DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által előterjesztett, az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló T/7035. számú törvényjavaslat a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, a származás megismerésével, az örökbefogadás felbontásával, a külföldön történt örökbefogadás elismerésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, továbbá az aláírási címpéldánnyal, ügyvédi aláírásmintával és a cégkivonattal összefüggő adminisztratív terhek csökkentésére tesz javaslatot.
Nézzük először az örökbefogadással kapcsolatos szabályokat! A nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet módosításával egyszerűsödnek a külföldön történt örökbefogadás Magyarországon történő elismerésének szabályai abban az esetben, ha a magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e személy már nagykorú magyar állampolgárként Magyarországon kéri a külföldön történő örökbefogadása elismerését, vagy ha a külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és ez személy már nagykorú magyar állampolgárként Magyarországon kéri a külföldön történő örökbefogadása elismerését.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az apai elismeréshez történő hozzájáruló nyilatkozatot a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. Ugyancsak új elem a törvényben, hogy az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről. A javaslat jelentősen bővíti a származás, a testvér és a féltestvér megismeréséhez való jogot. A gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e valamelyik vér szerint szülője, illetve van-e testvére vagy féltestvére. A vér szerinti szülő, testvér vagy féltestvér személyazonosító adatairól azonban továbbra is csak az érintett hozzájárulása esetén adhat tájékoztatást a gyámhatóság.
A cégjogi és azzal összefüggő módosítások közül az alábbiakat emelem ki. A jogalkalmazás egységesítése érdekében a javaslat kimondja, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány és az ügyvédi aláírásminta egyaránt bizonyítja, hogy a cég képviselője milyen aláírással jegyzi a céget. Ez utóbbi okirat ez irányú elismerésének feltétele, hogy azt cégeljárásban eljáró ügyvéd készítse, és a cégbírósághoz azt cégiratként benyújtsa. Nem változik az a szabály sem, hogy a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány közokirat, ennek kiállítására a közjegyző cégeljárástól függetlenül is jogosult, míg az ügyvédi aláírásminta teljes bizonyító erejű magánokirat, amelynek kiállítása csak a korábban említett feltételek megléte esetén jogszerű. A cégjegyzék a jövőben feltünteti azt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírási címpéldánya vagy ügyvédi aláírásmintája benyújtásra került. A cégjegyzékben ez az adat link formájában jelenik meg úgy, hogy az arra való kattintással a benyújtott okirat képi fájlként megjeleníthető. Természetesen továbbra sem kötelező a fent említett okirat valamelyikének benyújtása a cégeljárásban, ez továbbra is a cég döntésétől függ. Tekintettel azonban arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek ingyenes céginformációt kérhetnek közfeladataik ellátása érdekében, ezzel mentesítve a céget az adminisztrációs terhektől, mindenképpen javasolható az aláírási címpéldány és az aláírási minta benyújtása a cégbírósághoz.
A javaslat az ügyvédekről szóló törvényt is módosítja. A javaslat e pontja szerint például a cég létesítő okiratának vagy az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződés ellenjegyzése esetén az ügyvédnek nem kell a szerződéssel érintett felek adatait összevetni a hatósági nyilvántartással, ha az ügyvéd személyesen ismeri a felet. Így például megspórolható az a bosszúság, amit az ügyvéd akkor érez, amikor a közigazgatási elektronikus közszolgáltatások központi hivatala által vezetett személyiadat- és lakcímnyilvántartás az ellenőrzés eredményeként lefuttatott keresése azt az eredményt adja ki, hogy a keresett személy nem létezik, holott az ügyvéd feleségéről van szó, és nem tudja éppen eldönteni, hogy a tényeknek higgyen vagy a hatósági nyilvántartásnak. Mindez például okozhatja, hogy 2007-ben valaki a Csíkszeredát mint születési helyet Miercurea Ciucra változtatta a hatósági nyilvántartásban.
Összegzésként elmondható, hogy a javaslat csökkenti az ügyfelekre háruló adminisztratív terheket úgy, hogy nem eredményezi a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségének növekedését. Erre tekintettel kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
