PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először engedjenek meg két előzetes megjegyzést. Örülök neki, hogy végre a törvénytervezetről beszélhetek. Azt is el kell mondanom, igazuk van képviselőtársaimnak, mindazoknak, akik elmondták, most ezt részleteiben nem érinteném, hogy valóban előkészítetlen, kapkodó ez a törvénymódosító javaslat, mint ahogyan ezt sajnos már a sport területén és más területen megéltük jó néhányszor. És ezzel az a baj, hogy akkor majd újra és újra ki kell javítani, vissza kell hozni, ami nekünk nem baj, mert ez a dolgunk, és természetesen azon leszünk, hogy jobb legyen, de az ágazatban nagyon sok bizonytalanságot is szülhet. Az, amit Varga László képviselő úr elmondott, hogy fél évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság módosította, most a parlament majd visszamódosítja az egészet, ez is jelzi ezt a kapkodó, átgondolatlan törvénykezést is.
A másik megjegyzésem. Bár a törvénytervezet, a módosítás alapjában egy jó szándékú módosítás, a célját tekintve is teljesen jó szándékúnak tartom, de azért jogos-e a gyanakvás, amit képviselőtársaink megfogalmaztak?
(12.30)
Azt kell mondjam, hogy a gyanakvás bizony jogos, mert más területen is az tapasztalható, hogy például a tao-kedvezménynél a foci felé lejt a pálya, azon is belül még egy kicsit jobban Felcsút felé; hogy az állami földek bérbeadásánál a Fidesz közeli vállalkozókhoz lejt a pálya, vagy nem, de ne is beszéljünk a Közgéppel kapcsolatos, sajtóban megjelent hírekről. Ha ezeket nézzük, akkor jogos a gyanakvás, hogy ennek a törvénytervezetnek is bizonyára valami hátsó szándéka van.
Azt gondolom, hogy én mégsem ezt a nyomvonalat, nem ezt az utat követem, hanem azt, amiről Hadházy Sándor képviselő úr is beszélt beterjesztőként, előterjesztőként, amelynek két elemét hadd emeljem ki. Az egyik, hogy fontos a sportcélú ingatlanok védelme abban a tekintetben, hogy továbbra is sportcélt szolgáljanak, a másik meg, hogy az élet is kiköveteli azt, hogy ne csak az állam, hanem az önkormányzatok, valamint a vállalkozók is valamilyen módon részt vehessenek a sport finanszírozásában, hogyha jól értettem, a sport működtetésében. Ezzel egyet is lehet érteni.
Na most, ezt szolgálja-e ez a törvénytervezet? Azt mondom, hogy részben igen. Részben ezt szolgálja, mivel alapszándékát tekintve nem tesz mást, mint ahogy az előbb már említettem, hogy az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatát racionálisan biztosítsa. Ez teljesen rendben van. Még az is, hogy ennek érdekében az ingatlantulajdonos sportszervezet számára a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelően - tehát itt szeretnék visszautalni arra, hogy nem tesz mást, mint visszahozza a korábbi törvényi szabályozást - egyes esetekben, meghatározott garanciális feltételekkel lehetőséget kell biztosítani az ingatlanok elidegenítésére vagy éppen megterhelésére. De olyan módon, hogy a helyi sportérdek nem sérülhet, és mivel a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sportcél és sporttevékenység érdekében, így nem sérül az eredeti szándék, hogy a sportingatlanok sportcélra legyenek hasznosítva, és vélhetően - és reméljük is - nem is csökken majd a számuk. Ez így teljesen rendben van.
Ha tovább folytatjuk, akkor azt látjuk, hogy ez a törvénymódosítás azon túl, hogy visszaállítja a korábbi állapotot, még egy jelentős módosítást jelez az eredeti törvényben. Ez valóban egy nagy jelentőségű módosítás, mert a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló ’96. évi törvénynél konzekvensen ingatlant jelzett a törvény. Ez a módosítás most elé teszi a sportcélú ingatlan jelzőt, ami szerintem mindenképpen helyes, és meg is fogalmazza, hogy sportcélú ingatlannak az az ingatlan vagy ingatlanrész számít, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják. Ez is rendben van, mert nem elég csak általában ingatlant említeni, hanem oda kell tenni, hogy a sportcélú ingatlan, és nyilván ez is azt indokolja, hogy ilyen gyorsan be kellett hozni ezt a módosítást a parlament elé, hogy ez a stilisztikai pontosítás megtörténhessen.
A 2. §-sal kapcsolatban azonban hadd emeljek ki néhány dolgot, és hadd örüljek annak is, hogy valóban elnök úr, bár rendhagyó módon, de részt vett maga is a vitában, és két olyan jelentős pontra hívta fel a figyelmet, ami egyébként a vita folytatása szempontjából is nagyon lényeges. Én egy kicsit előbb kezdeném. Azt gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy államtitkár úr a sportban megszokott fair play szabályai szerint szólt hozzá, amiért őszinte elismerésem, azt a részt az 5. pontnál, amire államtitkár úr azt mondta, hogy ezt a feladatot nem ők látják el, hogy a sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájárulhat a sportcélú ingatlan… - és utána jönnek a pontok -, ezt szerintem valahogyan pontosítani kellene, hogy mit értünk akkor sportigazgatási szerven. Hiszen még itt sem volt egyetértés közöttünk ebben. Mi azt feltételeztük, hogy az államtitkárság, de hát látni való, hogy nem az államtitkárság. Feltételezhetnénk, hogy a megyei sporthivatalok, de azokat meg ez a kormányzat szüntette meg. Tehát itt mindenképpen pontosítani kellene, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi is az a sportigazgatási szerv, amely méltányosságból hozzájárulhat a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez.
Az elnök úr által jelzett két pont tényleg fontos, mind az a c) pont, amely azt tartalmazza, hogy elidegenítéséhez vagy megterheléséhez, ha azt a helyi önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladatainak megvalósítása érdekében kéri, és az elidegenítendő ingatlan helyett azzal értékében és sportcélú használatában egyező másik ingatlant biztosít, ez egy garanciális szabály, ami a korábbiakból visszaemelődött, és ezt nagyon fontosnak tartjuk.
Persze az is fontos, amit a 6. pontban említett, hogy az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság iránti kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratokat, terveket és adatokat kell csatolni, majd pedig úgy folytatódik, hogy a méltányossági eljárás szabályait jogszabály határozza meg. De hát itt ugye nem lenne ártalmas azt rögzíteni - bár tudom, hogy nagyon nehéz -, hogy mi is az a méltányossági eljárás. Mert ha jogszabályban rögzítődik, akkor elképzelhető, hogy nem lesz olyan pontosan megfogalmazva, mint ahogy például e törvény elején a sportcélú ingatlan kifejezés egészen pontosan megfogalmazásra került.
Tehát lehet, hogy itt, “e törvény alkalmazásában” a méltányossági eljárás szabályait is pontosítani kellene, amelyet majd jogszabályban alkalmaznak. Tehát érdemes lenne ezt kiemelni, és akkor kevesebb tisztázatlanság övezné a törvény vitáját is. Remélem, hogy erre a területre módosító indítványt nyújtunk be, de ha mi nem is, tisztelettel kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a vitában elhangzottak alapján ezt a részt mindenképpen pontosítsák annak érdekében, hogy valóban lehetőségeinkhez képest egy olyan törvénymódosítás megalkotására kerüljön sor, amelyet aztán két-három hónap múlva nem hoznak ide vissza a tisztelt Ház elé.
Tehát ha jól megnézzük, akkor talán még azt is lehet mondani a magyar közmondással, hogy hát az embernek az az érzése - ahogy ezt a törvénymódosítás tartalmazza, meg ahogy a vitát hallgatja, és ahogy a vitában részt vesz, az az érzése támad -, hogy vajúdnak a hegyek, és egérke születik; merthogy ez nem valóságos törvénymódosítás, hanem egy korábbi állapotot állít vissza, és ez egy új eleme viszont valóban pontos. Ez az, amiért a sportcélú ingatlan kifejezés mellett még módosítani kellett ezt a törvénytervezetet - de ez helyes -, hogy abban a gyakorlatban már többször felmerült esetben, amikor az ingatlan elidegenítésére nem kerül sor, és annak sportcélú használata is fennmarad, azonban ha közszolgáltatás vagy közüzem működése miatt szükséges az ingatlan megterhelése, erre lehetőséget biztosít olyan módon, hogy ez esetben is kizárólag a közszolgáltató javára történő szolgalmi jog, használati jog, vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére korlátozza a megterhelés lehetőségét. Tehát azt gondolom, ez az az új elem a sportcélú ingatlan kifejezés mellett, amelyért ez a törvénymódosítás megszületett.
Végezetül azzal szeretném zárni, hogy mindenképpen javasolnám főként ezt a sportigazgatási szerv és a méltányossági eljárás szabályai című területet pontosítani annak érdekében, hogy a törvénymódosítás elérje a célját, és néhány hónap múlva ne újra ezzel kelljen foglalkoznunk egy hétfőn kora reggel vagy késő este benyújtott törvénymódosítás formájában. Mert - és ezzel szeretném bezárni - ez nemcsak a kormánypárt felelőssége, nemcsak az ellenzék felelőssége, hanem ennek a hatását a sportszervezetek érzik majd, és mindannyiunk érdeke az, hogy a sportszervezetek rendeltetésszerű működtetését biztosítani tudjuk ezen a területen is.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
