DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először talán a szakszervezeti hivatkozására reagálnék, amelyet, őszintén szólva, nem értek, hiszen az a pedagógus-szakszervezet, amelyik arra hivatkozik, hogy nem tudja, hogyan kezdje a tanévet, több mint egy hónappal ezelőtt kézbe kapta azt a kormányrendeletet, amely a részletszabályokat tartalmazza a tanévkezdéssel kapcsolatban. Hogy ők miért állítanak valótlanságokat, azt nem tudom, de megnyugtatom önt, hogy az én tárgyalótermemben több ízben végigtárgyaltuk velük a tanévkezdés szabályait, amelyeket pontosan ismernek, és a legtöbb kérdésben még meg is egyeztünk.
Mondja ön, hogy soha ennyi tiltakozás, petíció nem kísérte a tanévkezdést. Persze hogy nem, mert hiszen ezek többnyire olyan gerjesztett, politikai indulattól gerjesztett lépések, ahol egy-egy ügyet felkapnak, és utána végigmegy, mint a lavina. Most sincs, higgye el, több, sőt kevesebb a probléma, mint a megelőző években. Pusztán az történt, hogy az állami Intézményfenntartó Központ hivatalba lépése óta minden egyes ügy, ami a közoktatásban, köznevelésben jellemző, országos szintre emelkedik és összegződik, és hogyha valahol egy hiba van, akkor azt mindjárt az országos sajtó tárgyalja, míg korábban az önkormányzati rendszerben ez egyáltalán nem volt jellemző. Nincs tehát több probléma.
Példaként hadd hozzam föl, ha jól emlékszem, itt is volt önnel egy szópárbajunk áprilisban, amikor szokása szerint Hiller képviselő úr ördögöt festett a falra, meg vészfelhőket az égre, hogy az általános iskolás elsős gyerekek nem fognak tudni beiratkozni, mert uramisten, mintegy kétezer gyereknek nem lett meg a helye az elején; megígértük, hogy április 30-ig meglesz, és meg is lett. Azóta nem tárgyalja ezt a témát, de egyetlenegyszer eszébe nem jutott, hogy akár itt, akár a sajtón keresztül azt mondja, hogy elnézést, tévedtem, miközben tavaly, tavalyelőtt egész augusztus végéig elhúzódtak a beiratkozási ügyek.
De nézzük akkor az igazgatókinevezés ügyét! Ön központosításnak nevezi azt, amit mi az igazgatók presztízse növelésének tekintünk, és így élték át azok az igazgatók, akik múlt héten, 21-én a Szépművészeti Múzeumban átvették a kinevezésüket. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Ha ott lett volna, tanúsítaná, és nem mosolyognának ilyen gúnyos, nehezen jellemezhető arccal, mert én hallottam és vezetőtársaim azokat az észrevételeket, amelyeket 455 igazgató köszönetképpen megfogalmazott. Valóban úgy élték meg, hogy fontos személyiségek lettek a magyar közéletben, hogy a miniszteri kinevezés felemeli őket. De ön is jól tudja, hogy a kilencvenes évek első harmada óta az igazgatót nem a tantestület választja, csak véleményt mond róla, és az önkormányzat nevezte ki, a véleményezők véleménye semmiben nem kötötte az önkormányzati kinevezőt.
(13.40)
Most ugyanez a helyzet, csak a kinevező személye egy fokkal magasabbra emelkedett. Ezzel együtt is, miután a döntés az én kompetenciám volt, minden egyes véleményt átnéztem: minden egyes olyan esetben, ahol a vélemények egymástól eltérőek voltak, nagyon alaposan utánanéztem a szakmai véleményeknek, figyelembe vettem az önkormányzat, a tantestület, a szülők, a diákok véleménye mellett a tankerületek véleményét, és ahol olyan helyzet alakult ki, hogy nem lehetett egyértelműen dönteni, vagy szabálytalanság volt, ott nem neveztem ki igazgatót. Az már a mi szomorú példánk, hogy elég sok olyan pályázat érkezett, amely nem felelt meg a kiírásnak, egyetlenegy kinevezést nem írtam alá jogszabályellenesen, miközben a felhívásban ott volt, hogy csak szakvizsgázott pedagógus töltheti be ezt az állást - ha nem ilyen pályázott, nem tudtam kinevezni.
Ön a negatív példák között említette Miskolcot. Azért hozom ide, mert éppen ez volt az egyik olyan eset, illetve igazgató, ahol nagyon nagy politikai vihart kavartak önök. Már eleve tiltakoztak az ellen a döntésem ellen, amit később meghoztam, majd nem röstelltek azonnal sajtótájékoztatót összehívni, hogy az MSZP-nek kedveztem. Nos, ebben a tarka képben jó lelkiismerettel, szakmai alapon hoztam meg a döntést. Ma is fogadtam éppen egy olyan iskola tantestületét, ahol ők úgy gondolják, hogy nekik kellett volna igazgatót választani. Nem ez történt.
A tanévkezdésnek pedig semmiféle akadálya nincs. (Taps a kormánypártok soraiban.)
