HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mozgalmas félévet zártunk, és ha kezünkbe vesszük azt a listát, amit a magyar parlament ez alatt a fél év alatt elfogadott, a döntések listáját, akkor bizony elég komoly mennyiséget látunk. Ennek az áttekintésére nem elég öt perc, ezért engedjék meg, hogy inkább arról tegyek említést és azt próbáljam bizonyítani, hogy egy egységes szemlélet, biztos és hiteles ember- és társadalomkép alapján végeztük a törvényalkotó munkánkat.
Persze, érdemes áttekinteni azt is, hogy milyen politikai környezetben, milyen hatások alatt. Éppen a tegnap esti vitára is utalhatnék, amikor az Európai Parlament törvénysértő döntéséről volt szó, és arról a magyar reakcióról, ami ezt követte. Itt külön érdemes kiemelni annak a pártnak a képviselőit, akik bizony, mondjuk ki, hazaáruló módon megszavazták ezt a döntést.
Tehát milyen is az a politikai környezet, ahol nekünk azokat a döntéseket kell meghozni, amik egy új út építéséhez szükségesek? Ezen a politikai palettán a Fidesz-KDNP-szövetség a többséget képviselve egy olyan eszmerendszer birtokában hozza meg a döntéseit, amelynek az alapjai visszanyúlnak még a rendszerváltás kezdetére is, amikor az MDF, a Kisgazdapárt és a kereszténydemokraták képviselték azt a politikai erőt, amelynek közös kulturális gyökerei vannak, és amely egy olyan szociológiai hátteret biztosít, ami ma is létezik és tulajdonképpen a szövetség legbiztosabb támaszát jelenti. Ez az erő, amely eszmeileg elkötelezett, találkozott a Fidesz profizmusával és karizmatikus vezetőjével, és így alkotja ezt az erős szövetséget.
De itt vannak a szocialisták, akik egy markáns ellenzéki erőt jelenítenek meg, és akik a rendszerváltás elejére visszatekintve sajnos már nem tudhatják a tagjaik között azokat, akikben még volt nemzeti érzés. Irányt váltott ez a párt, amit a tegnapi vita is nagyon jól mutatott. És itt vannak azok az SZDSZ utódját jelentő erők, akiknek szélsőséges megnyilatkozásai a Gyurcsány-féle formációban találhatók, annak durván egyház- és nemzetellenes törekvéseiben, illetve a bizonyos értelemben szerencsés tisztuláson átment LMP-ben. Lehet persze a nemzeti gondolatot a keresztény kontroll nélkül is képviselni, és talán nem veszik rossz néven jobbikos képviselőtársaim, ha ez rájuk vonatkozik.
Milyen eszmei alapon álltunk mi akkor, amikor a döntéseinket meghoztuk? Hosszú lenne azt az ember- és társadalomképet elemezni, amely ezt az alapot jelenti, de egyetlen példán talán lehet érzékeltetni. Az egyik legfontosabb döntésünk a Ptk. elfogadása volt. Hosszú éveken keresztül előkészített és végül nagy vitákon átment döntésről van szó. Itt elsősorban a családkép jelentett sokaknak problémát, többek között az ombudsmannak és az Alkotmánybíróságnak is. Egy olyan pillanatban vagyunk, amikor a melegfelvonulás kapcsán érdemes erről a képről beszélni. Szeretném leszögezni, hogy ezt a problémát mint a magánélet területén hozott szabad döntést tiszteletben tartjuk, de nem kívánunk egy olyan, minket homofóbiával vádoló, valójában heterofób törekvésnek az elismerőjévé lenni, amely egy ideológiai alapon álló kérdést visz az utcára. Mi a családot - és ez jelenik meg az alkotmányban is - egy férfi és nő tartós és kizárólagos kapcsolatára épülő, gyermeket nevelő közösségnek tartjuk. Ez volt az, amit példaként említenem kellett, hogy milyen eszmei alapon hoztuk meg a döntéseinket.
Sajnos, az idő véget ért. Köszönöm szépen mindenkinek azt a részvételt, amit ebben a félévben, ebben a döntésben megtett. (Taps a kormánypártok soraiban.)
