Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Államtitkár Úr! Amiről ön beszélt, az karácsony a gyarmaton, az üveggyöngyök vetése a bennszülöttek elé. Magyarország nem ezt érdemli - nem azt érdemli, hogy a károsultak 15-20 százalékán segítsenek, százezreket meg otthagyjanak a mocsárban. Hiszen a Nemzeti Eszközkezelő esetében még mindig a bank adja ki az engedélyt, hogy segíthet-e az önök konstrukciója vagy pedig sem. Nem ciki egy kicsit, hogy a Kereskedelmi Bank ad Magyarország kormánya számára engedélyt, hogy segíthet-e vagy sem? Az ócsai viccről ne is beszéljünk, hiszen nem érdemel szót, semmi nem jött létre belőle. Az árfolyamgát tekintetében pedig ne kábítsák az igénybevevőket, a gyűjtőszámlán gyűlő összeget bizony egyszer valamikor, késleltetve, de vissza kell fizetni.
A megoldás felé nem az vezet, hogy vitanapokat rendezünk itt a devizakérdésről meg a közműcégekről. Az vezetne a megoldás felé, ha közműcég Magyarországon csak állami felügyelet alatt vagy állami kézben lehetne, és ha a bankok esetében visszahárítanánk a kártételük minden költségét, erre pedig csak és kizárólag a devizahiteles szerződések felvételkori árfolyamon történő forintosítása adhatna lehetőséget.
Ez lenne az igazi karácsonyi ajándék a károsult családok számára, ez biztosíthatná számukra, hogy az a rémálom, amelybe önhibájukon kívül kerültek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), végre véget érjen. (Taps a Jobbik soraiban.)
