HOFFMAN PÁL
HOFFMAN PÁL
HOFFMAN PÁL (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy valótlanságokat kulturált hangon sem lehet mondani. Az MSZP és az SZDSZ sportpolitikája nem egyszerűen kudarc volt az elmúlt években, hanem tényszerű károkozás. A sport közösségi jelentőségének a lebecsülése tulajdonképpen a “merjünk kicsik lenni” gondolkodás átvitele a sportba. Már 1994-ben leállították az Antall-kormány sportcsarnok-építési programját, amelynek során hatszáz csarnok és tornaterem épült fel. A működésük alatt, miközben tilos volt sportingatlant értékesíteni, illetve a befolyó pénzből sportlétesítményt kellett létrehozni, szemet hunytak a jogszabályellenes gyakorlat fölött.
Pál képviselő úr érdemként említi az uszodaépítéseket. Ezt érdemes kibontani és körüljárni. Úgy szólt a program, hogy uszodát minden kistérségbe. 168 kistérség van Magyarországon, ötven pályázat érkezett. Szerencsére a PPP programjukban alig néhány uszoda, illetve sportlétesítmény valósult meg. Miért? Azért, mert a települések felismerték, hogy két-két és félszer többe kerül így a létesítmény, mint a reális költség. Például egy 300 millió forintos uszoda megépítése 15 évi működtetéssel 700 millió forint, az önök programjában ez 1 milliárd 600 millió forintot jelentett. Az önkormányzatok menekültek a programból, néhány települést így is csőd közeli helyzetbe vittek ezek a beruházások. Arról nem is beszélve, hogy 10 milliárd forintos nagyságrendű indokolatlan állami költségvetési terhet is okoztak ezekkel a vállalásokkal.
(12.20)
Szilágyi úr hozzászólására annyit reagálnék, hogy azt gondolom, meg fogják tapasztalni a jövőben, hogy az a politika, amit itt a sportügyekben is visznek, hogy érvek helyett azzal érvelnek vagy azt a gondolatot sulykolják, hogy Fidesz, MSZP egykutya, az nem vezet sehová. Megítélésem szerint a jogszabály jó lehetőség arra, hogy a célt elérjük, új sportlétesítmények jöjjenek létre, és régiek újuljanak meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
