DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy előbb hallhattuk az ifjúsági, szociális bizottság előadójától, a bizottság egyhangúlag javasolta elfogadásra a törvényjavaslatot. Igaz, hogy most vezérszónokként szólok, de ugyanezt tudom elmondani az alkotmányügyi bizottságról is, hiszen az alkotmányügyi bizottság is foglalkozott ezzel a törvényjavaslattal, és úgyszintén egyhangúlag javasolta a tárgysorozatba-vételét, valamint az általános vitára alkalmasságát. Úgyhogy azt gondolom, hogy tényleg egy olyan javaslattal állunk szemben - ahogy azt államtitkár úr is elmondta -, hogy a Ház egészének támogatását majd élvezni fogja.
Engedjék meg, hogy a bizottsági üléstől eltérően, ahol nagy vonalakban tekintettük át a törvényjavaslat lényegét és célját, ezt most egy kicsit részletesebben is megvilágítsam önöknek.
A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program keretében kerül sor a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tételére és a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terheknek az állampolgárok számára érzékelhető módon megvalósuló olyan irányú csökkentésére, amely nem eredményezi egyúttal a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségének növekedését.
A törvényjavaslat ezen keretek között a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, a származás megismerésével, az örökbefogadás felbontásával, a külföldön történt örökbefogadás elismerésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, továbbá az aláírási címpéldánnyal és a cégkivonattal összefüggő adminisztratív terhek csökkentésére tesz javaslatot.
A törvényjavaslat a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseinek elfogadásával elérni kívánt célja, hogy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételével kapcsolatban további, ügyféli oldalon megjelenő adminisztratív tehercsökkentés legyen elérhető oly módon, hogy egyúttal ugyanezen teher az állami szereplők oldalán ne növekedjen. Az adminisztratív teher csökkentése eredményeképpen az ügy egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb utánajárással lesz elintézhető.
A Központi Statisztikai Hivatal éves születési statisztikái alapján megállapítható, hogy a kétezres évek elejétől az élve született gyermekek 30-40 százaléka házassági köteléken kívül született. 2010-ben a 90 335 élve születésből 36 872 gyermek származott házassági köteléken kívül. A családjogi törvény értelmében, mivel házasság alapján az apa státusa nem tölthető be, ezen utóbbi gyermekek vonatkozásában az apa személyének meghatározására több intézmény is létezik. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, az apaság bírósági megállapítása, az utólagos házasságkötés és az úgynevezett reprodukciós eljárásban való részvétel egyaránt alkalmas arra, hogy a hiányzó apai státus betölthető legyen.
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat a fenti adatok alapján egyre inkább teret nyert mint az apai jogállás betöltésének eszköze azokban a kapcsolatokban, ahol apasági vélelem keletkezése nélkül, azonban egyetértésben vállalnak gyermeket a szülők. Értelemszerűen a jogintézmény nem alkalmas a viták rendezésére, mivel a nyilatkozat megtétele önkéntes, és ahhoz az anya beleegyezése is kell, egyetértés esetén azonban a sokkal hosszabb, költségesebb és több energiát felemésztő bírósági eljárás kerülhető ki a nyilatkozat megtételével.
(10.40)
Annak érdekében, hogy azokban az esetekben, ahol a szülők egyetértenek abban, hogy a gyermek apja a nyilatkozatot tenni kívánó személy, és nincs a nyilatkozatnak akadálya, a gyermek rendezett családi jogállásához fűződő joga és érdeke azt diktálja, hogy az ügyfelek minél egyszerűbben, kényelmesebben és problémamentesebben tehessék meg a nyilatkozatot, elősegítve ezzel a rendezetlen családi jogállású gyermekek számának csökkentését.
A törvényjavaslatban javasolt intézkedések a következők. A tiszteletbeli konzuli tisztviselő feladatait bővíteni kell abban az irányban, amellyel előtte is lehetővé válik a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatok megtétele. Ezzel a külföldön élő magyarok számára sok esetben rendkívül hosszú utazás kerülhető el a könnyebben elérhető tiszteletbeli konzulhoz történő elutazással.
A hatóságok köre, amelyek előtt a nyilatkozat jelenleg megtehető, a hatályos szabályozás szerint is olyan széles, amely a legtöbb élethelyzetben lehetővé teszi a nyilatkozat megtételét különösebben aránytalan erőfeszítés, utazás nélkül is. Speciális helyzet azonban a külföldön élő családok helyzete, kiemelve különösen azokat az eseteket, ahol a nyilatkozatot megtenni szándékozók, valamint azok a személyek, akiknek a hozzájárulása a nyilatkozat érvényességéhez szükséges, nem egy helyen tartózkodnak. Mindkét esetben könnyítés, ha csak a vélhetően közelebbi tiszteletbeli konzul előtti megjelenést kell megoldania a családnak a nyilatkozat érvényességéhez.
A családjogi törvény alapján több szerv előtt tehető meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat. A joggyakorlatban azonban problémaként jelentkezett az, hogy ezek a szervek nem minden esetben azonos adattartalommal vették fel a nyilatkozatot, így az anyakönyvvezető, akihez ezt követően bejegyzés céljából a nyilatkozatot továbbítják, kénytelen volt azokat visszaküldeni a nyilatkozatot felvevőnek, ezzel az ügyfélnek ismét meg kellett jelennie azon szerv előtt, ahol a nyilatkozatot korábban megtette. Így az előterjesztés úgy módosítja a családjogi törvényt, hogy abból egyértelművé váljon, hogy valamennyi szerv esetében kötelező a nyilatkozattevőt a gyermek nevéről is nyilatkoztatni, és azt az erről készült iratban feltüntetni.
Az örökbefogadással kapcsolatosan is - ahogy hallottuk államtitkár úr expozéjában - olyan változások és egyszerűsítések kerülnek a törvényjavaslatban rögzítésre, amelyeket fontosnak tartunk mi is. A jelen javaslat az örökbefogadás joghatásainak egyszerűsítését tűzi ki célul, de az egyszerűsítésen túlmenve jogkiterjesztést is megvalósít. Jelenleg egy örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülő halála, illetve ismeretlen helyen tartózkodása esetén például nem tudhatta meg, vannak-e testvérei. A javaslat a származás megismeréséhez való jogi kiterjesztésével orvosolja ezt a problémát.
Rendkívül fontos előrelépést jelenthet az örökbe fogadott gyermekek számára továbbá, hogy amennyiben egészségi állapota miatt fontossá válik a vér szerinti szülők genetikai betegségeinek ismerete, a jövőben ennek felderítésére is lehetőség nyílik majd. Mindez ráadásul úgy, hogy az nem zavarja meg a családi kapcsolatokat, az adatkérést a nyilvántartásból a gyámhatóság végezné, méghozzá anonimizáltan.
A javaslat örökbefogadás felbontásával kapcsolatos egyszerűsítése elősegítheti, hogy az esetleges felbontást követően a gyermek újabb örökbe fogadó családba helyezésére azonnal lehetőség nyíljon, ne legyen szükség a gyermek örökbefogadhatóvá válásával kapcsolatos eljárást ismét lefolytatni, és ezzel a gyermeket további 8-10 hónapig gyermekvédelmi szakellátásban tartani.
A javaslat emellett megteremti a külföldön történt örökbefogadás utólagos hazai elismerését felnőtt örökbefogadott esetében, amennyiben az örökbefogadás pillanatában az örökbefogadott és az örökbefogadó magyar állampolgár vagy az örökbefogadott magyar állampolgár és az örökbefogadó külföldi állampolgár.
Ahogy említettem a felszólalásom elején, a harmadik nagyobb eleme a törvényjavaslatnak az aláírási címpéldányokkal kapcsolatos anomáliák kiküszöbölése. A Magyary-program egyszerűsítési programjának elfogadásáról szóló kormányhatározat is előírja az ezzel kapcsolatos egyszerűsítési feladatot. A program célja az, hogy a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésének megvalósítása úgy történjen meg, hogy az az állampolgárok számára érzékelhető módon valósuljon meg, ugyanakkor a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen.
A törvényjavaslat elsődlegesen a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, a cégtörvény módosítását tartalmazza. A 2007-es cégtörvény-módosítás célja az adminisztrációs tehercsökkentés jegyében egyértelműen az volt, hogy lehetőséget biztosítson a cégek számára, hogy amennyiben arra vonatkozóan iratot kívánnak csatolni a cégeljárásban, hogy a cég írásbeli képviselete során a cég képviselője milyen módon jegyzi a céget, eldönthessék, hogy ezen okiratot közjegyzőnél készíttetik el, vagy a cégeljárásban egyébként közreműködő ügyvédnél az egyéb cégiratok elkészítésével egyidejűleg történjen meg az aláírásminta elkészítése.
Figyelemmel arra, hogy a címpéldány, aláírásminta benyújtása már nem szükséges eleme a cégbejegyzésnek, változásbejegyzésnek, hibás az a jogalkalmazói értelmezés, amely az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta használatát, felhasználhatóságát kizárólag a cégeljárásban ismeri el. A későbbi jogalkalmazás egységesítése, a jogalkotói szándék egyértelmű deklarálása érdekében a cégtörvény kimondja, hogy a közjegyzői címpéldány és az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta, amennyiben azt a cégeljárásban eljáró ügyvéd készítette és a cégbírósághoz cégiratként benyújtották, egyaránt bizonyítja, hogy a cég képviselője milyen aláírással jegyzi a céget. A cég nem kényszerül arra, hogy igazodjon a hatóságok, az üzleti élet szereplőinek önkényes elvárásához. Ha úgy dönt, ügyvédi aláírásmintát készíttet, azt a jövőben minden harmadik fél ugyanúgy köteles elfogadni, mint a közjegyzői címpéldányt.
Figyelemmel a közjegyzői aláírási címpéldány és az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírásminta közötti eljárási különbségekre, vagyis hogy az ügyvéd csak törvényben meghatározott feltételek esetén jogosult ilyen irat készítésére, a cégtörvény a továbbiakban sem vezet be gyűjtőfogalmat a két okirat egységes megjelölésére. Indokolt fenntartani az ügyvédi aláírásminta készítésével összefüggő szabályokat, hiszen ezen szabály mögötti eredeti jogalkotói szándék nem az ügyvédség közjegyzői jogosítványokkal való felruházását célozta, hanem azt, hogy a cég alapításával felmerülő adminisztratív terhek csökkenthetőek legyenek.
A szabályozás így nem változtat azon, hogy a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány közokirat, amelynek kiállítására a közjegyző cégeljárástól függetlenül is jogosult. Az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta teljes bizonyító erejű magánokirat, amely abban az esetben jogszerű, ha megvalósulnak a cégtörvényben meghatározott feltételek. Az ügyvéd jelenleg sem és a jövőben sem lesz jogosult a cégtörvény 9. §-ában meghatározott eseten - tehát a cégbejegyzés és a változásbejegyzés tartozik ide - kívül aláírásminta készítésére, így jogszabállyal ellentétes az az ügyvédi aláírásminta, amely a cégeljáráson kívül a cégbírósághoz való benyújtás mellőzésével készül és kerül felhasználásra.
A jövőben, ha a cég a cégbejegyzés, illetve a képviselőre vonatkozó rovat változását is tartalmazó változásbejegyzési kérelmet nyújt be a cégbírósághoz, és ahhoz csatolja a képviseletre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozatát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját, a cégbíróság a cégjegyzékadat bejegyzésével egyidejűleg informatikai megoldással gondoskodik arról, hogy a képviselő címpéldánya, aláírásmintája mint cégirat a cégjegyzés segítségével is elérhetővé váljon. A cégjegyzék a jövőben feltünteti, ha a cég képviselőjének címpéldánya benyújtásra került, így a képviseletre jogosult adatai között található hivatkozással megismerhető. E rovat tartalma az a tény, hogy a cég képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozata vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája benyújtásra került. Ezzel a megoldással a jövőben gyorsan és egyértelműen meghatározhatóvá válik, hogy valamely cég élt-e a benyújtás és az összekapcsolás lehetőségével.
További gyakorlati jelentősége azért van az információ megjelenítésének, mert a cégre vonatkozó cégjegyzékadatok elektronikus úton történő megjelenítése, megismerése során a 13. rovatban a közjegyzői aláírási címpéldány vagy az ügyvédi aláírásminta benyújtására vonatkozó tény link formájában jelenik meg, és arra való kattintással a benyújtott okirat megjeleníthető.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat két lépcsőben lép hatályba. Az örökbefogadás joghatásaival és a teljes hatályú apai elismeréssel kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, a közjegyzői aláírási címpéldány, az ügyvédi aláírásminta feltöltésére és annak linkesítésére vonatkozó rendelkezések, azaz az adminisztratív tehercsökkentés megvalósításához szükséges, az okirat benyújtására vonatkozó rendelkezések 2012. július 1-jén, az adminisztratív tehercsökkentő intézkedések pedig 2013. február 1. napján. Azaz a cégek ezen időponttól kezdve mentesülnek a cégkivonat és az írásbeli képviseleti jog módjának igazolását szolgáló okirat benyújtásának kötelezettsége alól, és a közigazgatási hatóságoknak ezen időponttól kell az iratokat elektronikus lekérdezés formájában beszerezniük.
Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! A magam részéről is javaslom képviselőtársaimnak a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
