MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 négyzetkilométer Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan el is fogadtak. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriához csatolta.
(22.50)
A magyar egységek ’21 augusztusában kezdték meg a terület kiürítését, a benyomuló osztrák csapatokat azonban felkelők állították meg Pinkafőnél és Ágfalvánál. A harcokban az osztrákok három, a magyarok egy embert vesztettek. A következő napokban Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével mintegy 3 ezer különítményes vonult be az Ausztriához csatolt területekre. Eközben Sopron parancsnoka tevőleges, a magyar kormány hallgatólagos támogatást nyújtott nekik. A felkelők szeptember elején visszavertek egy újabb, immár nagyobb erőkkel végrehajtott osztrák támadást, a hónap végén pedig Ausztriába is betörtek.
1921. október 4-én Felsőőrön alkotmányozó gyűlés kiáltotta ki a független Lajtabánságot, melynek vezetője Prónay lett. A magyar kormány ugyan nem ismerte el az új “államot”, de arra sem volt hajlandó, hogy a csapatokat kivonja a térségből.
A helyzet megoldására a két fél között olasz közvetítéssel Velencében kezdődtek meg a tárgyalások. Az október 13-án létrejött megállapodás szerint a magyar fél kiüríti a területet, ezután nyolc nappal népszavazás dönt Sopron és a környező nyolc község hovatartozásáról.
Ehhez a sikerhez elengedhetetlen volt a Rongyos Gárda megjelenése. A vörösterror, a románok megszállása és a trianoni igazságtalanság nyomán sorra alakultak a nemzeti önkéntes és központilag szervezett alakulatok. A Sopron és környékének visszacsatolását kiverekedő egység a Rongyos Gárda volt. A Rongyosok között a Duna-Tisza-közi gazdák, soproni és környékbeli lakosok és a mosonmagyaróvári gazdász akadémia diákjai egyaránt megtalálhatóak voltak.
A népszavazás előbb Sopronban történt meg, majd a következő nyolc falu voksolhatott hovatartozásáról: Fertőrákos, Balf, Kópháza, Fertőboz, Nagycenk, Harka, Bánfalva, Ágfalva. A két aktus részeredménye együttesen adta a szavazás végeredményét. Az összesen több mint 26 ezer jogosultból 90 százalékos részvétel mellett, 65 százalék feletti részvétellel szavaztak Magyarország mellett.
A fentieken túl tíz további faluban is tiltakozások kezdődtek meg ennek hatására. Ennek eredményeként ezek a községek is népszavazást írhattak ki, és hazánkhoz tartozhatnak mind a mai napig. A népszavazáson elért győzelem után az Országgyűlés a Civitas Fidelissima, azaz a leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ez után alakították ki az úgynevezett Hűségkaput. 2001 óta a népszavazás emlékére december 14-e a hűség napja.
Köszönöm a Szent Korona Rádiónak, hogy igényes anyagukat felhasználva készülhettem erre a felszólalásra, illetve a népszavazásra történő megemlékezésen túl a felkelésben elhunyt hősök emléke mellett is tiszteletemet kívánom kifejezni.
Büszke vagyok arra, hogy azt a megyét képviselhetem itt a Magyar Országgyűlésben, aminek része maradhatott Sopron. Mindig is Magyarország legszebb városának tartottam. Büszke vagyok arra is, hogy arra az egyetemre járhattam, ahonnan többen is részt vettek a Rongyos Gárda harcaiban, nem kis kockázatot vállalva ezzel. Büszke vagyok a soproni és környékbeli lakosokra, akik minden viszontagság ellenére úgy döntöttek, hogy a megcsonkított, megalázott, kisemmizett Magyarország része akarnak maradni. Hálával és alázattal gondolunk rájuk.
Az ülésszak utolsó felszólalójaként pedig áldott karácsonyt, boldog új évet és szebb jövőt kívánok minden magyar embernek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
