DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottságban tartalmi vita bontakozott ki az előterjesztésről, figyelemmel arra is, hogy az előterjesztés általános indoklása azt tartalmazza szövegszerűen, hogy a látványcsapatsport támogatását lehetővé tevő támogatási konstrukció első támogatási időszakában felmerülő jogalkalmazási, gyakorlati tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a 2012-13-as támogatási időszakra vonatkozó kérelmek elbírálását megelőzően néhány ponton módosításra kerüljön a támogatás rendszere.
Mivel ez szerepelt az általános indokolásban, ugyanakkor semmilyen érdemi tájékoztatás nem szerepel a benyújtott módosító javaslatban, a bizottsági ülésen az expozéban sem szerepelt ilyen jellegű érdemi információátadás, hogy pontosan számszerűen hogyan is vizsgázott az első évben ez a bizonyos támogatási rendszer, ezért a bizottság ellenzéki tagjai közül többen annak a meggyőződésnek adtunk kifejezést, hogy hiányos az előterjesztés.
Hiányos az előterjesztés, hiszen nem közismert tény, és a parlamenti képviselők nem kaptak arról tájékoztatást, hogy hány pályázat került beadásra, milyen támogatási értékkel kerültek e pályázatok beadásra, ezek közül a szakszövetségek mennyit találtak támogatásra méltónak, milyen összeggel találták támogatásra méltónak, milyen a megoszlása ezen pályázatoknak, azaz mennyi kis értékű és mennyi nagyobb értékű pályázat került benyújtásra, ezek közül mennyi került elfogadásra.
A vitában legfőképpen azt találtuk nem megfelelőnek, hogy nincs a bizottság számára bemutatva számszerűen ezen új eszköz hatása. Itt konkrétan arról van szó, hogy egyébként a központi költségvetésbe befizetendő társasági adót átirányítják valamilyen előre eldöntött magáncélra az adott szervezetek, és ezen adóátirányítás következtében kikerül a központi költségvetésből egy jelentős összeg. Mint kérdés után a bizottságban elhangzott, nagyjából 20 milliárd forint ebben az évben, ami ki fog kerülni, azaz nem fog bekerülni a központi költségvetésbe, és ezt követően ennek a pénznek a további sorsáról érdemben senkinek nincs megbízható információja. Az e pénzből megvalósuló beruházások a jelenlegi szabályok szerint nem közbeszerzés-kötelesek, nincs érdemi rátekintése a parlament illetékes bizottságának arra, hogy ennek milyen pénzügyi hatásai vannak. Kérdésre adott válaszból derült az ki, hogy van egy olyan számítás, amely ezt a bizonyos 10 milliárd forintos, költségvetésbe befolyó, különböző adók és járulékok formájában befolyó bevételt taglalja, bár mostanáig nem ismert előttünk ez a bizonyos ecostatos számítás, amire hivatkozott most itt államtitkár úr a kormány álláspontjának ismertetésénél.
A bizottsági ülésen arra is ígéretet kaptunk az előterjesztőtől, Bánki Eriktől, hogy ebben a kérdésben a mostani expozéban részletes számadatok fognak majd szerepelni a pályázatok összetételéről. Jelzem, nem szerepeltek, hiszen most sem mondott attól pontosabb számot, mint a bizottsági ülésen. Ezt most is csak hiányolni tudom, hiszen ez a dolog többet érdemelne annál, mint amennyit ilyen értelemben most tájékoztatásként a parlament előtt a nyilvánosság megismerhet.
A leginkább felmerülő probléma az ellenzék részéről a bizottsági ülésen az volt, hogy ez a mostani első éves tapasztalat azt igazolja, hogy meglehetősen fejnehéz ez a pályázati rendszer. Nevezetesen egy magánalapítvány, egy labdarúgó utánpótlás-nevelő intézmény több mint 3 milliárd forint támogatáshoz juthat olyan adóalanyok jóvoltából, akik úgy gondolják, hogy nekik a miniszterelnök által alapított alapítvány fejlesztési céljait legcélszerűbb támogatni, azaz az ország különböző részeiből koncentrálódik ez a bizonyos támogatás, miközben az ország más részében a benyújtott pályázatok elnyert, engedélyezett megvalósításához összegyűjteni is nehéz a társasági adó átengedését az adóalanyoktól, hiszen például az ország keleti, szegényebb vidékein kevés olyan adóalany van, aki megfelelő adókötelezettséggel rendelkezve át tudná ezt engedni.
(18.30)
Éppen ezért az ellenzék úgy tartotta, hogy nem csak ezen a három ponton lenne célszerű az elmúlt év tapasztalata alapján módosítani a törvényt, hanem ezen a bizonyos negyedik ponton is módosítani kellene. Azaz kellene egy korlátot beépíteni a törvénybe arra, hogy egy pályázó mekkora értékű pályázattal szerepelhet, és mekkora költségvetési adóátengedésben részesülhet. Ez a mostani egy igazságtalan rendszert biztosít a jelenlegi formájában, ezért nem támogattuk a javaslat általános vitára való alkalmasságát az ellenzék oldaláról a bizottságban.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
