DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, egyetlenegy pontban egyetérthetünk: mind a magyar fogyasztók, mind a magyar termelők és kereskedők alapvető érdeke a magyar termékekkel szembeni bizalom erősítése; ez az egyetlen pont, a többiben aztán mindenféle ellenvetéseink vannak. De nem véletlen egyébként éppen - ahogy az előbb említettem -, a bizalom erősítését szolgálja, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2011-ben útjára indította a “Nemzeti fogyasztói termékkosár” programot. A program célja, hogy segítse a tudatos vásárlókat elsősorban azzal, hogy a hazánkban előállított, forgalmazott minőségi termékeket összegyűjti.
Mivel a magyar fogyasztók igénylik, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az élelmiszerek származási helyéről, a szabályozás kidolgozásáért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a “magyar termék” rendelettervezetét. Ennek alapján a “magyar termék” vagy minden egyéb állítás, amely az élelmiszer magyar származására utal, csak akkor tüntethető fel, ha a növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, csomagolása vagy állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése Magyarországon történt; ez az alapvető kritérium.
Tekintettel arra, hogy számos olyan termék készül hazánkban, amelyekben a magyar eredetű alaptermék csak részben jelenik meg - például egy lekvárban magyar gyümölcs van, de import cukor -, vagy egyáltalán nem biztosítható, hogy 100 százalékban magyar alaptermék legyen benne, mondjuk, a csokoládénál, a tervezet az alábbi jelöléseket is be kívánja vezetni: “hazai termék”, ha a felhasznált összetevők 50 százaléka magyar termék; illetve ön is említette, “hazai feldolgozású termék”, ha a felhasznált összetevők többsége külföldről származik, ugyanakkor a feldolgozási műveletek Magyarországon történnek.
Jelenleg folyamatban van a tervezetre vonatkozó notifikációs eljárás, ezt ön is említette. A notifikációs eljárás az uniós tagságunkból eredő kötelezettség, amit minden olyan jogszabály esetén le kell folytatni, amely az áruk szabad mozgására hatással lehet.
Tisztelt Képviselő Úr! Utalnék arra, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal együttesen vizsgálja a hatályos törvény alapján az élelmiszer-jelölésre vonatkozó előírások betartását. Említett néhány elriasztó példát, de azért hadd tegyem hozzá, hogy valóban van néhány elriasztó példa, de nem ez az alapeset. Tehát az alapeset az, hogy azért a jelzések és a feltüntetések viszonylag pontosak, így az élelmiszer-jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót - ez törvényi előírás - az élelmiszer tulajdonságai, például a származási hely vagy eredete tekintetében. Éppen ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012-es vizsgálati programjának része - idézném - ”az élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása”. A vizsgálat keretében, a hat hónapig tartó ellenőrzés során az élelmiszereken feltüntetett, az áru hazai előállítására utaló jelzések megfelelőségét kiemelten is vizsgálják.
Tehát utalni szeretnék arra, hogy mind jogszabályi intézkedésekkel, mind pedig hatósági intézkedésekkel próbáljuk elejét venni a negatív jelenségeknek, és a másik oldalról próbáljuk a fogyasztók bizalmát erősíteni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
