DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! A diákoknak, őszintén reméljük, kellemesen és hasznosan telt a vakáció, de az biztos, hogy a nyári szünet utolsó napjaiban elmondható, a szülők ezreinek sok gondot és bosszúságot okozott az oktatási kormányzat. Ezt támasztja alá nemcsak a szülők véleménye, hanem a Pedagógusok Szakszervezetének álláspontja is. Idézem, a Pedagógusok Szakszervezete szerint: “A 2013-14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a pedagógusok új, szeptember 1-jén életbe lépő munkaszervezési formája a világos, egyértelmű szabályozás hiánya miatt előrevetíti a köznevelés rendszerének működésképtelenségét.” Ezt a pedagógusok legnagyobb szakszervezete mondja, de azt kell mondjam, hogy ami az elmúlt hetekben, durván két hónapban történt, az is ugyanezt bizonyítja. Ennyi tiltakozás, megmozdulás, írásos kérés és követelés, petíció emberemlékezet óta nem volt nyáron az oktatásügyben, még pontosabban: a közoktatásban.
Az igazgatói pályázatok és kinevezések ügye nemcsak a pedagógustársadalmat, hanem az érdeklődő, és még a nyári melegben is érdeklődő közvéleményt is felbolygatta; Ebes, Újpalota, Miskolc, Szeged, csak hogy néhány konkrét helyet és példát említsek. Az új rendszerben 523 kiírt pályázatból 95 helyen nem neveztek ki igazgatót, 95 helyen államosított iskolának nincsen igazgatója, legföljebb vezetője, merthogy az igazgatóhelyettes majd ellátja azt, amit az önök kinevezési procedúrája, hiányosságai miatt igazgató nem tehet meg. Önök nem tudtak kinevezni 95 helyre iskolaigazgatót, ez mégiscsak 20 százalékos arány, ez egyetlen menedzsment-, egyetlen vezetési struktúrában nem mondható, hogy dicsekvésre méltó.
Még a kinevezések körülményei is sok aggodalomra adtak okot. Egyáltalán nem világos, hogy miért gondolják, hogy egy budapesti irodából, egy budapesti hivatalból bárki jobban el tudja dönteni, hogy Nyírbátorban vagy Pesterzsébeten, Dombóvárott vagy éppen Sopronban ki a jobb iskolaigazgató. Mi az az elképzelés, mi az a megfontolás az őrült és eszement államosítási törekvéseken túl, amely szakmailag megalapozná, hogy bármely hivatal, legyen az minisztérium vagy éppenséggel Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, annak egy embere vagy testülete egy budapesti irodából jobban tudja, hogy mi a helyzet Zalaegerszegen vagy Gyulán, mint a helyiek?
Miért kellett központosítani azt, ami egyébként a legkülönbözőbb módokon még nehéz körülmények között is rendben működött? Ez egy világos és teljesen tipikus bizonyítéka a túlzott centralizációnak, egy politikai akarat gyakorlati túlteljesítése. Volt egy politikai szándék, és megint sikerült túllőni még a céltáblán is. Túlméretezett az államosítás, ennek mértéke és mélysége szakmailag teljesen igazolhatatlan, és olyan káoszhoz vezet, mint az előbb elmondott arány. Nincs arra szakmailag megfelelő magyarázat, hogy ez a közoktatásban az iskolaigazgatók kinevezésénél miért lenne megalapozottabb, mint hogy helyi, helyben jól ismert emberek, szülők, pedagógusok, tantestületek tudnák megmondani, hogy ki a legjobb és ki a szakmailag leginkább elismert helyi ember. Miért kell ebbe belenyúlni? Miért kell egy működő rendszert szétverni, ráadásul helyébe egy olyat illeszteni, ami láthatóan nemcsak hogy nem működik, hanem hiányos is. Ezért van sok ember bosszúsága, ezért van többek között a legnagyobb pedagógus-szakszervezet tiltakozása, és ezért volt ez sok-sok ezer szülőnek a rosszkedvűség nyara.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
