BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A hivatalos adatok alapján az önök kormánya az elmúlt három évben egyedi kormánydöntés alapján 27,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyújtott, gyakorlatilag kivétel nélkül nemzetközi cégek számára. Ezzel összesen 4674 új munkahelyet teremtettek. Ez közel 6 millió forint munkahelyenként.
Ezzel szemben a magyar kis- és középvállalkozói szektor számára ugyanezen időszak alatt 7,3 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki, amellyel 4040 új munkahelyet hoztak létre. Ez munkahelyenként 1,8 millió forint.
Tehát a multiszektorban egy munkahely létrehozása a kormány számára háromszor-négyszer annyi támogatást ér meg, mint a magyar kkv-szektorban.
Az egyik legújabb egyedi kormányzati támogatásuk a PannErgy leányvállalata számára 2,8 milliárd forint, amellyel 30 új munkahelyet teremtenek. Ez abszurd módon 93 millió forint munkahelyenként.
Ezek alapján hosszú éveken keresztül adóforintokból finanszírozott, tulajdonképpen állami alkalmazottaknak tekinthetők azok, akiket az önök által támogatott multikhoz vesznek fel dolgozni.
Kérdés, hogy mit kap az ország ezért cserébe ezektől a multiktól. Mi indokolja ezt a döbbenetes különbségtételt a multik és a magyar kkv-k között? Mert annyival emberibbek vagy annyival jobb minőségűek ezek a munkahelyek, vagy ennyivel magasabbak a bérek ezeknél a multiknál? Vagy annyival tovább kötelezik őket a munkahelyek megtartására?
Ha a kkv-knál jellemzően három évig kell megtartani a támogatott és a már meglévő munkahelyeiket, akkor ezeknél a multiknál előírják, hogy minimum 10-12 évig csak nőhet a létszám náluk? Akkor a számtalan leépítést, az országból kivonulást vagy a pótlólagos támogatási igényt hogyan kéri számon a kormány?
Miközben a kkv-szektor adja a versenyszférai munkahelyek kétharmadát, eközben a támogatások ötödét kapják meg. Úgy, hogy a kormány olyan irreális feltételeket szab a támogatásokhoz, hogy legtöbben pályázni sem mernek, hiszen a kormány nem teremt olyan gazdasági környezetet, amiben megbízhatóan tervezhetnének a vállalkozások évekre előre, vagy amiben nyugodt szívvel vállalhatnának hosszú távra kötelezettségeket.
Nem gondolják, hogy a külföld vonatkozásában végre exportpiacokat kellene keresni a magyar termékek számára, és a magyar vállalkozói réteget támogatni és helyzetbe hozni, hogy növekedésük révén a náluk lévő munkahelyek száma akár megtöbbszöröződjön? Ami pedig belső fizetőképes keresletet is teremtene, és ezzel újabb munkahelyekre lenne igény, tehát multiplikátor hatással bírna.
Államtitkár Úr! Mi indokolja önöknél az ilyen durva különbségtételt a magyar és a multi munkahely-teremtési támogatás között? Nagyon kérem, hogy ne arra a pár száz vagy pár ezer kkv-ra hivatkozzon, akik beadták a pályázati anyagukat, hiszen Magyarországon 2012-ben 573 ezer kis- és középvállalkozásnak számító cég működött, akik 1 millió 789 ezer dolgozót foglalkoztattak, tehát arányaiban elenyésző az a mérték, amennyit támogat a kormány.
Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
