DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Arra kérném, hogy döntse el, kiért aggódik: a fogyasztóért, aki ön szerint egy újabb magas költséget visel, és ezért digitális szakadék alakulhat ki Magyarországon; az államháztartás bevételeiért, mert a fogyasztók alternatív technikához fordulnak, és aztán így kevesebb lesz a bevétel; az országért aggódik, amely - ön szerint - leszakadhat a modernizációtól; vagy a távközlési szolgáltatókért aggódik, amelyeknél az átállásnak lehetnek bizonyos költségei.
Nos, szeretném megnyugtatni, amennyiben a fogyasztókra rakódó terhek miatt aggódik, akkor hangsúlyoznám, hogy az adó mértéke rendkívül alacsony: minden megkezdett percnyi telefonhívás és elküldött SMS után 2 forint; magánszemély előfizető esetében az első tíz perc adómentes lesz a terveink szerint, és a havi terhet pedig adóplafon bevezetése korlátozza: egyéni előfizetők esetében 700 forint/hó/hívószám. Nyilvánvalóan ez a legmagasabb, a plafon, ennél - fogyasztási szokásokhoz képest - alacsonyabb is lehet. Mindez, azt hiszem, aligha okoz digitális szakadékot Magyarországon, nem beszélve arról, hogy a távközlési szektor kifejezetten erős versenyszektor. Csak egy adatot ismételvén: 2002-2011 között a mobiltelefon-költségek a háztartásoknál havi bruttó 10 ezer forintról 7600 forintra csökkentek. Tehát a versenynek van egy ilyen hatása is, és joggal feltételezhető egyébként, hogy ebben a kemény versenyszektorban az így keletkező terhet különböző kedvezménnyel vagy árcsökkentéssel próbálják majd ellensúlyozni a szolgáltatók.
Tisztelt Képviselő Úr! Amennyiben az államháztartás bevételeiért aggódik, hadd utaljak arra, hogy az alternatív technikákat ma is lehet használni, és ma is használják egyébként a fogyasztók, de kiindulva abból, hogy rendkívül alacsony az adó mértéke, azzal számolunk, hogy ez csak időleges hatást okozhat a fogyasztók szokásában.
Amennyiben azért aggódik, hogy az ország leszakad a modernizációtól, hadd utaljak arra, hogy hasonló jellegű mobiltelefon-adó működik az Egyesült Államok valamennyi tagállamában. Az adó alapja a szolgáltatás számlázott ellenértéke, és mértéke pedig tagállamonként eltérően 7-24 százalék között mozog. Nem hinném, hogy az Egyesült Államok az információs technológiai forradalomban valahogy leszakadt volna az elmúlt időszakban.
Amennyiben pedig azért aggódik, hogy a távközlési szolgáltatók számára az adózásra való átállás magas költségeket jelent, az ön által - legalábbis írásában - említett milliárdos összegek mindenképpen túlzóak. Kétségtelen, hogy viszont az időbeli fölkészülésre viszonylag kevés idő áll rendelkezésükre, hogy kialakítsák azt az információs, informatikai rendszert, ami ennek a méréséhez szükséges.
Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, sikerült eloszlatni aggodalmait, és ön is egyetért azzal, hogy a távközlési adóval egy olyan új adó jelenik meg Magyarországon, amely úgy biztosítja az államháztartás bevételeit, hogy a széles adóbázis és az alacsony kulcs miatt nem rak súlyos terheket a lakosságra, és ez egy olyan adó, amely illeszkedik az adóreform fő irányához, a jövedelmeket és a munkát terhelő adók csökkentéséhez, és vele párhuzamosan az adóterhelés súlyának a forgalomra és a fogyasztásra való áthelyezéséhez. Egyben szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a Széll Kálmán-tervben szereplő költségvetési egyenlegjavító lépésekkel Magyarország tartósan és strukturális eszközökkel biztosítani tudja, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt maradjon.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
