SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon sokan elmondták előttem ennek a törvénynek az előéletét, hogy hogyan nyújtották be, azt is hozzá kell tenni, hogy egyéni képviselői indítványként nyújtották be, mint ahogy az elmúlt időszakban nagyon sok sporthoz kapcsolódó törvénymódosítást. Mindegyiknek a benyújtója egyébként Bánki Erik, aki az elmúlt időszakban egyszer nem jelent meg ezeknek a törvényeknek a tárgyalásánál. Gondolom egyébként, hogy valószínűleg ő is a diplomamunkájával kapcsolatos problémákat intézi (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jaj, istenem, Gyurikám!), mert Schmitt Pál és Gyurcsány Ferenc után az egyik internetes portál híradásai szerint Bánki Eriknek is gondjai akadtak a közgazdász diplomájának bizonyításával, miszerint lehet, hogy nincs is neki ilyen, amit eddig jelzett.
De rátérve: sokadszorra kell hangot adnom felháborodásomnak amiatt, hogy az előterjesztő úgy nyújt be törvényjavaslatot a bizottság ülésére, hogy az idő szűke miatt lehetőleg lehetőség sincs az iromány megismerésére, illetve ezáltal az esetleges eltérő vélemények kifejtésére sem. Jelen esetben is így történt, a benyújtott két törvényjavaslat - azért beszélek két törvényjavaslatról, mert a Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos törvényjavaslatot önök most le is vették a napirendről, de ennek az esetében is így történt - áttanulmányozására összesen kevesebb mint egy óra állt rendelkezésre. Tudjuk az okát, de elfogadhatatlannak tartjuk, hogy önöknek nem célja, hogy minél szélesebb társadalmi kör véleménye legyen képviseltetve az egyes jogszabályok megalkotása során.
Ennél viszont sokkal felháborítóbb az, hogy önök rendre olyan bújtatott, mögöttes tartalmakat rejtenek el a jogszabály sorai között, amely látszólag jobbító szándékkal éppen szöges ellentétben áll, a bemutatotthoz képest éppen ellenkező hatást fejt ki. Minden okom megvan feltételezni azt, hogy az időbeliséggel kapcsolatos visszaélések, illetve bújtatott tartalmi elemek közötti összefüggések nem véletlenül állnak fenn, nem az erőltetett jogalkotási munkából erednek, hanem sokkal inkább tudatosan alkalmazott gyakorlat következményei.
Mindez azonban nem csupán az ellenzéki kisebbségi vélemény kifejtésének lehetőségét lehetetleníti el, önök a saját választóikat is becsapják ezzel. Azt gondolom, nem erre kaptak felhatalmazást.
De lássuk a konkrét jogszabályt! Önök az előterjesztés általános indoklásában azt fejtegetik, és ezt mondta itt az államtitkár úr is, hogy garanciális elemekkel - hangsúlyozom: garanciális elemekkel - lehetőséget kívánnak biztosítani a sportcélú ingatlanok értékesítésére.
(11.30)
Ezen túlmenően több helyütt kiemelik azt is, hogy sportcélú ingatlan értékesítésére csak olyan módon kerülhet sor, hogy a sportérdek nem sérülhet.
Ezzel szemben a konkrét jogszabályi rendelkezések egyáltalán nem erről szólnak, egészen pontosan lehetővé kívánják tenni azt, hogy önmagában üzleti okokból és üzleti érdekekből sportcélú ingatlanok értékesítése megtörténhessen. Lehet, hogy már a sport területén is felütik a fejüket az önök oligarchái? Támogatási és földügyletekkel még nem laktak volna jól? A jelek szerint nem, pontosan azt látjuk, hogy miként a termőföld-bérbeadások során is megelőzték a helyben lakók érdekeit az egyes oligarchák, maffiacsaládok érdekei, úgy a sport területén is önöknek valami folytán mást kell képviselniük, mint ami a sportérdek lenne. Lasztovicza Jenő is elmondta itt, hogy mennyire nemes célok vezérlik önöket, hogy ne tűnjenek el sportpályák, és pontosan azt mondják, hogy visszaállítják a régi rendszert. Tehát amit Lasztovicza Jenő kritizált, és amelynek köszönhetően - ahogy ő is mondta - számos sporttelep tűnt el, önök most megpróbálják azt a rendszert ugyanúgy visszaállítani.
Nézzük meg, a jogszabály módosításaképpen az 5. § (5) bekezdésének a) pontja a következőképpen rendelkezik majd: “A sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájárulhat a sportcélú ingatlan fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá” - és itt jön a lényeg - “ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez.” Nagyon szépen hangzik ez az egész, de mit is jelent valójában? Vegyünk erre egy példát: a sportcélú ingatlan tulajdonosa fejlesztésről dönt, ami természetesen a közvélemény, a sportoló közönség részéről messzemenően dicséretes. A fejlesztő hitelt fesz fel, hiszen önereje az elmúlt húsz év forráskivonásai után már nincsen, ugyanakkor szintén a sorozatos elvonások okán fejlesztenivaló bőven akad a magyarországi sporttelepeken. A fejlesztést követően pedig nem tudja vagy egyszerűen csak nem akarja visszafizetni a hitelét. Divatos szóhasználattal élve reorganizál, értékesít, kiváltja a hiteleit. Nyilván a sportcélú ingatlannak egyes frekventáltabb, nagyobb forgalmi értékkel bírói részeit idegeníti el, esetleg a határoló főútvonalak mentén, majd épül ott irodaház, üzletközpont, netán lakópark. Mi történik ebben az esetben a sportoló közönség érdekeivel? Hol van a garanciális elem ebben az esetben? Miért nem fogunk meglepődni abban az esetben, ha a fejlesztést hitelező maga lesz a későbbi vásárló, sőt az irodaház, üzletközpont, lakópark beruházó tulajdonosa is?
Önöknek ez a célja? Akkor ezt kell elmondani! Akkor nem nemes célokról kell beszélni, hanem meg kell mondani, hogy ezt szeretnénk véghez vinni. Önök milyen érdekeket képviselnek e tekintetben? Valóban a sporttársadalom érdekeit képviselik, vagy pedig valamilyen láthatatlan, háttérben megbúvó pénzügyi lobbiknak hajlandóak megint egy törvényt ide beterjeszteni a Ház elé? Nem tudom elhinni, hogy az előterjesztők ezt ne látták volna előre egészen pontosan! Biztos, hogy önök ezt ugyanúgy tudják, mint ahogy mi is tudjuk.
Ez a fajta értékesítés szemben áll a sportérdekekkel. Egészen egyszerűen vállalhatatlan. Ennek kapcsán módosító indítvánnyal éltem. Bízom benne, hogy az önök által megnyitni kívánt kiskapu visszásságait belátják, és a módosító indítványban foglaltakat elfogadják. Abban a nem várt esetben, ha ez nem így történik, hamarosan eljön a pillanat, amikor ki kell állniuk a választóik elé, és el kell magyarázniuk azt, hogy hová lettek foci-, futó-, kézilabdapályák; hogy miért jobb nekik a bevásárlóközpont, aminek a helyén egykor uszoda állt. Bízom benne, hogy erre sosem fog sor kerülni, bár ha az elmúlt két évnek veszem figyelembe a munkáját, amit önök végeztek itt a parlamentben, úgy érzem, nem sok remény van arra, hogy önök ismételten a sporttársadalom, ismételten az emberek érdekében tevékenykednének, hiszen ez a törvényjavaslat, amit ide benyújtottak, nem a sporttársadalom érdekeit szolgálja, hanem azoknak a pénzügyi nagyhatalmaknak az érdekét, amelyek önök mögött állnak, amelyeknek köszönhetően önök próbálják pénzelni a pártjukat, amelyeknek köszönhetően önök különböző kampánypénzeket tudnak felhasználni majd a következő választásokon.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
