KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hazánkban szinte nem telik el olyan hét, hogy a magyar és a roma holokausztról ne tegyenek említést, vagy ne emlékeztessenek bennünket ezekre a tragédiákra. Viszont a szovjet megszállást követő “málenkij robot” korszak és az azt követő kommunista terror időszakának eseményei a mai napig nincsenek kellőképpen felkutatva, feldolgozva és súlyának megfelelően megemlítve. Pedig az áldozatok hozzátartozói, esetleg a túlélők joggal várják el, hogy megtörténjenek azok a kegyeleti intézkedések, amelyek a kommunista diktatúra elszenvedőit is megilletik.
Ezért szeretném felhívni a kormány és a világ figyelmét arra, hogy a történészek által feldolgozott kényszermunkatáborok sorában, Recsktől Kistarcsáig senki nem tesz említést a Kárpát-medence legnagyobb koncentrációs táboráról, a ceglédiről. Tudjuk, hogy ezekben a koncentrációs táborokban embertelen körülmények között tartottak fogva életerős magyar fiatalokat, majd elhurcolták őket a Szovjetunióba, úgynevezett málenkij robotra. Mintegy 300 ezer ember került szovjet fogságba a több mint félmillióból, ugyanis a többiek szállítás közben elpusztultak.
Tisztelt Országgyűlés! Cegléden volt a huszárlaktanya területén működő láger, ahol közel 200 ezer fogoly fordult meg. A foglyok minimális ellátást kaptak, dühöngött a tífusz, a vérhas, és százszámra haltak meg a legyengült fiatalok. Az akkori halotti bizonyítványok tanúsága szerint a 30-40 kilogrammra fogyott emberek sokszor éhen haltak. A halottak közül egyeseket a közeli temetőbe, tömegsírba, másokat a közeli szántóföldön, jelöletlen gödrökbe földeltek el. A 60-as években ezekről a területekről mélyszántások során emberi csontok sokasága került elő.
Érdekesség, hogy a foglyok egy része jelet hagyott maga után. A kaszárnya kemény téglafalába belevésték nevüket, korukat, lakhelyüket. Ezek a téglák ma is láthatóak, mintegy 500 név olvasható ma is a falakon. Ennek megmentése és emlékhellyé történő alakítása olyan hiányt pótló feladat, amire már nincs sok idő, az épület állaga rohamosan romlik, az ajtókat betörték, ablakait beverték, teteje több helyen a beázások miatt beomlott. Ez az épület a tégláiba vésett nevekkel egyedülálló világritkaság. Olyan kegyhely lehetne, ahol leróhatnák végre kegyeletüket az elpusztult tízezrek hozzátartozói, és tanúságul szolgálhatna minden iskolásnak a kommunista rendszer emberpusztító mivoltáról, emberirtó módszereiről. Ma az ország levéltáraiban alig találni írásos emléket az 1944-45-ös években működő gyűjtőtáborokról, hiányoznak az erre vonatkozó iratok az Országos Levéltárban és a Magyar Vöröskereszt iratai közül is.
Tisztelt Országgyűlés! Cegléden 500 hadifogoly utolsó jajkiáltása téglába vésve látható. Ezt nem hagyhattuk elveszni. A korszakot dr. Jójárt György ceglédi orvos kitartó kezdeményezésére dr. Bognár Zalán történész kutatta legkitartóbban, kinek birtokában számos, a ceglédi lágerre vonatkozó dokumentum is van. Dr. Jójárt György valamennyi téglát lefényképezett, dokumentált, amelyek alapjai lehetnek egy kialakítandó múzeum anyagának. Arra kérem a tisztelt kormányt, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az épület megvásárlásának érdekében, és biztosítsa az épület felújításához szükséges pénzt.
Az épület felújítása után egy olyan országos jelentőségű múzeumot lehetne létrehozni, ahol méltó körülmények között emlékezhetne mindenki. Ebbe a múzeumba lehetne összegyűjteni azokat a tárgyi emlékeket, dokumentumokat, amelyek bizonyítékai lehetnek egy embertelen eszme ámokfutásának; a téglába zárt, sokszor utolsó életjel, üzenet meg kell hogy érintse a mai kor és a jövő generációját.
Tisztelt Országgyűlés! A ceglédi fogolytábor történetéről még ebben az évben egy könyv is meg fog jelenni, amelynek bemutatása november 25-én lesz Cegléden, a Kossuth Múzeumban, ahová mindenkit várunk nagy szeretettel.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)
