SZALAI ANNAMÁRIA
SZALAI ANNAMÁRIA
SZALAI ANNAMÁRIA, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az alatt az idő alatt, amíg én itt az expozémat elmondom, bizonyára nagyon sokan a laptopjaikat nézegetik, azon a híreket böngészik, talán egy-két videót is halkan megnéznek, vagy az okostelefonjukat veszik kezelésbe, azon elolvasnak e-maileket, egy-két alkalmazáson megnézik, hogy milyen kint az időjárás, milyen a forintárfolyam. Mi ezt itt a saját szemszögünkből úgy nevezzük, hogy tájékozódás, informálódás, a technológia és a tartalom oldaláról pedig úgy, hogy ez a konvergencia.
A technológiák, szolgáltatások, médiatartalmak, a készülékek felhasználási módjai szinte elválaszthatatlanul egybemosódtak. A média, a távközlés és az informatika egykor különálló világa mára visszafordíthatatlanul eggyé vált, a közöttük lévő határok teljesen eltűntek. Ezt az immár egynek tekinthető, infokommunikációnak is nevezett területet csak egy hasonlóképpen összefonódott, konvergens szabályozó hatóság képes átlátni, felügyelni és szabályozni.
Bernard Shaw azt mondta: az ésszerűen élő ember alkalmazkodik a világhoz, az ésszerűtlenül élő ragaszkodik ahhoz, hogy a világot próbálja magához igazítani. A jogalkotók azt az utat választották, hogy a világhoz és az abban uralkodó infokommunikációs irányzathoz csatlakoznak, amikor 2010-ben alapjaiban szervezték át a magyar média- és hírközlési piacot felügyelő intézményrendszert. A 2000. évi LVIII. törvénnyel így jött létre az Országos Rádió és Televízió Testület, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, valamint a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hivatal egyesítésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
Az új szervezet megszületésével a korábban minisztérium alá rendelt kormányhivatalként működő hírközlési hatóság magasabb legitimitást nyert, hiszen az NMHH kizárólag az Országgyűlés alá rendelt autonóm államigazgatási szervként működött tovább, a hírközlési politika és a médiaigazgatás pedig immár egymással szoros együttműködésben, egységes érték mentén fejlődhetett tovább.
A médiaigazgatási és hírközlési igazgatási hatáskörök egy fedél alá integrálását világos szándék vezette: olyan konvergens hatóság megteremtése, ahol az egymásba fonódó média, informatikai és hírközlési feladatok kezelését hatékonyan látják el egy hivatali szervezetben dolgozó szakemberek. Célunk egy modern szolgáltató hatóság megteremtése volt. Jelentem, a szervezeti átalakítást sikeresen végrehajtottuk.
Az átszervezés sok munkával, de gördülékenyen zajlott, miközben változatlanul magas szakmai színvonalon látták el teendőiket munkatársaink. Az NMHH az átmenet idején is hatékonyan őrködött afelett, hogy a piaci szereplők tisztességes versenyben és kiszámítható szabályozási környezetben mérkőzhessenek egymással a médiapiaci és hírközlési termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő közönségért.
A konvergens hatóság előnyei a mindennapi ügymenetben is kézzelfoghatóvá váltak, de ennek konkrét eredményeiről majd a jövő évi beszámolóban szeretném tájékoztatni önöket.
2010-ben az NMHH, ORTT, valamint KFH összevonásával egy egységes szemléletű, szakszerű, hatékony, áttekinthető, elszámoltatható, ellenőrizhető és költségtakarékos szervezet jött létre. A magyar modellhez hasonló konvergens intézmények száma egyre növekszik Európában, hasonló az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Finnországban, Olaszországban, Szlovéniában létezik. Az Európai Bizottság információs társadalomért és médiáért felelős főigazgatósága szintén konvergens módon, egy egységben végzi tevékenységét.
Amikor arról kérdez egy újságíró, nem szaklap újságírója, hogy mivel is foglalkozik az NMHH, akkor azt szoktam tréfásnak szántan mondani, hogy a hajszárítóktól kezdve a műholdakig minden hozzánk tartozik, és ez nem is túlzás: a fürdőszobától a világűrig szinte mindenhol jelen vagyunk. A háztartási gépeken lévő, sokak szemében rejtélyes CE jelzés használatát például a hatóságunk engedélyezi. Ez azt mutatja meg, hogy adott hajszárító vagy mikrohullámú sütő nem zavar-e más berendezést. De mi, vagyis jogelőd intézményünk kellett ahhoz is, hogy a manapság már első fényképeit a Földre küldő Masat-1 nevű magyar műholdat fel lehessen lőni.
Nézzük meg azt, hogy hatóságunk milyen piaci környezetben állt helyt 2010-ben! Először is a telefon: a telefonszolgáltatások piacán 2010-ben jellemző trend maradt, hogy a vezetékes szolgáltatók előfizetői száma csökkent, a mobil-előfizetések ugyanakkor enyhén növekedtek. Továbbra is népszerű volt a kábeltévés szolgáltatók által kínált internetalapú telefonszolgáltatás, amely más szolgáltatásokkal összecsomagolva kedvező telefonálási lehetőséget nyújtott az előfizetőknek.
A mobilpiacot a korábbi három mobilszolgáltató, a T-Mobil, a Telenor és a Vodafone stabil piaci részesedést mutató versenye jellemezte, ahol a szolgáltatónkénti előfizetések száma nem változott komolyan, és nem történt jelentős piacátrendeződés sem. 2010-ben folytatódott a mobiltelefonok havidíjas, post-paid előfizetéseinek térnyerése a feltöltőkártyás, pre-paid megoldások rovására.
Az internetpiacon hatalmas változás volt 2010-ben, hogy egy év alatt 40 százalékkal nőttek a mobilinternet-előfizetések, miközben a vezetékes internet-előfizetések növekedése 8 százalék volt. Mindennek ellenére ugyanakkor 2010-ben továbbra is a vezetékes marad a vezető internetelérési technológia.
Folytatódott a piaci konszolidáció a vezetékes internetszolgáltatásokban. 2010 novemberében jelentették be, hogy az Invitel felvásárolta a Fibernetet, az eszköz- és ügyfélállomány egyharmada pedig a UPC tulajdonába került. Egy hasonló tranzakció részeként a TvNetWork is értékesítette kábeltelevíziós érdekeltségeit a résztulajdonos DIGI részére, miután korábban már a Drávanet javára megvált ADSL-üzletágától.
2010-ben a kábeltelevíziós infrastruktúrán működő internetelérések tudták érdemben növelni előfizetőik táborát, a hagyományos telefonhálózaton működő rendszer pedig stagnált. Az optikai hálózatok térnyerése folytatódott, az év végére az üvegszálas technológiára épülő új generációs elérések száma már meghaladta a 200 ezret. 2010-ben a szolgáltatók gőzerővel fejlesztették a 3. generációs hálózati kapcsolatokat, és megkezdődött a felkészülés a 4. generációs, úgynevezett LTE-technológia magyarországi bevezetésére is.
A műsorterjesztési piacot tekintve a digitális átállás folyamatában 2010 nyarán történt meg először, hogy a fizetős tévészolgáltatások tekintetében a digitális tévé-előfizetők száma meghaladta az analóg előfizetők számát.
(13.10)
A növekedés hátterében elsősorban a digitális kábeltévé és a dinamikusan bővülő IPTV-előfizetések álltak, de műholdas digitális szolgáltatások is tudták növelni a piaci részesedésüket, a visszaszorulóban lévő analóg kábeltévé-szolgáltatás rovására. A már említett konvergencia folyamatát erősíti, hogy műsorterjesztésben érdekelt szolgáltatók tovább nyitottak a tartalom-előállítás felé, a UPC után immár a Magyar Telekom vállalatcsoport is indított el tematikus csatornákat. A hírközlési szolgáltató tehát lassanként tartalom-előállítóként is részese a piacnak.
Milyen további trendeket figyeltünk meg? 2010-ben a vezetékes szolgáltatók egyre inkább csomagban értékesítették szolgáltatásaikat. Az NMHH lakossági felmérési adatainak tanúsága szerint már 1 millió 600 ezer háztartás vett igénybe valamilyen csomagot; jellemzően a vezetékes telefon, a vezetékes internet és a fizetős tévészolgáltatások összecsomagolása volt népszerű. A mobilszolgáltatók is igyekeztek lépést tartani a csomagolt ajánlatok terén, de 2010-ben egyelőre nem volt érzékelhető, jelentős siker e téren.
2010-ben érezhetően megnőtt a felhasználók sávszélességigénye. A multimédiás tartalmak elterjedtek az interneten, különösen a felhasználók közötti fájlcsere, közösségi videómegosztó oldalak, anonim fájltároló szolgáltatások.
Az internetszolgáltatók igyekeztek lépést tartani a megnövekedett igénnyel, de sok esetben ezt technológiai korlátok is nehezítették, különösen a mobilinternet esetén. Ezért a hálózatbővítés mellett a rendelkezése álló sávszélesség egyenletesebb elosztására is kísérletet tettek, blokkolták a nagy sávszélesség-igényű alkalmazásokat. Ez szembement a hálózatsemlegesség elvével, azzal, hogy az átvivőközeget és a rajta lévő tartalmat egymástól függetlenül kezeljék. Az NMHH 2010. év végi felmérése megmutatta, hogy a vezetékes internetre előfizetők 27 százaléka, a mobilinternet-előfizetők 36 százaléka tapasztalta valamely internetes tartalom vagy szolgáltatás elérésének korlátozását.
2010-ben az NMHH különös figyelmet fordított az ezekhez hasonló hálózatsemlegességet sértő technikákra. 2010-ben a pontosabb és átláthatóbb szabályozás érdekében hatóságunk felmérte, hogy a témára vonatkozó irányelv átültetéséhez milyen módosítások szükségesek a jogrendben.
A magyar gyermekek internetezési szokásairól is szól a beszámolónk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felhasználók szokásait. Az internet egyre jobban átszövi mindennapi életünket, ezért alapvető cél, hogy tudatos használatát elősegítsük. 2010-ben az interneten töltött idő már közel napi 2,3 órát tett ki, ami már nagyságrendileg is megfelel az egyéb médiumokra fordított időnek.
A fiatal, 15-24 éves korosztályban minden második személy rendszeres felhasználó volt, és ebben a körben már a közösségi portálok számítottak az elsődleges célpontoknak. A hírekről a lakosság 20-25 százaléka tájékozódott az internet segítségével.
A 9-16 év közötti gyerekek online-szokásait vizsgáló, EU által finanszírozott, nagyszabású kutatás, az “EU Kids Online” 2010-ben arra mutatott rá, hogy Magyarországon a vizsgált korosztály az internethasználat alapmutatóiban nem tér el jelentősen az uniós átlagértékektől. Ugyanakkor a digitális írástudás és a biztonságos internethasználat minőségi mutatóiban a magyar gyerekek átlag alatti értékekkel jellemezhetőek. A kutatás azt is kimutatta, hogy a szülői kontroll és támogatás hazánkban szintén az átlag alatt van. Különösen fontos tehát a kiskorúak védelme, az internettudatosság növelése, amelynek érdekében számos programot indítottunk.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Piacelemzés. Hatóságuk kiemelt feladata, hogy elősegítse a tisztességes, hatékony versenyt az elektronikus hírközlési piacon. Ezt elsődlegesen piacelemzéssel és úgynevezett piacelemzési határozatok segítségével érjük el. Ez egy összetett és nagyon bonyolult eljárás, amelynek során hatóságunk a piaci szereplőktől bekért adatokra támaszkodva, azokat ellenőrizve állapít meg kötelezettségeket a piaci szereplők részére.
A célunk mindezzel az, hogy növeljük az előfizetői jólétet, támogassuk a felhasználói érdekek érvényesülését. A piaci szereplőket így tudjuk rászorítani arra, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat kedvező áron, magas értéktartalommal és széles választékban kínálják, végső soron tehát az előfizető közönség jobb minőségű terméket és kiszolgálást kapjon; a laptopon mindig legyen megfelelő sebességű mobilinternet; az okostelefon pedig azonnal játssza le a kért videót.
Milyenek voltak a helyhez kötött hangpiacok? Az úgynevezett egyes piacon végeztünk teljes körű piacelemzést, ez a hozzáférés nyilvános helyhez kötött telefonhálózathoz, lakossági és nem lakossági felhasználók számára. Három jelentős piaci erejű, úgynevezett JPE-szolgálatót azonosítottunk, a Magyar Telekomot, az Invitelt és a UPC-t. Rájuk három kötelezettséget írtunk elő: az indokolatlanul magas díjak alkalmazásának tilalmát, az egyes fogyasztók, előfizetők indokolatlan megkülönböztetésének tilalmát, valamint a közvetítőválasztás kötelezettségét.
A piachoz tartozó szolgáltatások közé felvettük a legújabb technológiákat is, így az internetes IP-alapú telefonokat, amelyek rendelkeznek a helyhez kötött telefonos szolgáltatás alapvető ismérveivel. Ennek fontos következménye, hogy a szolgáltatók semmilyen vezetékes technológiával megvalósított telefonszolgáltatás árát nem emelhették az infláció felett.
A szélessávú nagykereskedelmi piacon szintén végeztünk piacelemzéseket. Munkatársaink mindkét területet, a bérelt vonalakat, valamint az internetes és televíziós jeltovábbítást is vizsgálták, és megállapítottak olyan, az újgenerációs hozzáférésekkel kapcsolatos kötelezettségeket, mint például az optikaátengedés, a bitfolyam-hozzáférés vagy a kábelhelymegosztás. Ezáltal, méltányos bérleti díj ellenében, a kis szolgáltatók is hozzájuthatnak a nagy szolgáltatók hálózataihoz. Így az otthonokban a felhasználókhoz több szolgáltató juthat el, ami élénkíti a versenyt, növeli a választékot, és kedvezőbb árakat hoz az előfizetőknek, akikért több szolgáltató verseng.
Piacfelügyelet. A hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő közösség jogainak védelme érdekében hatóságunk kiemelt feladata a piacfelügyeleti tevékenység. A piacfelügyeleti tervünk alapján 2010-ben három fő csapásirány mentén dolgoztunk: az előfizetői panaszok csökkentését kívántuk elérni; támogatni szándékoztunk a felhasználói tudatosságot, és célzottan ösztönöztük a piaci viszonyok átláthatóságát. A terv végrehajtása során 1941 ellenőrzésre került sor, és azok egyharmada tárt föl valamilyen jogsértést, például tiltott árukapcsolást vagy az általános szerződési feltételek szabálytalan módosítását.
A leghangsúlyosabbak az előfizetői panaszok elkerülése érdekében végzett vizsgálatok voltak, hiszen az ellenőrzések egyik legfontosabb célja a megelőzés, hogy a panaszokhoz vezető helyzetek lehetőség szerint ki se alakulhassanak. Az előfizetői érdekek védelmében a hatóság 2010-ben 208 ügyben 128 millió forint bírságot szabott ki. Örvendetes, hogy ez a szám egyébként csökkent 2009-hez képest 10 százalékkal. A bírságok általában 200 ezer és 2 millió forint között mozogtak. A leggyakoribb okai: a panaszkezelés hiányosságai, a nem megfelelő szerződésmódosítások és a hibaelhárítás késedelmessége voltak.
Az ellenőrzések közül kiemelnék néhányat: az egyik legfontosabb azt vizsgálta, hogy megvannak-e az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemei, mint például az ügyfélszolgálati hibabejelentő elérhetőségei, az általános szerződései feltételek elérhetősége, az előfizetői szerződés megkötésének feltételei, a szolgáltatás felmondásának, szüneteltetésének, korlátozásának lépései és a többi. Ezek a tartalmi elemek adják az egyik legfontosabb garanciát az előfizetők részére, hiszen itt vannak leírva a szolgáltatások legfontosabb jellemzői. A hatóság 2007 óta végzett ellenőrzései során e témában több mint 60 szolgáltatóval szemben már mintegy 250 millió forintnyi bírságot szabott ki.
Ellenőriztük a hibaelhárítás gyorsaságát is. Az ellenőrzött hét szolgáltató egyikének gyakorlata sem volt e téren teljesen jogszerű, és a késedelmes hibaelhárítás miatt fizetendő kötbérrel kapcsolatban is minden esetben megállapított jogsértést a hatóság.
A visszatérő vizsgálatok tárgya, hogy a cégek az általános szerződési feltételeket jogszerűen módosítják-e. A fogyasztókat védő egyik rendelkezés például, hogy a szolgáltatóknak 30 nappal a módosítást megelőzően értesíteniük kell az előfizetőket. A hatóság 427 módosítást ellenőrzött, és 41 jogsértő esetet állapított meg.
(13.20)
Nemcsak hivatalból, terv alapján, hanem kérelemre is eljárunk az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szemben. 2010-ben a hatósághoz 1149 kérelem érkezett, amely valamely szolgáltató jogsértő magatartását kifogásolta. A hatóság a kérelmezők mintegy 60 százalékának adott igazat. A kérelmek elsősorban az internetszolgáltatás minőségét, az alacsony sebességet vagy a szolgáltatás akadozását kifogásolták.
A felhasználói tudatosság támogatása nagyon fontos cél a hatóságunk életében. A felhasználói tudatosságot támogató ellenőrzéseinknél a telefonos ügyfélszolgálatok könnyű elérhetőségére, valamint a garantált internet-hozzáférési sebesség feltüntetésének vizsgálatára és az árukapcsolásra koncentráltunk. Biztosan önök is tapasztalták már, hogy szinte lehetetlen a szolgáltatók ügyfélszolgálatain az ügyintézőket elérni, és hosszan lehet céltalanul a bonyolult menürendszerben bolyongani. Ez alapvetően hátráltatja az előfizetőket abban, hogy tájékozódjanak, az ügyeiket el tudják intézni, tudatos vásárlóként viselkedjenek.
Az évről évre visszatérő probléma meglétét a hatóság 2010-es ellenőrzése is megerősítette. Az ellenőrzött 17 szolgáltató - ezek előfizetői száma meghaladta az egymilliót - több mint fele nem tudta 120 másodpercen belül ügyintéző kapcsolását biztosítani, és néhány esetben a hívás során reklámközlemény is elhangzott, amelyet jogszabály tilt. Külön ellenőrizte a hatóság az ügyfélszolgálatok hívása esetén fizetendő díjat is, és 212 szolgáltató esetében állapítottuk meg, hogy magasabb díjat alkalmaznak a jogszabályban előírtaknál.
Hatóságunk azt is ellenőrizte, hogy az internetszolgáltatók közzéteszik-e a kínált legnagyobb sávszélesség mellett a garantált sebességet is. Ez azért fontos, mert a valóságban az internetező a garantált sebességgel találkozik, míg az ígért legnagyobb sávszélesség csak a reklámbrosúrák világába tartozó szám. Az ellenőrzött 224 szolgáltató közül 161 általános szerződési feltétele nem tartalmazta a garantált sebességet, és 136 szolgáltató a honlapján sem tüntette fel azt.
A tiltott árukapcsolás terén a szolgáltatók kifejezetten jól teljesítettek 2010-ben. A törvény tiltja azt, hogy a szolgáltatók olyan szolgáltatást is megvetessenek az előfizetőkkel, amelyre nincs szükségük. E témában a hatóság csak egy jogsértést talált.
Szoktam azt is mondani, hogy nehezen elképzelhető az az ember, akinek az életében közvetve nincs ott a mi hatóságunk. Képzeljük el azt az embert, akinek se telefonja nincs, se televíziója nincs, és még postással sem találkozik. Nehéz elképzelni az ilyen esetet, mert kevesen tudják, hogy még a postafelügyelet is a hatóság feladatkörébe tartozik, a 2013-as postapiaci liberalizáció közeledtével pedig különösen hangsúlyt kap.
2010-ben három témában ellenőrizte a hatóság ezt a piacot: a szolgáltatások színvonalát és a panaszkezelést, az úgynevezett fenntartott szolgáltatásokat, például az 50 gramm súly alatti levelek kézbesítését, amit a Magyar Postán kívül más szolgáltató nem végezhet, valamint a bejelentetlen szolgáltatók esetleges jelenlétét. A 140 egyéb szolgáltató mellett természetesen górcső alá vettük a Magyar Posta Zrt.-t is, amely az úgynevezett egyetemes postai szolgáltatások ellátására kijelölt szervezet, és így leegyszerűsítve, országszerte a levél- és csomagküldemények túlnyomó részéért előírt minőségben és méltányos ár ellenében felel. Szolgáltatásai vizsgálatakor kiderült, hogy a Magyar Posta Zrt.-nél a problémás továbbítások aránya az előírt határ alatt volt. Küszöb alatt maradt az elveszett, megsemmisült, megsérült vagy olvashatatlan dátumnyomattal ellátott küldemények száma is.
Hatóságunk ellenőrizte azt is, hogy a postai szolgáltatások piacának teljes liberalizációjáig az úgynevezett fenntartott postai szolgáltatásokat a kijelölt egyetemes postai szolgáltatón kívül valóban nem végzi-e más szolgáltató. Ilyen esetet nem találtunk.
Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt 40 ellenőrzött cég közül 26-ot törölni kényszerültünk a nyilvántartásból.
A harmadik vizsgálati témánk a nyilvántartásban nem szereplő, bejelentés nélkül működő szolgáltatók feltárása volt a tisztességes piaci verseny és a szolgáltatást igénybe vevő közönség hatásosabb védelme érdekében. Az ellenőrzés alá vont 100 szervezet és személy közül 18 kérte a nyilvántartásba-vételt, miután kiderült, hogy bejelentés nélkül postai szolgáltatásokat nyújt.
Feladatunk még a berendezésvizsgálat. Ahogy a bevezetőben is mondtam, hatóságunk felelős az elektromágneses jeleket sugárzó készülékek biztonságos forgalomba hozataláért. A megelőző évekhez hasonlóan e téren 2010-ben is több célzott ellenőrzést végeztünk. Az eredmények azt mutatják, hogy bár összességében véve a vizsgált berendezések mutatói javultak, továbbra is vannak neuralgikus területek. Az analóg vezetékes telefon- és faxkészülékek sokszor zavarják más berendezések működését, vagy működésük nem kielégítő.
Sokszor tréfás eseteknek is tanúi lehettünk, jóllehet akivel ez előfordul, az nem annyira örül neki. Extrém eset volt például, hogy egy asztali telefon kagylójából folyamatosan egy rádióműsor szólt. Egy internetes csatlakozást biztosító wifi készülék pedig a felhasználó tudtán kívül egy több kilométerre lévő meteorológiai radarállomásnak továbbított olyan jeleket, amiről azt hitték, hogy jégeső közeledik.
A digitális átállás elősegítése érdekében vizsgáltuk, hogy a digitális műsorok vételére alkalmas televíziókészülékek és vevődekóderek vásárlói megkapják-e a megfelelő tájékoztatást. A 332 ellenőrzés összesen 10 358 eszköz reklámját, illetve forgalmazásának körülményeit érintette. A hatóság csupán az esetek 6 százalékában tárt fel hiányosságot.
Fontosnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatokat. Szeretnénk kellően érvényesíteni Magyarország érdekeit a különböző nemzetközi szervezetekben, hogy hasznos párbeszédet folytathassunk külföldi szakemberekkel, összehangolva eljárásainkat, jogalkalmazói szempontjainkat. Örömmel számolhatok be arról, hogy a hírközlésszakmai téren a régióban a magyar hatóság vezető koordinátor szerepet visz. Ennek egyik kiemelkedő bizonyítéka, hogy 2010-ben mind a hét szomszéd országgal sikerült megállapodnunk a mobilszolgálatok számára szükséges műszaki feltételekben. Ezáltal az adott frekvenciasávokban korszerűbb technológiák alkalmazása előtt nyílt meg az út Magyarország teljes határövezetében anélkül, hogy egymás rendszereit zavarnánk.
2010-ben aktívan részt vettünk a Nemzetközi Távközlési Egyesület, az Európai Unió, a NATO, valamint a repülés és belvízi hajózás számára szükséges frekvenciákról szóló egyeztetéseken. Folyamatos kapcsolatban állunk az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC munkatársaival, az EU-s intézményekkel, köztük az Európai Bizottság felső vezetőivel, szakértőivel, tanácsadói szervezeteivel. Szakértőink ennek köszönhetően folyamatosan részt vesznek például a nemzetközi roaming vagy az európai frekvenciastratégia kérdéseiben rendezett európai hírközlési egyeztetéseken.
Az NMHH a szűkebb két- és többoldalú egyeztetésekre is hangsúlyt fektetett, elsősorban a szomszédos országokkal folytattunk tárgyalásokat frekvenciakoordinációs ügyekben, de több multilaterális frekvenciatárgyalást is lebonyolítottunk az EU-ban és a Nemzetközi Távközlési Egyesület tagjaként.
Tisztelt Országgyűlés! Az NMHH 2010. évi hírközlési tevékenységét részletező beszámoló minden aspektusát lehetetlen e szűk időkeretben előadnom, bízom benne azonban, hogy így is sikerült ízelítőt adnom abból, hogy mekkora feladat volt az új konvergens hatósági szisztéma kialakítása, és egyben a színvonalas munka folyamatosságának biztosítása.
A jelentés a szikár tényeken túl nem mutathatja be a legfontosabbakat, a munkatársakat, akik a szervezeti átalakítások nehézségei ellenére is azon dolgoztak, hogy hozzájáruljanak a hírközlési piac zökkenőmentes működéséhez, elhivatottan, magas szakmai színvonalon, csapatmunkában, a közös cél, a közösség szolgálata érdekében.
Az Apple tavaly ősszel elhunyt társalapítója, Steve Jobs szerint nem lehet összekötni a pontokat a jövőt fürkészve, az összefüggések csak utólag, visszanézve látszanak. Vagyis a jövőt senki nem látja előre, és mindig csak visszatekintve tudjuk megítélni azt, hogy a múltban meghozott döntéseinknek a jelenben milyen következményei vannak. Így utólag, 2012 márciusában elmondhatom: megérte az NMHH dolgozóinak 2010-ben megtett összes fáradozása.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a jelen beszámolóról szóló határozat elfogadásával támogassa hatóságunk tevékenységét a jövőben is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(13.30)
