FARKAS FLÓRIÁN
FARKAS FLÓRIÁN
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország soros EU-elnökségi programjának megkérdőjelezhetetlen sikere a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének elfogadása volt. Erre figyelemmel a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között keretmegállapodás jött lére, amelynek megvalósulása történelmi lehetőséget teremt a roma közösségnek a társadalmi beilleszkedésre, és kivételes lehetőséget biztosít a többségi társadalom számára a cigánysággal közös jövő építéséhez szükséges együttműködés kialakítására.
Az Országos Roma Önkormányzat felismerte, hogy a keretmegállapodás a felek számára olyan eszközrendszer létrehozására biztosít lehetőséget, amivel nemcsak a roma közösség, de a többségi társadalom mélyszegénységben élő csoportjainak beilleszkedése is támogatható. Felismertük, hogy az együttműködés a nemzet azonos élethelyzetű csoportjainak felemelkedésében, a romák számára a többségi társadalom befogadó viszonyulását, a diszkriminációmentes együttéléshez szükséges feltételek gyorsabb kialakulását eredményezheti. Ugyanakkor a szegénység leküzdésében olyan kapcsolatokat alakít ki a felek között, ami szükségszerűen kölcsönös felismerést, megismerést, majd elfogadást eredményez.
Az Országos Roma Önkormányzat a keretmegállapodásban rögzített célok megvalósítása érdekében áttekintette: a rendelkezésre álló eszközökkel mely területen biztosítható olyan szilárd alap, amelyre a cigányság és a vele sorsközösségben élő hátrányos helyzetű csoportok gazdasági és társadalmi felemelkedésének folyamata épülhet, majd intézkedési javaslatot fogalmazott meg a kormány számára.
Tisztelt Ház! A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek összetett problémájának kezelését - a munkanélküliségből következő társadalmi kirekesztettség mérséklődése útján - a szegénység csökkentésétől várhatjuk. A munkaerő-piaci integrálódás és ennek egyik eredményeképpen a nélkülözés csökkenése lehet a szilárd alapja a felzárkózásra irányuló további programjainknak.
A felzárkózást célzó intézkedések eredményességét és fenntarthatóságát az fogja meghatározni, hogy ezek az intézkedések együttesen mennyiben ellensúlyozzák a munkavállalók munkaerő-piaci hátrányait; mennyiben járulnak hozzá az őket alkalmazó vállalatok versenyképességének javulásához, és mennyiben teljesítik az állami jóléti kiadások csökkentéséhez fűzött elvárásokat.
Az Országos Roma Önkormányzat a hátrányos helyzetűek társadalmi felzárkózásához szükséges feltételek biztosítására, a jogi szabályozási rendszer olyan irányú továbbfejlesztésére tett javaslatot, amely egyrészről szervezeti keretet teremt a hátrányos helyzetű roma és nem roma munkavállalók egyéni erőfeszítésének és felelősségvállalásának a saját sorsuk alakításában; másrészről biztosítja a munkáltatók érdekeltségen alapuló elköteleződését a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában a munkaerőköltségek mérséklése révén.
Az Országos Roma Önkormányzat a romák és a társadalom hátrányos helyzetű, nem roma tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci felzárkózási esélyeinek javítása érdekében javasolta a szövetkezeti jog és kapcsolódó jogi szabályozások módosítását. Ez utat nyit ahhoz, hogy a munkaerőpiacról kiszorult hátrányos helyzetűeket szövetkezeti tagként, szervezetten visszavezessük a munka világába, azaz foglalkoztatási szövetkezeteket hozzunk létre.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat megteremti a foglalkoztatási szövetkezetek létrehozásához szükséges jogi környezetet.
(20.50)
A javaslat szerint foglalkoztatási szövetkezet olyan gazdálkodó szervezet, amely a munkaerőpiacon hátrányban lévő álláskeresőket munkaerő-szolgáltatóként szervezi. Létrehozza a kapcsolatot a célirányosan felkészített munkaerő és foglalkoztatási lehetőségek között. A későbbiekben pedig olyan rugalmas foglalkoztatási megoldások alkalmazását teheti lehetővé, amivel a célcsoportok beilleszkedési problémáinak csoportszintű kezelésére is lehetőség nyílik.
A szövetkezeti tagsági viszony a foglalkoztatási szövetkezet tevékenységében történő aktív részvétel mellett megoldást jelent a munkaerő-piaci programok esetében tapasztalt lemorzsolódás problémáira is. A szövetkezeti tagsági viszony ugyanis az inaktív foglalkoztatási időszakban is fennáll, a tagság pedig feljogosít a közösségi alapból szociális és képzési támogatások igénybevételére. Ez pedig lehetővé teszi - a célcsoport esetében oly gyakorta tapasztalt - krízishelyzetek azonnali kezelését. A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrálása és a szövetkezeti közösségi alap bekapcsolása a krízishelyzetek kezelésébe az állami és önkormányzati jövedelempótló támogatások, segélyek felhasználását mérsékelheti.
A hátrányos helyzetűek társadalmi felzárkózásának feladatkörében olyan operatív többletlehetőségeink nyílnak meg a foglalkoztatási szövetkezeti formával, amellyel a komplexitást tekintve jelenleg egyetlen állami intézmény vagy társadalmi partner sem rendelkezik. A foglalkoztatási szövetkezet gazdálkodási eredménye a munkaerő-piaci felzárkózásból következik. A tagi jogviszonyból eredő szolidaritási közösség természetes velejárója pedig a szociális problémákra vonatkozó érzékenység készsége és kezelésüknek a gazdaságilag megalapozott képessége.
A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci megjelenése a munkaerejüket szervező és fejlesztő új szövetkezeti szervezeti formában hatékony alternatívát jelenthet az állami foglalkoztatási szervezet tevékenysége mellett. Rugalmas felépítésük révén alkalmasak több százezer hátrányos helyzetű munkavállaló folyamatos munkaerő-piaci kapcsolódását fenntartani, amíg az állami szervezetrendszer hatásköre kimerül a kapcsolat létrehozásában.
A foglalkoztatási szövetkezetek jogrendbe illesztését követően a foglalkoztatást ösztönző kedvezmények biztosíthatják a foglalkoztatási költségek visszafogásának lehetőségét. Ez érdekeltséget teremt a hátrányos helyzetűek alkalmazásában, megnyitva az utat számukra a tartós munkaerő-piaci integrálódás és a társadalmi felzárkózás irányába. Foglalkoztatásukat ösztönző intézkedésekkel a szociális ellátást biztosító állami és önkormányzati költségvetési előirányzatokat a gazdaságban megképződő forrásokkal válthatjuk ki.
Az új típusú szövetkezet a hátrányos helyzetű roma és nem roma társadalmi csoportok munkaerő-piaci felzárkózásának zászlóvivőjeként a munka világának változékonyságából következő bizonytalanságokat a kockázatok államosítása irányából a piaci megoldások lehetősége felé tereli.
A foglalkoztatási szövetkezetek a hátrányos helyzetűek tömegei számára jelenthetnek hidat a munka világába, ezért a törvényjavaslat elfogadása és a hatálybalépése után az országos önkormányzat a részvételével megalakuló foglalkoztatási szövetkezeten keresztül is aktív partnere lesz a kormánynak a társadalmi problémák kezelésében a továbbiakban is.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
