törvény 29. § b) pontjában a rendőrség szövegrész helyébe a rendőrség és országgyűlési őrség szöveget lépteti. Ezzel van még problémám. Ez a rendelkezés a kihirdetést követő napon hatályba is lépne, pedig az országgyűlési őrség létrehozására csak 2013. január 1-jétől kerül sor. A rendelkezés szerint egyébként az országgyűlési őrség a rendőrség mellett hivatásos állományú tagjai ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen hivatalos eljárás alatt elkövetett rablás nyomozását kizárólag az ügyészség végezheti. Ugyanakkor a szabály 2013. január 1-je előtti hatályba léptetése technikai hiba, legalábbis én annak tartom, hiszen az őrség létrehozásáig a szabályt biztosan nem lehet majd alkalmazni.
Két ilyen problémás rendelkezést emelnék még ki. Az egyik a törvényjavaslat 17. §-a, amely módosítja az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényt, annak az 1. § (7) bekezdését. A módosítás azt tartalmazza, hogy a képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendjében előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt. Ez így van most is. Ez a rendelkezés a kihirdetést követő napon hatályba lép. Itt is kifejezetten egy jogalkotási hibát javít az előterjesztő. Ezt a szabályt szó szerint a 2012. április 20-án hatályát vesztett házszabályi rendelkezés, a 44. § (2) bekezdése tartalmazta.
Mivel a képviselői javadalmazással összefüggő szabályok az Országgyűlésről szóló törvényben kaptak helyet, de csak a következő ciklustól hatályosak, az átmeneti időszakra sem az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozatban - mint a Házszabály új neve -, sem az Országgyűlésről szóló törvényben nem találunk rendelkezést a képviselői juttatásnak a hiányzás miatti csökkentéséről.
Egyébként az Országgyűlésről szóló törvény 107. §-a alapján a szabály a 2014-es ciklustól a következő lesz: a képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés üléseinek az adott hónap napirendjén előre feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén. A hibás szabályozásból jogállamban az következne, hogy a 2012. április 20-tól a törvény hatálybalépéséig eltelt időben bekövetkezett igazolatlan hiányzást nem lehetne figyelembe venni.
Végül még egy problémás szakaszt emelnék ki, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat 41. és 42. §-át.
A Ket. módosítása jó példa arra, hogy a kormány nem veszi komolyan a jogrendszer megtisztítását, tart attól, hogy már régen megváltozott törvényekre való hivatkozások is találhatóak még a jogrendszerben, törvénynél alacsonyabb jogforrásokban, ez kétségtelen tény. A Ket. 2005. november 1-jén lépett hatályba, felváltotta az 1957. évi törvényt, az Áe.-t. Törvényi szinten már régen nem találunk hivatkozást az Áe.-re, 2008-ban, a Ket. átfogó módosításakor a jogrendszer egészében mi elvégeztük a felülvizsgálatot. A jelenlegi kormány 2010-ben és 2011-ben is módosította a Ket.-et, de nem vette a fáradságot arra, hogy a törvénynél alacsonyabb jogszabályokat is ellenőrizze ebben a folyamatban.
Én azt gondolom tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy egyrészt ez a törvény persze támogatható, hiszen olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami helyes és indokolt, másrészt - még egyszer mondom - azonkívül, hogy ebben a törvényben is jogalkotási hibákat lehet felfedezni, rámutat azokra a hibákra, amik a törvényalkotásnak a Fidesz által diktált menetéből következnek. Ezért fekszik előttünk ez a vaskos törvényjavaslat.
Mindezeknek a figyelembevételét kérem majd az Országgyűléstől, amikor szavaz az esetleges módosító javaslatokról és végül a végszavazáskor.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)
(12.50)
