DR. GAUDI-NAGY TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Megszoktuk már, de nem fogjuk soha elfogadni és nem is fogjuk igazából megszokni, hogy ha valaki a nemzeti érdekek mellett szól ebben a Házban… - amit azért építettek, hogy védjük a nemzeti érdekeket, és sokkal nagyobb, sokkal büszkébb és sokkal erősebb Magyarország időszakában építették. Egy olyan Magyarország időszakában, amely tele volt itt élő nemzetiségekkel, egy elég jó együttműködés alakult ki, hiszen nagyon sok rosszat el lehet adott esetben mondani a monarchiabeli Magyarországról - nekem is vannak problémáim ’48-as szempontból -, de azért azt, hogy az itt élő nemzetiségek, ideértve a zsidóságot, elnyomott, nehéz, megalázott helyzetben lett volna, azt nem lehet mondani. Magyarország abból mutatott példát… - a történelemnek a teljes ívét kell nézni és nem egy kiszakított részt, amikor ráadásul idegen tankok megszállása alatt volt az ország, nem ezzel kell jellemezni Magyarország bevándorlással kapcsolatos politikáját, hanem az egész történelmi aspektussal.
És mi ma ugyanezt a szemléletet képviseljük, ami az a bizonyos szent koronás, befogadó, türelmes eszmerendszer, viszont rámutatunk olyan anomáliákra, amelyek abban jelentkeznek, hogy elénk tesznek egy ilyen törvényjavaslatot, mondom, azzal az indoklással, amivel az LMP is meg az MSZP is hihetetlen módon egyetértett, hogy jaj, ez szörnyű, ha az Európai Bizottság ismét a fejünkre koppint, inkább gyorsan fogadjunk el valami olyan szabályozást, amellyel a legmaximálisabb igényeket kielégítjük. Én azt mondom, hogy ez elfogadhatatlan. Már csak azért is, mert ne felejtsük el: ezek a nagy bevándorlási célországok - úgymint Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Egyesült Királyság - mind-mind kőkeményen kétarcú politikát játszanak. Ne essünk már a látszatok csapdájába!
Ezekben az országokban nyilván a mélyben a valós napi gyakorlat szintjén nézzük meg a híreket arról, hogy Franciaországban hogyan bánnak a… - kvázi gettóba zárják a cigányokat, Rómában szöges dróttal kerítik el a betelepült cigányok és más bevándorlók falvait; Nápolyban is, ugyanez zajlik Spanyolországban. Ne mondjuk már azt, hogy Magyarország egy szörnyű, torz, rasszista ország, ahol gyűlölik az idegeneket. Szó nincs erről!
Nagyon sokat gazdagított Magyarországon sok-sok olyan ember, akik a harmadik világból érkeztek. És tegyük hozzá még egyszer: ha értékoldalról nézzük, bevallom őszintén, egy ideje már átbillentem arra az oldalra, hogy a mai Nyugat-Európához képest, a mai szekularizált Nyugat-Európához képest, ahol gyakorlatilag, ha elmegy az ember az egyébként csodaszép Belgiumba vagy akár Brüsszelbe is, konganak a templomok, az imaházak meg tele vannak. Az iszlám hitűek gyakorolják hitüket, példát mutatnak abból, hogy hogyan lehet a tradicionális életvitelt a modern életvitel követelményeivel egyesíteni, és sikeresek! És ha az ember végigmegy Brüsszel belvárosán, akkor minden második boltban valamilyen nem Európában született ember boltját találja, akik udvariasan, egyébként, és rendesen, kulturáltan beszélgetnek, szemben egy viszonylag barátságtalan, mondjuk, helyi őslakossal.
Egyszerűen az ember megdöbbenve áll az előtt, hogy miért nem beszélünk a lényegről. Engem az bánt a legjobban ebben, hogy ez egy kis kötelező házi feladat jellegű feladatnak tűnt, mindenki elmondta a szokásos EU-mantrázását a Jobbikon kívül, és arról beszélt, hogy ez szükséges, fontos dolog. Még egyszer: európai jogi szakjogászként hadd kérdezzem már meg államtitkár urat - tényleg, látom, hogy gombot is nyomott, és köszönöm, hogy válaszra tudtuk ingerelni -, hogy mondja el, hogy akkor tényleg mik azok a dilemmák, amelyeket itt, a jogalkotás során a törvénytervezet készítői mérlegeltek. (Dr. Kontrát Károly: Nem nyomtam!) Könyörgöm, ne csak az legyen - jól olvasom a mondatot? - hogy például ennek az új jogállásnak a célja - a huzamos tartózkodási engedély mint új jogállás jött létre 2003-ban -, ennek az a célja többek között az Európai Tanács kezdeményezésére, hogy megerősítse a gazdasági-társadalmi kohéziót.
Miről beszélünk már? Próbáljunk már magyarul fogalmazni néhányszor! Egyébként valóban ez a törvényi indokolás hasonlóan egyébként a gazdasági, fiskális unióról szóló paktumról szóló országgyűlési határozat vitájához, az ottani előterjesztéshez, ugyanilyen EU-jog, EU-bürokrata szemléletű szövegezést tartalmaz. Egyébként van szerencsém európai parlamenti előterjesztéseket véleményezni, megvizsgálni - elképesztő! Az ember szinte a hatodik olvasás után kezdi nagyjából érteni, hogy mit akarnak, mert egyszerűen annyira elvesztek már a saját csapdáikban. Ahogy fogalmazott Nemeskürty István - sok tekintetben igazat adok neki -, a metternichi ravaszsággal szőtt brüsszeli pókhálóról beszél, az Európai Unió lényegéről. És amikor az ember valóban elmegy oda, akkor azt tapasztalja, hogy ott nagyon kicsi a fogékonyság azoknak az államoknak az értékei iránt, amelyek például 1956-ban szembeszálltak például egy teljes Vörös Hadsereggel, egy teljes kommunista diktatúrával, és természetesen a Nyugat korrekt hozzáállása valóban értékelhető volt. Nagyon sok magyar embert, politikai menekültet befogadtak.
De azért ez nem pótolja és nem menti az ő felelősségüket abban, hogy annak idején Jaltában lényegében odadobtak minket a szovjet birodalomnak, Sztálin karmaiba dobtak minket, és ennek a következményeit szívjuk a mai napig is, és ennek próbáljuk mi a Jobbik színeiben egy új típusú megközelítését adni, amikor azt mondjuk, hogy ha egyébként bevándorláspolitikáról beszélünk, akkor miért nem beszélünk például a türk testvérnépek tagjainak adott esetben valamilyen lehetőség biztosítására, arra, hogy ha ők, ha úgy gondolják, jöjjenek Magyarországra. Nagyon szívesen látnám egyébként olyan testvérnépek tagjait, mint a kazahok vagy az ujgurok. Az ujgur népet egyébként Kína hihetetlen módon nyomja el.
(13.20)
Elképesztő véres, kegyetlen diktatúrával zsákmányolja ki földjüket, és közel 20 millió ujgur egyébként testvérként tekint ránk. Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy ez így van. Az ujgur világkongresszus rendezvényén vettem részt múlt héten Brüsszelben, ahol elmondták, hogy 1964 és ’96 között 46 atombomba-robbantást hajtott végre Kína Ujguria területén. Ennek nyomán több százezer ember meghalt. A mai napig nem ismeri el Kína, hogy hihetetlen egészségügyi következményekkel járó rombolást végzett el. Tiltják az ujgur nyelv használatát 2005 óta, nem beszélhetnek az emberek ujgurul az utcán, amit persze nem tartanak be, mert nem lehet betartatni. Tiltják azt, hogy harmadik gyerekét megszülje az ujgur anya - ha ezt megteszi, másfél év börtönbe dugják. Óriási felkelések voltak több százezer áldozattal az 1949-es megszállás óta.
Tehát visszatérek az alapkérdésre: miért nem őszintén beszélünk ezekben a kontextusokban? Miért nem gondoljuk végig az egész problematikát? Legalábbis az én megközelítésemben az az őszinte megközelítés, ha azt mondjuk, hogy ha van bevándorlásügy Magyarországon, akkor egyrészt beszéljünk az elcsatolt területeken élő magyarságról, gondoljuk át okosan, higgadtan, hogy mi az a lehetőség, amit a magyar gazdaság, a magyar élet itteni fellendítése érdekében lehet tőlük nyerni. Az volt a nagy szöveg az uniós csatlakozás környékén, hogy majd az uniós csatlakozással megoldódik itt a helyzet, az elcsatolt területek magyarsága paradicsomba jut, mert átlebeghetnek a határokon, nem kell bemutatni az útlevelet, szabadon jöhetnek-mehetnek. Tulajdonképpen mi következett be? Az következett be, hogy szabadon jöhetnek-mehetnek, de már nem is igazából ide jönnek, mert Magyarország annyira élhetetlenné, nehézzé vált, igen, nyilván az elmúlt nyolc év egy döntő lépéssorozatot tett ennek az irányába, amelyből azért most próbál az ország visszatámolyogni a saját önrendelkezési útjára. De azt látjuk, hogy igenis szükség lett, tehát pont a kék kártya intézménye arról szól, Barroso amellett érvelt annak idején, hogy a minőségi munkaerő nagyon fontos, hogy fellendítsünk egy országot. Én azt mondom, hogy egyrészt mi ezzel rendelkezünk.
Nagyon sok minőségi munkaerőt megtestesítő emberrel találkoztam és találkozom a lakossági fórumokon, akik elmondják például Salgótarjánban, hogy kérem szépen, itt ülök, ott dolgoztam az üveggyárban, de jelenleg bezárták, mert a privatizáció során elrabolták tőlünk. Tehát van nekünk elég munkaerőnk. Meg kellene oldani, mobilizálni őket, megfelelő befektetésekkel és valós, munkahelyteremtő befektetésekkel lendítsük mozgásba az országot, adott esetben nemcsak a nyugat-európai befektetők után ácsingózva, hanem a külországok, amelyek még sokkal szélesebb körbe tartoznak, Kirgizisztán, Türkmenisztán is idetartozik, de akár, adj’ isten, Törökországgal is például lehetne egészen jó együttműködést kialakítani. Tehát igenis nem vagyunk teljesen a Nyugathoz láncolva, már csak azért sem, mert a gyökereink is keletről valóak. Az az igazság, hogy szerintem mi sokkal többet adtunk Európának, mint amit adott esetben Európa nekünk, hiszen azt is elhazudják tőlünk, hogy annak idején, amikor Európába visszaérkeztünk, akkor a kékfestéstől kezdve az ételkultúrán át az öltözködési kultúrán keresztül, a harcművészeten át lényegében Európa tőlünk tanult, tőlünk vette át sok esetben ezeket a fontos kulturális értékeket.
Tehát ha már itt vagyunk a részleteknél, ez nekem a fő kérdés, hogy miért kell nekünk egy ilyen ügyben feltétlenül és nyakló nélkül támogatni az Európai Unió irányait, amelyről egyébként óriási viták vannak. Ne felejtsük el, azért nem úgy születnek ezek a döntések ott kint, hogy mindenki egyetért. Persze, ott is sokszor lerasszistázzák az ott megszólaló EU-szkeptikus képviselőket, Nigel Farage és frakciójának tagjait vagy éppen akár a Jobbik ott felszólaló tagjait vagy a francia Front National tagjait. De ők igenis elmondják azért azt, hogy megjelenik összeurópai szinten is, hogy itt nagyon komoly gondok vannak az egész bevándorlásüggyel. Részletszabályokat tekintve - most még nem vagyunk a részletes vitában - nekem kifejezetten bosszantó az, hogy ha jól látom, a kék kártya tekintetében például a büntetlen előélet már nem feltétel. Ezt megszabta egyébként Magyarország, tehát eredetileg így kottáztuk be a jogszabályt, hogy megszabtuk a büntetlen előéletet, és most ezt lehorgasztott fejjel ki kell húznunk a listáról, márpedig mi ezt nem szeretjük. Tehát nekünk ez nem szimpatikus, nem fogadható el.
Úgyhogy az egész bevándorláspolitika, amellyel mindenki nyer, fogalmaz az Európai Bizottság honlapja, hát azt hiszem, nincs olyan komoly ember, akit ez ne fakasztana mosolyra. Itt európai uniós szabályozási területről van szó, ahol nekünk annyit hagynak legfeljebb, hogy egy irányelv esetén a saját beültetési módszerünkkel, saját módszerrel alkossunk meg egy törvényt arra, hogy hogyan vezetjük be a magyar jogrendbe. Nem egy rendelet; még hálásak is lehetünk, mert nem egy tanácsi rendeletről van szó, mert a tanácsi rendeletet szalutálva végre kell hajtani azonnal, közvetlenül. Tehát még örüljünk neki, hogy nem rendeletben szabályozták ezt a témát. De ez nekünk nagyon kevés.
Mondjuk ki azért azt is, hogy amíg - ahogy mondottam az első felszólalásomban - Európa nem változtat azon a hozzáállásán, hogy tulajdonképpen kizsákmányolás állapotában tartja a harmadik világbeli országok jelentős részét, illetve a közép-kelet-európai országokat, addig a bevándorlásügy újra fog termelődni folyamatosan, és Magyarország is abban lenne érdekelt, hogy ne abban legyen partner, hogy nyitogassa a kapuit irgalmatlan szélességűre a bejövő bevándorlók előtt, akik közül nagyon rosszmájúnak tartom Szabó Timea megjegyzését, amikor azt mondja, hogy hát azt még nem is tudjuk, hogy a bevándorlók kétharmada az elszakított területekről érkezik. Igen, ez így van. Sajnálatos módon így van, de azért ne csináljunk már ebből itt erényt, ne kovácsoljunk erényt abból, hogy jelenleg még mindig sajnálatos módon önrendelkezési joguktól megfosztva élnek elcsatolt testvéreink, akiknek azt ígérték a wilsoni elvek annak idején, hogy ők majd azért emelt büszke fejű társnemzetek lehetnek akár Romániában is, nem beszélve arról, hogy Szlovákia nem is létezett akkor, Ukrajna nem is létezett akkor, Szerbia sem létezett akkor. Miről beszélünk? A székelyeknek sem képes biztosítani a román állam a katalánhoz, a dél-tirolihoz hasonló tisztességes területi autonómiát, amellyel a saját pénzei fölött saját maguk rendelkezhetnének, a külügy, a pénzügy, a hadügy kivételével egy önálló életet rendezhetnének be a székely hagyományok és a legszebb európai hagyományok figyelembevételével.
És egy utolsó gondolat: európai hagyományokat és európai értékeket kérnek számon mostanában nagyon sokat Magyarországon. Így van? Ezzel szembesülünk. Még Göncz Kinga is, mint a legkomolyabb emberi jogi mérceadó európai szinten, ugye… - ő a Szabadságjogi Bizottság alelnöke, az az ember, aki a szemkilövető Gyurcsány-kormány tagjaként finoman szólva asszisztált azokhoz a jogsértésekhez, amelyekből jelentések is készültek, az Országgyűlés is elfogadott ilyeneket, sőt nemrég tárgyaltuk, vagy most tárgyaljuk még a Balsai-jelentést, amelyben terrorcselekménynek nyilvánítják a 2006 őszi gyurcsányista vérengzéseket. Tehát gyakorlatilag ha visszatekintünk az alapkérdésre, az európai értékeket pontosan az fenyegeti, ez a típusú kizsákmányoló, gyarmatosító típusú politika, amellyel a magyar cukoripart is például tönkretették. Ma lesz a cukorágazattal kapcsolatos vizsgálóbizottságról szóló jelentés. Hogy lehet az, hogy elvesztettük lényegében a cukoriparunkat, átjátszották külföldieknek volt KISZ-vezetők és bűntársaik, és utána ezek a külföldi cégek lényegében egyetlenegyet hagytak Magyarországon, jelenleg a cukorfogyasztásunk harmadát tudjuk saját forrásból fedezni.
A migrációval szemben Magyarországnak az kell hogy az álláspontja legyen, hogy nyilván egy szükséges, indokolt keretben, jól képzett munkaerő esetében akár tegyük is lehetővé, főleg a testvérnépek, a türk testvérnépek számára adjunk egy specializáltabb státust. De nem tudunk adni, hozzáteszem, mert az Európai Uniónak egy közös politikájáról van szó, amelyben nekünk a mozgásterünk lényegében annyi, hogy ilyen ultimátumokat vagy elfogadunk, vagy nem. Hát, ez az, amiből nem kérünk, ezért mondja a Jobbik azt, hogy az Európai Unió Magyarország számára nem eredményez jót, és ezért kell az Európai Uniót népszavazást követően elhagyni és új nemzeti önrendelkezés útjára lépnie Magyarországnak.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem