GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor láttuk ezt a programot, hogy bekerül a parlament elé, akkor azt mondtuk, hogy végre van valami, ami előbbre viheti a vidéki foglalkoztatás ügyét. De azért szomorúak voltunk, hogy a két országgyűlési határozati javaslatunkat, amely 2011 októberében és 2012 márciusában került benyújtásra, a kormánytöbbség nem támogatta, ami lényegesen szélesebb megoldási javaslatot adott volna ezekre a foglalkoztatási problémákra. De úgy gondoltuk, hogy legalább egy részét, egy elemét, hiszen abban is benne volt a szociális szövetkezet fontossága, kiemelte belőle.
Csak pontosan ugyanazt tudom mondani, amit Gúr képviselőtársam, amikor elkezdtem ezt elolvasni, onnantól már nem voltam ilyen boldog, mert azt gondolom, hogy ami itt előttünk van, az ebben a formában semmire nem fog megoldást adni. Ez egy dologra lehet, hogy megoldást ad, hogy először nemzeti pénzből, majd várhatóan később - persze, itt is vannak a feltételekkel problémáim - európai uniós pénzből az Országos Roma Önkormányzatot kívánja segíteni, és azt gondolom, hogy elsősorban annak a vezetőit.
Ez a program totálisan szembemegy az európai gyakorlattal. Tehát ez, ami ebben a törvényjavaslatban szociális szövetkezet címén, főleg a foglalkoztatási szövetkezet címén le van írva, ez Európában nem működik, vagy pontosabban: nem így működik. Érdemes tanulmányozni, ha az ember beírja a keresőbe az európai szociális szövetkezeti modellt, hogy hogyan működik ez Európában, ennek azért vannak sokkal régebbi hagyományai, mint nálunk. Itt is voltak próbálkozások, hiszen 2007-ben volt is egy foglalkoztatási alapos pályázat, aminek alapján valóban létrejött néhány szövetkezet, és azért mindegyik nem szűnt meg, némelyik a mai napig működik (Babák Mihály: Elvetélt!), de nem ezen az elven, ahogy itt előttünk van.
(20.00)
Mi az alapvető problémánk ezzel, és miért nem tudjuk ebben a formájában támogatni ezt a javaslatot? Az van az 1. §-ban, hogy a szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javítása. Eleve azt szeretném mondani, hogy egy jól működő szociális szövetkezetben nemcsak a hátrányos helyzetű tagok vannak benne, hanem a szociálisan érzékeny értelmiségnek is óriási szerepe van. Mert gondolják végig, hogy ki fogja ezekben a munkát szervezni, irányítani, végezni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Én részese voltam - nem én, személy szerint, hanem az akkor még állami gazdaságunk -, ha jól emlékszem, 1995-ben, egy erdészeti közmunkaprogramnak, ami kifejezetten romák foglalkoztatására jött létre. Ez egy egyéves program volt, és száz fővel 300 hektár erdőt kellett telepítenünk. Ennek a technikai lebonyolításáért többek között én voltam a felelős. Ezek az alacsony képzettségű emberek nagyon kitűnő munkát végeztek, de nagyon komoly odafigyelés mellett és nagyon komoly szervezési háttérrel. Nem akarom ennek a részleteit elmondani, hogy a munkaeszközöket este levettük, reggel visszaadtuk, busszal mentünk a helyszínre, hogy ne legyen kísértés, hogy eltávozzanak menet közben a munkaterületről. Nem lesznek alkalmasak rá, hogy önállóan végezzenek ilyen típusú tevékenységet.
Ráadásul - amit több képviselőtársam is említett - ez a munkaerő-kölcsönzés dolog meg abszolút nem illeszkedik a szövetkezeti modellbe. Ilyen lehetőség vagy ilyen keret egyetlenegy Európában működő szociális szövetkezetben sincs. Ez így nem szövetkezet. Ahogy ide le van írva a 3. §-ban, hogy hogyan áll föl, hogy ötszáz természetes személy és egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja, ez nem szövetkezet. Ha megnézzük, mik az alapelvei egy szövetkezetnek, azt látjuk, hogy az ezzel teljesen ellentétes. Hogy is van a nemzetközi gyakorlatban egy szövetkezet? Önkéntesség és nyitott tagság. Hol lesz ez majd önkéntes és nyitott? Hogy van ez? Ki szervezi ezt? Kik lesznek majd azok, akik majd önként, dalolva ebbe beballagnak? Nem, ez nem így lesz, képviselőtársaim. Én attól tartok, hogy ez teljesen máshogy lesz, és egy bérrabszolgaság lesz a vége. Én ezt nagyon nem kívánom, és megfontolásra is javaslom, hogy maradjon-e egyáltalán ez a törvényjavaslat a parlament előtt.
Demokratikus tagi ellenőrzés. Azok a hátrányos helyzetű emberek aztán nagyon fogják érteni, mit jelent az, hogy demokratikus tagi ellenőrzés. Nem gondolom, hogy ez a modell ennek megfelel. A tagok gazdasági részvétele. Milyen gazdasági részvételt tudnak ők produkálni, hiszen általában pont azért, mert évek óta nem dolgoznak, semmijük nincs. Autonómia és függetlenség. Az irányító vezetőtől biztos, hogy nem lesznek függetlenek, és autonómok sem. Oktatás, képzés. Azt gondolom, hogy ez még ebbe a modellbe beleférne, de a munkaerő-kölcsönzés nem oktatásról és képzésről szól, hanem alapvetően majd mezőgazdasági idénymunkáról, aminek a sápját valaki le fogja venni, és még hozzá kap majd első körben állami, utána meg uniós támogatást. Ezt mi semmiképpen nem gondoljuk szövetkezeti alapelvnek. Szövetkezetek közötti együttműködés. Lehet, hogy az országos szövetség ezt majd meg tudja valósítani, de azért ezzel kapcsolatban is vannak kétségeink.
Mik a szövetkezeti értékek? Önsegély, egyenlőség, egyéni felelősség, demokrácia, igazságosság, szolidaritás. Ez ennek nem fog megfelelni. Higgyék el nekem, hogy főleg ez a munkaerő-kölcsönzés nem összeegyeztethető az önkéntes és nyitott tagság, az autonómia és függetlenség elvével. Ott nincs olyan, hogy ő majd megmondja, mit szeretne. Nem, oda fogják küldeni, azt fogják neki mondani, ide fogsz menni, öreg, aztán ezt csinálod. Ez nem szövetkezet! Ennek semmi köze a szövetkezethez. Ráadásul hol van például a kölcsönzők vagyoni biztosítéka, ki fogja azt letenni és hogyan?
A másik probléma ezzel az - erre utal a törvény általános indoklása is -, hogy a későbbiekben európai uniós forrásokat is igénybe lehet venni. Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy annak idején, amikor az integrált közösségi szolgáltató tér pályázatokat meghirdettük, akkor ott az volt, hogy az európai szabályok szerint legalább ötéves nonprofit tevékenységet kellett vállalni, és akkor lehetett igényelni 100 százalék beruházási támogatást ennek a létrehozásához, és még plusz 5 százalékot a működtetéshez. Itt a törvényjavaslatban kettő év van. Ez a jelenlegi uniós szabályokkal biztosan ellentétes. Nem tudom elképzelni, hogy az európai támogatást ennek az ágán meg lehet majd szerezni. Ezzel valamit kezdeni kell. Vagy az európai direktívát kell módosítani, de ez egy tanácsi rendelet, nem hiszem, hogy olyan egyszerű lesz, mert ennek pontosan az a célja, hogy spekulációs jelleggel ne lehessen ilyen forrásokat igénybe venni. Ha ez így marad, akkor erre uniós forrás biztosan nem lesz. Lesz az az 5 milliárd forint, amiről hallunk, ami a tanácsadó asszony gondozásában kiírásra kerül. Én nagyon tisztelem az ő elhivatottságát, de Franciaországból, Párizsból hazatérve valószínűleg nem volt tisztában azzal, hogy naposcsibét nem lehet olyan házakba kirakni, ahol 10 fok van. Nálunk ez úgy működött, hogy előtte mindig kimeszeltünk, utána jól befűtöttünk, és akkor a naposcsibék legalább egy hétig huszon-egypár fokban kellett hogy legyenek. És utána mindenki csodálkozott, hogy jé, szerencsétlen állatok elpusztultak. Hát ezzel is ez a problémám. Ha ennek nem lesz felelős szervezője, nem lesznek benne hozzáértő szakemberek, akik alapvetően nyilván az agrárjellegű tevékenységet majd valamilyen oknál fogva koordinálják, persze ez megint egy olyan terület, amihez mindenki ért, csak majd a végeredményére leszek kíváncsi. Én nem hiszek ebben, megmondom őszintén. Ahogy ez ebben a törvényjavaslatban szervezve van, ebből semmi nem lesz.
Indultak el Magyarországon alapvetően önszerveződő programok - a Nyúl-unk program, a Hungarikum baromfiprogram -, amelyek így-úgy működnek, de nyilván nagyon állami odafigyelés kell, mert az gyakorlatilag két éve nincs. Ezeknek pont az volt a szervezőerejük, hogy hozzáértő szakemberektől indult, és megfelelő felügyelet mellett történik azoknak a munkáknak a végzése, közösségben, és nem úgy, hogy majd valakit különböző területekre eldiszponálunk, és ott majd elvileg azt a munkát végzi el, amit a főnöke majd mond. De ennek semmilyen szövetkezeti és szövetkezési alapja nincs.
Arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy alaposan olvassák el ezt a törvényt, nézzenek utána, hogy ez miért született, énszerintem írjanak helyette egy újat, és vegyék figyelembe azokat a javaslatainkat, amiket az országgyűlési határozatban tettünk. Akkor lehet ennek jó kimenete majd, de ez alapján a törvény alapján biztos, hogy nem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
