CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a vizsgálóbizottság kitartó munkáját, amelynek eredménye egy precíz és minden részletre kiterjedő jelentés lett, amely bár egyetlen stratégiai jelentőségű ágazatot vizsgál, de tanulsággal szolgál az agrárágazat egészére nézve.
Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a spontán privatizáció elhibázott volt, és káros hatásait mind a mai napig érezzük az agrárágazatban. E privatizációs folyamat odavezetett, hogy a cukorgyárak a nemzetgazdaságra nézve hátrányos feltételeket tartalmazó szerződéseken keresztül érdemi kontroll nélkül külföldi kézbe kerültek, és mára cukorból Magyarország önellátási szintjének csupán egyharmadát képes megtermelni. Mindezt egy olyan világgazdasági környezetben, ahol az élelmiszer-termelés egyre inkább stratégiai kérdéssé válik. De hallhattuk a szomorú és hosszú történetet.
A másik fontos tanulság, hogy a közös agrárpolitika különböző reformjai során a nemzetgazdasági érdekeket maradéktalanul szem előtt tartó, hatékony agrárdiplomáciára és érdekérvényesítésre van szükség. Ahogy a jelentés helyesen megállapítja, a magyar kormányzat 2006-os cukorreform idején képviselt stratégiája elhibázott volt, és súlyos következményekkel járt a hazai cukorellátás területén.
A jelentés következtetései és ajánlásai alapján felmerül a kérdés, hogy milyen mozgástere van Magyarországnak, különös tekintettel a közös agrárpolitika küszöbön álló reformjára, cukortermelésének növelésére.
(19.10)
A jelenlegi európai uniós cukoripari rendtartás szabályozórendszere a 2014-2015-ös gazdasági évben lejár. Azaz 2015. október 1-jétől megszűnik a kvótaszabályozás, és amiről talán kevesebbet beszélünk, a cukortermelés támogatási rendszere is. Amennyiben ez bekövetkezik, a cukorrépa-termelést és a kristálycukor-előállítást alapvetően a piaci viszonyok határozzák majd meg, és az európai cukortermelés jelentős versenyhátrányba kerül a cukornád alapú, elsősorban dél-amerikai és ázsiai termeléssel szemben. Ennek következtében Európában a termelés várhatóan a legversenyképesebb régiókra koncentrálódik, és Magyarország önellátása is csak abban az esetben lesz megvalósítható, ha erre az ágazat a jelenlegi kvótaszabályozás keretein belül megfelelő módon felkészül.
Ezért a közös agrárpolitika reformja során következetesen képviselt álláspontunk az, hogy Magyarország nem ért egyet a kvótarendszer 2015-ben történő megszüntetésével. Érdekünk, hogy a jelenlegi cukorpiaci szabályozás és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszer legalább 2020-ig maradjon fenn, és egyúttal legyen lehetőség további termelésbővítésre, kvótaemelésre, az önellátási szint eléréséig. Ennek megfelelően a 2011. novemberi mezőgazdasági és halászati miniszteri tanácsi ülésen indítványoztuk a cukorreformban meghatározott kvótakivezetési dátum 2020-ra történő módosítását, a jelenlegi támogatási és egyéb feltételrendszer fenntartása mellett, azzal, hogy a kvótaemelést legalább a tagállamok belső fogyasztási szintjéig tegyék lehetővé.
Jelenleg azon dolgozunk, hogy álláspontunkat a tagállamok minél szélesebb köre támogassa. A helyzet nem reménytelen, ugyanis számos tagállam kiállt a jelenlegi cukorpiaci szabályozás fenntartása mellett, és nagy a nyomás az Európai Bizottságon, hogy a cukorrendtartás meghosszabbítására érdemi tárgyalásokat folytasson. Ezzel párhuzamosan vizsgáljuk azt, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek 2015. október 1-jétől, és azok milyen hatással lehetnek a magyar cukorágazatra. Jelenleg négy ilyen forgatókönyv azonosítható be. Az első: fennmarad a jelenlegi cukorrendtartás a támogatási rendszerrel együtt, és lehetővé válik a kvóta fogyasztási szintig történő emelése. A második forgatókönyv: a jelenlegi cukorrendtartást 2020-ig a tagállami kvóták emelésével fokozatosan kivezetik. A harmadik opció: fennmarad a jelenlegi cukorrendtartás a támogatási rendszerrel együtt, de nem lesz lehetőség kvótaemelésre. És a negyedik forgatókönyv: megszűnik a jelenlegi cukorrendtartás és a támogatási rendszer.
A forgatókönyvek megítélése jelentősen függ a cukor világpiaci árának alakulásától, amely az előrejelzések szerint 2020-ig magasabb lesz, mint az előző évtized átlagára, ugyanakkor várhatóan elmarad a 2009-2011 közötti rekordszintektől. Fontos kérdés továbbá, hogy hosszabb távon hogyan alakul a cukorrépa-termelés tényleges hazai önköltsége. Amennyiben például a nemzeti kiegészítő támogatás megszűnik, egyébként nincs ilyen tervünk, hogy megszüntessük, akkor a termelők várhatóan a jelenlegi cukorrépa-minimálár mellett sem lesznek képesek gazdaságosan megtermelni a kaposvári gyár kvótaszükségletét. A jelen állás szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy az Európai Bizottság a cukorpiaci szabályozás fokozatos kivezetését kínálja fel a tagállamoknak, hasonlóan a tejágazathoz. Ebben az esetben Magyarország érdeke, hogy minél magasabb kvótanövelést érjen el.
Első lépésként tehát a kvótaemelés lehetőségét kell megteremtenünk a jelenlegi cukorrendtartás keretein belül, ezzel párhuzamosan azonban alaposan meg kell vizsgálnunk azt, hogy milyen feltételekkel, költségekkel és megtérüléssel tudjuk növelni a termelésünket. A kaposvári gyár kapacitásának bővítése például reális opció lehet, azonban ebben az esetben az ország csak részben lenne cukorból önellátó. A megnövelt cukorkvóta kitöltéséhez szükséges cukorrépa-mennyiséget ebben az esetben gyengébb területekről vagy távolabbról kellene beszállítani, ami többletköltséget jelentene. A gyár ezt csak a jelenlegi referenciaárnál magasabb belpiaci cukorár mellett lenne képes megfizetni.
Ahhoz, hogy a belső fogyasztás ellátásszintjéig növelni tudjuk a termelést, mindenképpen szükséges új gyár, új gyárak megépítése. Ezenfelül meg kell teremteni a gazdaságos cukorrépa-termelés újraindításának pénzügyi és technológiai feltételeit, amelyek közül kiemelkedik a gépbeszerzés. Számításaink szerint egy új cukorgyár és a hozzá kapcsolódó termelési bázis megteremtésének tőkeigénye mintegy 100 milliárd forint. Mindegyik opció esetében figyelembe kell azonban venni, hogy az átmeneti időszak után a gyárnak állnia kell a versenyt a cukor-előállításban a világpiacon. Így optimális esetben sem vehetjük biztosra a befektetés megtérülését a létrehozandó új üzem tervezett élettartamának végéig.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vizsgálóbizottság jelentése jól és pontosan elemzi a múltban történt eseményeket, valamint a kialakult helyzetet, azokból helyes következtetéseket von le. Ezért a kormány a jelentés megállapításaival egyetért, és a határozati javaslatot támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
