BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Megítélésünk szerint a javaslat egy újfajta pénzosztásról, pénzleosztásról, pénzpumpáról szól, egy olyan feneketlen kútba dobnak ki újabb milliárdokat, ami már eddig sem nagyon mutatta meg annak lehetőségét, hogy hatékony lenne az ország előrehaladása tekintetében, vagy megoldaná akár a közfoglalkoztatást.
A törvényjavaslat valójában újabb milliárdokat különít el a cigányság felzárkóztatására, gyakorlatilag erről van szó, mint ahogy itt meg is lett tulajdonképpen fogalmazva elég diszkriminatív módon, és ha már itt tartunk, nem értünk egyet a javaslat diszkriminatív jellegével, nem érthető, miért kell egy országos nemzetiségi önkormányzat tagjának lennie ennek a szövetkezetnek.
Ha megnézzük, az elmúlt években több mint százmilliárdot költöttek erre a területre. És mi volt a haszna? Egyértelműen látjuk az Állami Számvevőszék megállapítása alapján is, hogy gyakorlatilag semmilyen haszna nem volt, és tudomásunk szerint a kézen-közön elfolyt pénzek 90 százaléka nem is jutott el a célzott rétegekhez. Az elmúlt két évben is volt példa arra, hogy milyen hasztalanul mentek el a felzárkóztatásra állami pénzek, közel egymilliárd forintnyi összeg lett egy program révén jelentős részben elherdálva a Hegedűs Zsuzsa főtanácsadó által elindított programban, ami arról szólt, hogy apró növendékállatokat adtak elsősorban cigány családoknak, vetőmagot, és rájuk bízták, hogy mit kezdjenek velük. Az eredménye, illetve eredménytelensége az lett, hogy ha nem is az egész, de jelentős része ezeknek az állatoknak elhullott, mert nem volt szakértelem hozzá, vagy eladták, és ezek az összegek legfőképpen feltehetőleg a kocsmában kötöttek ki vagy a játékgépekben. Magyarul: nem volt hozzárendelve ehhez a programhoz sem semmilyen feltétel-, illetve követelményrendszer.
Országszerte tapasztalhatjuk, hogy a cigánytelepeken, -portákon a kertek 90 százaléka nincsen megművelve, miközben egész nap otthon vannak a családok, folyamatosan az adófizetők pénzéből él a család, tehát nyilvánvalóan minimálisan elvárható lenne, hogy legalább azt az 100-200 négyzetméternyi telket rendben tartsák, és termeljenek rajta. Hiányzik a kisebbségi önkormányzatoknál is a szakértelem ahhoz, hogy egy szövetkezeti rendszert fenn tudjanak tartani.
Láthatjuk, a tervezett 5 milliárd forint jelentős részben olyan területre fog kerülni, ahol nem ok nélkül mondjuk azt, hogy feneketlen kútba lesz dobva, mert a jelentős része kiszórt pénznek tűnik. Mindez azért van, mert továbbra sem látjuk, hogy ebben a törvénytervezetben milyen feltételrendszernek és követelményrendszernek kell megfelelni. Az ördög mindig a részletekben rejlik, és hogy a szabályzat hogyan fog működni, ebből a javaslatból nem derül ki.
Fontosnak tartjuk a feltételrendszer felállítását és betartatását, de sajnos a tapasztalat az, hogy ma Magyarországon a rendeletek és törvények betarthatatlanok, minthogy nincsen tekintélye a magyar államnak sajnos, nincs tekintélye a helyi önkormányzatnak adott esetben a nemzetiségek előtt, pontosabban egy nemzetiség előtt, nem tudják érvényesíteni a törvényt és a rendeleteket. Bár a szándék nem lenne rossz, mi nem tudjuk ezt támogatni, mert Magyarországon eleve abból kellene kiindulni, hogy egy állami szövetkezeti rendszert kellene létrehozni, és ez mindenre kiterjedően, nemcsak a leghátrányosabb rétegekre kiterjedően, hanem mindenki számára, aki dolgozni szeretne akár vidéken vagy a nagyobb települések vonzáskörzetében is. Ennek sajnos ebben a törvénytervezetben a nyomát sem látjuk.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
(19.40)
