DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy egy alapvetően konstruktív vitán vagyunk túl, szerintem nem haladtuk túl azokat a kereteket, amik személyeskedésbe mentek volna át. Nyilván a kétpercesekben meg mindenki elmondta azokat a felszólalásokkal kapcsolatos véleményeit, ami adott esetben nem közvetlenül az előterjesztéshez, hanem mondjuk, az elmúlt két év sportpolitikájához kapcsolódik.
Azért természetesen közvetlenül az előterjesztés szövegével kapcsolatban azt el kell mondanom, hogy valóban - és ezzel kell kezdenem - december végén, emlékszünk azokra a napokra, amikor az utolsó pillanatokig, még a két ünnep között is ülésezett az Országgyűlés, és az alkotmányügyi bizottság az utolsó pillanatokban is olyan zárószavazás előtti módosítókat fogadott el teljesen más témájú jogszabályokhoz, amelyek például a nemzeti vagyonról szóló törvény kapcsán korlátozták azt a fajta lehetőséget, magyarán, egyes sportcélú ingatlanok értékesítését különleges méltánylást igénylő helyzetben, ha ezt az ebből befolyt összeget sportcélra fordítják. Én azt hiszem, jól látszik, fél év után - én most előre jót feltételezek, inkább ilyen ízzel érjen véget majd ez a vita -, azt gondolom, hogy ez egy figyelmetlenség volt vagy egy szakmai hiba, és nem gondolom azt, hogy valami oka lehetett ebben a félévben. Remélem, nem lesz olyan ügy, ami arról szól, hogy ebben a félévben ilyen típusú kötelezettséggel nem megterhelve értékesítettek ingatlant.
Azt gondolom, hogy lehet ez egy jó dolog. Több vidéki, fővárosi projekt is bizonyította azt, hogy óriási nagy méretű, 50-100 éve létrehozott sporttelepeken, amelyek már a XXI. század körülményei között korszerűtlenek mindenféle szempontból, területileg meg túl nagyok, fenntarthatatlanok, az ilyen típusú területeken lebonyolítható részleges kereskedelmi vagy egyéb célú beruházások támogathatnak sportcélt. Adott esetben egy szűk területén egy nagyobb, többhektáros sportcélú ingatlannak, mondjuk, egy sportbolt - most nem akarom elvinni ilyen irányba, de -, egy kisebb kereskedelmi létesítmény létrehozásából befolyt bevétel támogathatja azt a sportcélt, ami ott megvalósul, és szélesítheti a kínálatát a sporttelepnek is adott esetben. Csak azt akarom mondani, hogy ugyan fél évig nem élt ez a szabályozás, és elmondtam a vita elején, hogy a meleg vizet sikerült feltalálni - amivel nem akartam önöket bántani, csak fel akartam hívni egy helyzetre a figyelmet -, de azt hiszem, hogy ennek a szabályozásnak a visszahozatala jó dolog.
A vita úgy kristályosodott ki szerintem, hogy két ponton volna érdemes mindenképpen változtatni talán a törvény szövegén. A sportigazgatási szerv résznél elmélkedtünk arról, hogy ez pontosan mit takar. Én úgy emlékszem, hogy régen a sport-szakállamtitkárságnak kellett valamilyen szakmai állásfoglalást hoznia, ugye, most már államtitkárság van. Az államtitkár úr azt mondta, hogy a sportért felelős miniszter tesz egy javaslatot, vagy kezdeményez ebben a kérdésben - végül is ez mindegy, hiszen az egész tárcát összefogja ebben a tekintetben -, és azt mondja, hogy a civilek kezdeményezéssel élnek, azt ő behozza, és akkor ebben nincs igazi mérlegelési lehetőség. Én is azt gondolom, és itt egyet kell értsek Szilágyi képviselőtársammal, hogy akkor viszont szerintem nincs érdemi kontroll, ugyanis ezek az ötletek, az ilyen típusú kezdeményezések általában nem civil oldalról kezdeményeződnek. Nagyon ritka esetben sportszakmai berkekből, egyébként meg az önkormányzatok oldaláról szokott megérkezni. Nyilván ezek a sportcélú ingatlanok nagyon nagy többségében önkormányzati kezelésben vagy kisebb részben állami kezelésben vannak, tulajdonban is vannak többnyire. Nyilván, ha nincs egyéb lehetőség, akkor nagyon kevesen vesznek sporttelepet, hiszen mindenféle tilalom van ezekre a területekre nézve, és nagyon komoly teher fenntartani, tehát nagyon kevés ilyen típusú ingatlan van magánkézben.
Mit akarok ezzel mondani? Azt akarom mondani, hogy vegyünk egy olyan esetet, amikor egy helyi önkormányzat valamin felbuzdulva, valami gazdasági és sportszakmai cél összekötésével kezdeményez egy ilyet. Az elkerül a miniszterhez, aki, nem tudom, mennyire mérlegel, de mondjuk, kezdeményez, és akkor az államtitkár úr szavai szerint ez különösebb mérlegelést nem is igényel, hiszen nem gondolja, hogy sportszakmailag bele kéne folyni. Én meg azt gondolom, hogy a döntés, tehát a jóváhagyás vagy elutasítás, és a kezdeményezés közé csak kéne tenni valami kontrollt.
(12.50)
Legalábbis a vita alapján nekem ez jött le, merthogy igaza van abban is sokaknak, hogy persze, történtek olyan típusú értékesítések, amelyek után eltűnt egy-egy sportág, egy-egy terület egy adott önkormányzat területéről, ez nem jó.
Az is igaz, hogy vannak olyan fejlesztések, amelyek pedig fontosak és kereskedelmi és egyéb célokból támogathatóak. Tehát abban, hogy egyébként mi a létjogosult és mi nem, mégiscsak kellene valakinek egy döntést hoznia. Lehet ez a döntés egy politikai felelősség is, hogy azt mondja az illetékes államtitkár - de akkor ez nem így lesz -, hogy leütöm ezt a dolgot, én vállalom a felelősségét, tíz év múlva is azt mondom, hogy ez rendben lesz, megállja a helyét ez a beruházás és ez a komplex sportszakmai fejlesztés. Lehet ezt segíteni azzal, hogy civil szerveződéseket, szakszövetségeket vagy bármilyen delegáltakat bevonunk ebbe.
Azt gondolom, hogy amiket a szakszövetségekről és az egyes klubokról mondtam, hogy mennyire folyik ebbe bele manapság a politika, mondtam erre utaló dolgokat, én ezt így gondolom. Tudom, hogy ez nem az államtitkár úr ügye, ez tulajdonképpen egy általános helyzet ma Magyarországon. Én azt hiszem, hogy ez az apropó, hogy ezt rendbe rakjuk egyébként úgy, hogy évtizedekre egy olyan szabályozás jöjjön létre ezen a területen, ami megállja a helyét. Ez az apropó lehetőség arra, hogy erősítsük a sport-, a civil és alulról építkező jellegét, és legyen egy olyan kontroll ebben a dologban, amely alulról építkező civil delegáltakból vagy valamilyen módon kiválasztott személyekből egy kontrollt rak be a folyamat közé. Ez jó egyébként az államtitkárságnak is, mert nem kell magára húznia annak a felelősségét, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt szerette vagy gondolta volna, mondjuk, az illetékes miniszter vagy a felelős államtitkár, illetve könnyíti a helyi önkormányzatok helyzetét is, mert ha van egy ilyen kontroll, akkor nem fogja őket, mondjuk, egy olyan helyzetbe hozni egy vállalkozó, egy projekt, amely egyébként inkább kereskedelmi célokat szolgál, mint sportcélokat.
Tehát én azt gondolom, hogy két pontosító javaslatot fogunk benyújtani. Egyet már benyújtottunk, nem tudom, mennyire fér bele még a mai napba, hiszen ez az utolsó napirendi pont, ha másképp nem, akkor kapcsolódó módosítóval fogunk élni, talán még a hétfői napba ez belefér ebben a kettő tekintetben. Tehát legyen egyértelmű, hogy a sportigazgatási szerv alatt mit értünk, bár az államtitkár úr itt egyértelműsített. Egyébként a korrekt kiállását is köszönöm abban a tekintetben, hogy elmondta például azt, hogy ezzel a féléves lauffal sem értett egyet, amíg ez a jogszabály nem volt.
A másik tekintetben pedig a civil kontrollra teszünk egy javaslatot, és törjük a fejünket, hogy hogyan lehetne egy olyan javaslatot tenni, ami valóban sporton belüli és civil lehet. Higgye el, hogy ezeket építő jelleggel szeretnénk hozzátenni a javaslathoz. Azt gondolom, hogy ha ilyen típusú módosítással élnek, akkor még akár elfogadható is lehet az előterjesztés a frakciónk számára, de nyilván ez a módosító indítványokról való szavazás után lesz egyértelmű.
Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
