DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jogállamokban alapkövetelmény az, hogy a közpénzek kezeléséről, a közvagyon használatáról áttekinthető képe legyen az Országgyűlésnek, éppen úgy, mint ahogy rendszeres elszámolásokra, elszámoltatásra van szükség, különösen olyan esetben, amikor sok embert érdeklő közvagyonról van szó.
A Fradi-pálya visszavásárlásának körülményeiről a médiában sokat lehetett olvasni. Az örvendetes számunkra, számomra, hogy az állam vagyona gyarapodott, azonban a visszavásárlás körülményei kapcsán számos kérdés vetődik fel, amelyekre szakszerű, korrekt, független választ kellene adni.
Az egyik ilyen kérdés az, hogy miért akkora összegért vásárolta vissza az állam ezt a pályát és a hozzátartozó telket, mint amennyiért visszavásárolta, pontosan 6,2 milliárd forintért, amiből 5 milliárdot ki is fizettek a magántulajdonosnak, 1,2 milliárdot pedig annak tudtak be, hogy bizonyos állagmegóvási munkák elmaradtak az objektumon. A 6,2 milliárd forinttal szemben az ügyészség által felkért szakértő lényegesen kevesebbre értékelte az ingatlant. Az egyik kérdés tehát az, hogy miért fizetett többet a magyar állam a magántulajdonosnak, mint amit a szakértő néhány évvel ezelőtt becsült. Két és félmilliárd forint körüli összeg a különbség.
A másik kérdés, ami szintén válaszra vár, hogy erről a tranzakcióról miért a kormány döntött, úgymond átnyúlva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő illetékes döntési szervének a feje fölött. Azt gondolom, hogy ebben az értelemben sérülhetett a szubszidiaritás elve. Miért nem az a fórum döntött erről az összegről, ennek a tranzakciónak a végrehajtásáról, amelynek a hatáskörében van az állami vagyon kezelése? És így tovább, lehetne még sorolni a kérdéseket, de ezt most természetesen nem teszem.
Arra gondoltam, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék hivatott elsősorban arra, hogy nekünk mindannyiunknak és a szélesebb közvéleménynek is egy tárgyilagos, szakszerű választ adjon, miután megvizsgálta a tranzakció szabályszerűségét, törvényességét, illetve azt, hogy gazdaságos volt-e ez a tranzakció, kellő bölcsességgel döntöttek-e, akik döntöttek a visszavásárlásról, és hozzon ide nekünk az Állami Számvevőszék egy jelentést, amelyben vizsgálatának az eredményeiről tájékoztat, és akkor nem kell az embernek olyan gondolatokkal foglalkozni - azokat elhessegetheti magától -, hogy netán egy Sukoró-2. probléma húzódhat meg ennek a tranzakciónak a hátterében.
Felmerült a kérdés a bizottsági vitában, hogy nem kell ezt a határozatot meghoznia az Országgyűlésnek, jóllehet megteheti természetesen, hiszen a saját ellenőrző szervéről van szó, és az ÁSZ-törvény is deklarál ilyen lehetőséget a parlament számára. Szóba került, hogy hiszen a Számvevőszék elnöke megteheti, hogy megvizsgálja a tranzakciót - ez így van, valóban megteheti.
(17.10)
Az ÁSZ első félévi ellenőrzési tervében ilyen feladatot nem határozott meg a Számvevőszék elnöke, és tudjuk jól, hogy a Számvevőszék hatásköre rendkívül nagy, és semmiféle garancia nincs arra, hogy éppen ezt fogja megvizsgálni a sok lehetőség között.
Én azt gondolom, hogy ennek a tranzakciónak a megvizsgáltatása időszerű, mert jelentős összegről van szó, és sok embert érdeklő kérdésről van szó. Az ellenőrzési kockázatról szóló szakirodalom is ezt hangoztatja, hogy ha nagy összegű közvagyonról vagy közpénzről van szó, sok embert érdeklő ügyről van szó, akkor célszerű ezt egy független ellenőrzéssel megvizsgálni, és egyértelmű, világos válaszokat adni az Országgyűlés számára.
Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy vegyék tárgysorozatba, szavazzák meg ezt az indítványt, és vegye a parlament a tárgysorozatába. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
