FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem szándékoztam felszólalni ebben a vitában, mert nem vagyok mezőgazdasági szakember, csak azt gondolom, ez nem pusztán egy mezőgazdasági kérdés, hogy a magyar cukorgyárakat az elmúlt évtizedekben hogyan tették tönkre, aztán hogyan privatizálták úgy, hogy ma már Magyarországon egyáltalán nincsen hazai cukorgyártás. Itt arról van szó, hogy hogyan veszítettük el az elmúlt évtizedekben a hazánkat, és most, 21 évvel az elcsalt rendszerváltás után egészen elképesztő, hogy a Fidesz-KDNP politikusai arról beszélnek, hogy Magyarország gyarmat.
Hol voltak akkor, amikor egyszer már önök kormányon voltak, és tehettek volna az ellen, hogy ez ne következzen be, vagy legalábbis csökkentsék a károkat? Hol voltak akkor, amikor meg lehetett volna akadályozni, hogy azok a kollaboránsok, azok a strómanok, a külföldi tőke magyarországi helytartói megszerezzék nemcsak a cukorgyárakat, hanem az összes édesipari vállalaton keresztül beszélhetünk a teljes magyar iparon át az egész országról, mert most már tényleg csak arról van szó, hogy kármentést tudunk csinálni?
Egészen pofátlan dolognak tartom, hogy miközben kétharmados többséggel rendelkeznek, és történelmi lehetőségük lenne arra, hogy megfordítsák az ország szekerét, önök továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Unión belül egy gyarmati sorban élő Magyarország legyen, ahol az emberek rabszolgasorban élnek.
(21.40)
Az is egészen elképesztő; és nemcsak Martonyi Jánosnak, a bilderberges Martonyi Jánosnak kellene lemondania, hanem Matolcsynak is le kéne mondania, aki szerint attól versenyképes Magyarország, ha az emberek rabszolgabérért dolgoznak, mert ez az érdeke a külföldi tőkének.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
