MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem akarom végigbeszélni, csak azért nyomtam normál gombot, mert még egy gondolatig szeretnék még visszatérni az eredeti jelentéshez; bár nagy élvezettel hallgattam az elmúlt egy órában a kétperces csatározásokat. Számomra ez is bizonyítja, képviselőtársaim érvei mellett ez is alátámasztja azt, hogy tovább kellene folytatnunk ezt a vizsgálódást és nem lezárni ezzel a jelentéssel a történetet.
Azért egy mondatban még reagálnék az amnéziára. Most már tényleg kezdek félni én is ettől a problémától, mert a meghallgatottakon túl a kormánypárti képviselőket is megfertőzte ez a probléma. Hiszen ha megnézzük a parlamenti jegyzőkönyveket a privatizáció környékén, akkor a fideszes álláspont nem egészen az volt, amit itt hallottunk a határozott érdekképviseletről, de a csatlakozási szerződés tárgyalásakor vagy éppen az EU-ban végzett mostani munkával kapcsolatban sem az a tapasztalatunk, hogy efelé mutatnának, de még az elmúlt két hétben sem ezt tapasztaltuk. Ha esetleg nálam is ezek a tünetek jelentkeznének, akkor kérem képviselőtársaimat, hogy szóljanak rám, mert most már tényleg kezdek ettől félni.
No de visszatérve a jelentésre: még egy érvet szeretnék felhozni a végén amellett, hogy tényleg folytassuk tovább a vizsgálódást. Ez pedig egy olyan része ennek az egész cukorproblémának, amire nagyon kevés energiát és időt fordítottunk. A termelők oldaláról szeretném megközelíteni a kérdést, ugyanis voltak olyan visszaélések, amikre nem nagyon tértünk ki. Arra gondolok, amikor egyes cukorgyáraknál - ez egyébként több esetben is előfordult - előre lemutyizott szerződések köttettek termelők és a cukorgyár között. Nagyon fontos és szeretném kihangsúlyozni, hogy nem azokról a termelőkről beszélek, akik évtizedeken keresztül cukorrépát termeltek és a család esetleg több generáción keresztül végezte ezt a tevékenységet, vesztette el ebben a pillanatban a megélhetését, és kellett rákényszerülnie egy másik termelési módra, hanem azokról az úgynevezett termelőkről beszélek, akik jellemzően a jelenlegi, ma is kiváltságos helyzetben lévő, a kormány által támogatott zöldbárók közül és egyéb körökből kerülnek ki, akik soha életükben nem termeltek cukorrépát, csak az azt megelőző évben, amikor megszületett az Európai Uniónak ez a fajta megoldási javaslata, miszerint a cukorgyárak megkapják a kvóta visszaadásáért az összeget és ennek egy részét a termelőknek kellett odajuttatniuk, véletlenül cukorrépát termeltek. Tudunk olyan termelőkről, akik soha életükben nem termeltek cukorrépát, de az azt megelőző évben véletlenül több száz hektáron, és ez alapján köttettek aztán egyes esetekben a szerződések. Például ezekre sem terjedtek ki a jelentésben foglaltak. Úgy gondolom, ez is egy olyan példa, ami azt mutatja, hogy lenne még mit vizsgálnunk.
Ezért jobbikos képviselőtársaimhoz hasonlóan én is arra kérem a kormánypárti többséget, engedje meg, hogy folytassuk tovább a munkát.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
