GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Nagy öröm, tudom én ezt. Csak hát, Vitányi képviselőtársam, az élet arról szól, tudja, hogy amikor egy-egy minisztérium átnevezése zajlik nemzetiről emberire, akkor az ember elgondolkodik azon, hogy mit ragasztottak hozzá a “nemzeti” szóhoz, most meg mit akarnak az “emberi” szóhoz hozzáragasztani. Egy szó mint száz, emlékezzen vissza, aztán gondolkodjon el rajta. Amikor a “nemzeti” szó használatát a minisztériumok élére állították, akkor azzal az indíttatással tették ezt, hogy minden dinamizálódik, minden jobb lesz, minden, minden, minden, és akkor a pozitív jelzők sokaságát sorakoztathatjuk. Aztán látjuk, hogy mi lett belőle: semmi. Semmi, semmi! Nem több, hanem kevesebb lett. Látható, mondtam a példákat. Azért mondtam a példákat, hogy ha esetleg nem volt módja elsajátítani két év alatt azokat a történéseket, amelyekkel szembe kellett volna néznie mint kormánypárti képviselőnek, akkor legalább hallja.
A folytatás meg arról szól, hogy az emberi erőforrás minisztérium égisze alatt, én azt hiszem, azt gondolom, hogy olyan típusú kérdéseknek kellene erősödniük, amelyek gyakorlatilag az emberek mindennapi életét érintő pozitív változásokat hozzák. Hát nem erről szól a történet! Látszik a mostani átmeneti időszak átalakulási folyamataiból nézve is, hogy önöket csak egy dolog nem érdekli, az, ami az emberekkel történik. Minden egyéb más fontos, ami az önök holdudvarában zajlik, de az, ami a társadalmon belül, főképp a rászorult, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek sokaságát érinti, no az végképp nem érdekli önöket.
Akkor most hogyan és miképpen lesz ez az emberi erőforrás minisztérium? Akkor most az “emberi” szót is ugyanúgy, mint a “nemzetit”, lejáratják, szépen lenullázzák, és akkor majd kitalálunk egy harmadikat. Mi lesz az a harmadik? (Dr. Répássy Róbert: Olyan, mint a szociális minisztérium.) Most kellene már vizionálni, Répássy Róbert képviselőtársam. Két perc, és utána megbeszéljük a dolgokat.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
