DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két javaslatról beszélünk. Itt már többen szóvá tették, hogy ezen javaslatok benyújtása kapcsán súlyos mulasztásokat követett el a kormány, hiszen ameddig Magyarországon a demokrácia parlamenti demokráciaként normálisan működött, addig elképzelhetetlen lett volna az, hogy egy hétfőn benyújtott indítványról hétfőn általános vita a bizottsági vitát követően lezajlik, és a módosító indítványok benyújtási határideje hétfő este. Tehát ez a nonszenszek kategóriába tartozik.
Annak idején, amikor mi voltunk kormányon, hogyha péntekig nem nyújtotta be a kormány az indítványt, akkor bizottság sem tárgyalhatta a következő héten az indítványt, nemhogy a plenáris ülés, bizottság sem tárgyalhatta a következő héten.
Ebből következően szeretném érzékeltetni, hogy az teljesen abszurd helyzet, ami itt most bekövetkezett, hiszen egy költségvetés-módosítást tárgyalunk, illetve az úgynevezett egyes közteher-viselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló javaslatot tárgyaljuk. Úgy tárgyaljuk ezt a javaslatot, hogy mi ma gyakorlatilag 10 óra után ismerhettük meg, és mondhattunk véleményt a bizottságban, és mondhatunk most véleményt itt a plenáris ülésen is néhány óra elteltével.
Na már most, van egy alapvető vitakérdés ebben az ügyben, hiszen azt írja a közteher-viselési kötelezettséggel kapcsolatos előterjesztés indokolása mindjárt az elején, hogy “Magyarország kormánya elkötelezett a költségvetési hiány GDP-hez mért legfeljebb 3 százalékos arányának tartásában. Annak érdekében, hogy e cél abban az esetben is elérhető legyen, ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenek lesznek, szükséges, hogy kellő nagyságú többlet-közteherbevétel álljon rendelkezésre.”
Ez az indokolás egy helytelen indokolás, állapodjunk meg, hiszen ha ez a helyzet előállna, ami itt szerepel benne, nevezetesen, hogy a nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenek lesznek, akkor van 400 milliárd tartalék a költségvetésben. A kormány mindig büszke volt arra, hogy ez a 400 milliárd tartalék minden olyan esetben, ami nem várt, előre nem látható - nem akarom még egyszer idézni a kormány szövegét -, akkor ott a tartalék, és van mihez nyúlni, nem kell tehát semmilyen módon beavatkozást tenni.
De miután nem így van most már a kormány szerint, hanem úgy van, ahogyan a kormány előterjesztése tartalmazza, ebből két dolog következik: nem jól készítették elő a költségvetést, és a költségvetés nem megfelelő előkészítése kapcsán tudomásul kellett venni a kormánynak azt, hogy mások véleménye, akik ezt a költségvetést ingatagnak és bizonytalannak ítélték meg, a helyes vélemény, és ennek megfelelően évközi intézkedéseket kell a kormánynak foganatosítania.
Na már most, nincs vita közöttünk abban, hogy ez két kategóriába sorolható érdemi intézkedés. Egyrészt lehet a költségvetési kiadásokat csökkenteni. Erre szolgált az a kilencven-egynéhány milliárd forintos zárolás. Én úgy gondolom, hogy nem alapozza meg semmi azt a fajta optimizmust, amit itt lebegtetve fönntartanak a nyilvánosságban, nevezetesen, hogy ha majd a második félévi folyamatok kedvezőek lesznek, akkor ezt a zárolást föl lehet oldani év végével. Ennek nincs realitása, úgy gondolom, éppen ezért erről egyenesen kellene beszélni a nyilvánosságban.
A másik tétel, ami most előttünk van, nevezetesen: a költségvetési javaslatban ezt a bizonyos beruházási alapos technikai megoldást alkalmazzák arra nézve, hogy bizonyos állami beruházásokra nem költenek el majd annyi pénzt, mint amennyi a költségvetésben szerepel.
A harmadik része ennek a megoldásnak az, hogy bevételeket növelnek.
Meg vagyok arról győződve, hogy itt előttünk lévő, bevételnövelést szolgáló intézkedések, amelyeknek egy kérdésre adott válaszában a nagyságrendjét is módunk volt a bizottsági ülésen megismerni, hiszen a kormány képviselője végül is, ha nem is az előterjesztés részeként, de a vitában elmondta, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték módosításából a készpénzfizetésekkel kapcsolatos részből 17-20 milliárd forint, a számlaforgalom további illetékkel terheléséből 12-14 milliárd forint, az egészségügyi hozzájárulás ilyen módon történő kiterjesztéséből 11 milliárd forint, a távközlési adóból 5 milliárd forint és a bányajáradék megemeléséből 8 milliárd forint többletbevételre számítanak; ez mintegy 90 milliárd forintos bevétel összességében, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a bankokra egy különleges adót vetnek ki ezen benyújtott javaslattal, és ha a számok másik előterjesztésből visszaidézve nem pontatlanok, akkor az mintegy 40-42 milliárd forintos befizetést indukál a bankok részéről - ezt így összerázva egy közel 100 milliárd forintos intézkedési javaslatról van szó.
(19.50)
Az egyes tételek kapcsán ugyanakkor szerintem erősen vitatható megoldásokhoz nyúl a kormány. Én magam személyesen a bizottsági ülésen is és most is kifejezetten helytelennek, károsnak és nagyon-nagyon rossznak tartom azt, hogy a számlák közötti átutalás terhét 50 százalékkal növelik, ugyanis ha a készpénzforgalomról próbáljuk az átutalásos forgalom felé terelni a pénzforgalmat Magyarországon, akkor ezt a terhet semmiképpen nem lett volna szabad növelni. Énszerintem ez rendkívül káros és rendkívül sok bajt fog még okozni a jövőben. Ez egyébként szembemegy az európai trenddel is, a világtrenddel is, ilyen értelemben ez tehát egy teljes tévedés, hogy ezt a terhet is megnöveli a kormány.
Az egészségügyi hozzájárulásnak a kamatjövedelmekre történő 6 százalékos kiterjesztése: megítélésem szerint akkor, amikor érdemben egy kamatcsökkenési periódusban vagyunk, ez kifejezetten hátrányos minden olyan esetben, amikor normál kamatjövedelem keletkezne valakinek a befektetése után. Éppen ezért én abszolút időszerűtlennek, rossz időben tett rossz lépésnek gondolom a kormánynak ezt a lépését, hiszen ezzel 20 százalék fölé viszi a fizetendő közterhet az ilyen értelmű befektetésekre.
Azt pedig egy teljesen abszurd javaslatnak tartom a benyújtott indítványban, ami a 3. §-ban szerepel, nevezetesen, hogy ettől kezdve nem engedi meg még az ellenőrzött tőzsdei forgalomban sem a hozam nettósítását. Ez a javaslat azt tartalmazza, hogy amit eddig megengedett és a kormány büszkén hirdetett, hogy ettől kezdve, ha valakinek van árfolyamvesztesége és árfolyamnyeresége is, akkor a későbbiek során majd a nettó értékre kell kiszámolni a hozamot, ebből következően az alapján kell adót fizetnie. Azaz most, hogy ha bukott, akkor azt elbukta, ami jövedelme keletkezett, az után pedig teljes mértékben adót kell fizetnie. Ez kifejezetten rontja azt a fajta befektetői hangulatot, amit pedig ösztönözni szeretett volna a kormány, lévén, hogy befektetések nélkül Magyarországon nem lesz növekedés. Ebből következően úgy gondolom, hogy sokkal többet árt ez a javaslat annál, semmint amit bevételként tud hozni. Én nem látom azt, hogy ez akár milliárdos nagyságrendű bevételt is hozna a költségvetésben.
Énszerintem teljes tévedés az, hogy a nem magánszemélyek által használt telefonok esetén 50 százalékkal megnövelik a távközlési adó mértékét, plusz a felső értéket meg 100 százalékkal növelik. Ezt azért tartom teljes tévedésnek, mert ez nyilvánvalóan beépül az árakba. Attól, hogy most picit alacsony az infláció Magyarországon egy átmeneti időszakban, nem szabad egy ilyen direkt inflációs hatású intézkedést beépíteni a magyar adórendszerbe, mert ennek a következő években sokkal nagyobb lesz a kára, semmint az a haszon, amit most bekaszál belőle a kormány bevételként.
A bányajáradék-módosításról pedig azt tudom mondani, hogy a 12-ről 16 százalékra való emelés akár még vitaalap is lehetne, azt gondolom, erről nem kellene túl sokat vitatkozni, de ez az úgynevezett Brent-feláras többlet 3-3 százalék, ennél már most mindannyian tudjuk, hogy 100 dollár fölött van az olaj hordónkénti ára, ebből következően ez nem 4 százalékos növelés, hanem annál jóval nagyobb, hiszen még plusz 6 százalékot nyugodtan hozzá lehet tenni. Én nem láttam olyan prognózist, amely 80 dollár alatti hordónkénti árat tartalmazna, ebből következően meglehetősen csekély a valószínűsége annak, hogy ilyen ár elérhető lesz-e valaha is.
Teljesen hibásnak tartom azt a logikát, miszerint a hatálybalépés előtti harminc nap biztosított lesz, hiszen meghosszabbítják a parlament ülésezését, és még júniusban meg fogja szavazni a kormánytöbbség ezt a bizonyos indítványt, és ebből következően augusztus 1-jével bevezethető lesz. Azt gondolom, az a sarcszedés tipikus példája, ami ebben a javaslatban most szerepel, éppen ezért ez így, ahogy van, elfogadhatatlan.
A másik javaslatról szintén szeretnék egypár gondolatot mondani. Ha annyira magabiztos a kormány, mint amennyire hirdeti, hogy minden rendben van, akkor nem is nagyon értjük, hogy erre a második javaslatra miért van szükség. Ahogy az a mai napi tőzsdei reagálásokból is látszik, meglepetésszerű a kormánynak az a javaslata, hogy az önkormányzati adósságátvállalás miatti összegre ezt a 7 százalékos fizetési kötelezettséget a bankoknak előírja.
A bizottsági ülésen is elmondtam, és itt is szeretném megerősíteni, hogy miután az elmúlt években a magyar pénzintézetek meglehetősen nagy összegben voltak kénytelenek a kormány elhibázott döntései miatt tőkét pótolni a pénzintézeteknél Magyarországon, ezért úgy gondolom, nagyon komoly következménye van annak, hogy a magyar hitelezés ilyen szintre süllyedt, és nem növekszik Magyarországon a nyújtott hitelek állománya. Ebből következően úgy gondolom, hogy ez a mostani pluszteher a bankokra - ami durván számolva 40-43 milliárd forint közötti összegre rúg - azt fogja szintén eredményezni, hogy további tőkepótlásra lesz szükségük a magyarországi pénzintézeteknek, és nem hitelezésre fogják fordítani a rendelkezésükre álló forrásokat, nem a magyar kis- és középvállalkozások fognak pénzhez jutni, hanem a költségvetés sajnálatos módon egyszerűen bekaszálja tőlük ezt a pénzt. Ezért ezt egy kifejezetten barátságtalan, nem megfelelő lépésnek gondolom. Meg voltam győződve arról, hogy a kormány valamiféle tárgyalást fog kezdeményezni a pénzintézetekkel ebben a kérdésben, de vagy nem jutottak megállapodásra, vagy nem is kezdeményezett, hanem úgy gondolta, hogy majd kicsapunk egy adót, és beszedjük ezt a pénzt, és milyen jó lesz a költségvetésnek.
Ennek a javaslatnak ugyanakkor nem ez az alapvető tartalma, hanem meggyőződésem szerint sokkal fontosabb ennek a bizonyos új alapnak a létrehozása. Ezzel kapcsolatban három alapvető problémát szeretnék elmondani. Költségvetésben így szerepeltetni egy ilyen beruházási alapot azért sajátságos, mert minimum elvárná az ember, hogy legalább az értékek mellé kerüljenek. Ne csak a címmeghatározás, hanem a forintérték is illene, hogy ott legyen a költségvetési törvényben. Ha létrehoz egy új IX. mellékletet a törvényalkotó, akkor legalább írja már oda azt az értéket, hogy az Országgyűlés fejezetben a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára 4. cím 9. alcím alatt mekkora összeg szerepel. Úgy gondolom, hogy ez a minimumelvárás lenne, ha már egyáltalán valamiféle tartalmi és formai követelményt a költségvetési sorok kapcsán meg lehet fogalmazni.
A második, ami ezzel kapcsolatban nekem mindenképpen probléma, hogy meglehetősen sumák ez a fogalmazás. Ez a fogalmazás ugyanis nem azt mondja, hogy ezek a beruházások nem fognak folyni a későbbiek során, hanem azt mondja, hogy az ilyen módon létrejött előirányzatok, beruházások, felújítások vagy egyéb felhalmozási célú kiadást tartalmazó előirányzatok felhasználását eredményező új kötelezettséget vállalni és kifizetését teljesíteni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. Magyarul egy miniszteri egyetértéshez köti a további kifizetéseket, de nem mondja azt, hogy ezek közül melyiket tartja olyan beruházásnak, amelyet nem akar folytatni, nem célszerű folytatni. Mi ezek közül néhányat minden további nélkül el tudnánk fogadni ellenzéki oldalról, hogy ne folytatódjon. Álljon meg, fejezzék be ott, ahol most van. Jellemzően: a Kossuth Lajos tér rekonstrukciója egy elhibázott presztízsberuházás, amit nem szabad folytatni. Ne költsenek rá, ha egyszer nincs ennek az országnak pénze ilyesmire! Minden további nélkül el tudjuk fogadni a Ludovika Campus befejezését úgy, ahogy van. Fejezzék be, ne költsenek rá egy fillért sem! El tudjuk fogadni minden további nélkül, hogy ne költsenek egy fillért se a továbbiakban a nagyerdei stadion rekonstrukciójára, ne költsenek egy fillért se a továbbiakban a stadionfejlesztési előirányzat kiadásaira, hiszen szükségtelen. Presztízsberuházásokra egy ilyen országban ne költsön pénzt a kormányzat!
Ugyanakkor láthatóan nem ez lesz a meghatározó érv, hanem beletesznek olyan előirányzatokat, amelyek beletevése egészen elképesztő és felháborító. Az ivóvízbázis-védelmi program végrehajtása kérdésessé válik ennek révén. Az ivóvízminőség-javító program végrehajtása kérdésessé válik ennek révén. Azt gondolom, hogy messze nem lehet egy lapon említeni ilyen, az emberek egészsége szempontjából fontos programokat egy ilyen Kossuth téri presztízsberuházási hajcihővel. Meggyőződésem szerint halálos vétek, hogy ezeket azonos szinten, azonos módon szerepeltetik ebben a bizonyos mellékletben a beruházási alapnál. Az pedig számunkra teljesen elfogadhatatlan, hogy nem egyértelműen fogalmaz ez az előterjesztés. Nem egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy akkor milyen ismérvek alapján, milyen minősítő körülmények figyelembevételével fogja majd megadni vagy meg nem adni az egyetértését az államháztartásért felelős miniszter ezen beruházásokra a pénzkifizetésekhez.
Az külön szépsége ennek az előterjesztésnek, hogy ráadásul ez még úgy tartalmazza, hogy az egyetértés megadásánál figyelembe kell venni az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából származó többletbevétel teljesülését. Hát önök azt mondták, hogy nem akarnak állami vagyont értékesíteni! Önök azt mondták, hogy nem lesz ilyen bevétele a magyar költségvetésnek. Ugyanakkor most ennek a többletteljesítésnek a függvényében kívánja majd eldönteni a miniszter, hogy vajon ezekre lesz-e pénz vagy nem lesz pénz, lesz-e kifizetés vagy sem.
Összességében úgy gondolom, hogy mindkét előterjesztés elfogadhatatlan mind szakmailag, mind az előkészítettség hiánya miatt. Egyébként pedig azt gondolom, hogy most fel kellene állnunk, és azt kellene mondanunk, hogy a Költségvetési Tanács véleménye nélkül ez nem legális tárgyalás, hiszen számunkra nem ismert a Költségvetési Tanács véleménye.
(20.00)
Én nem tudom, hogy lesz-e az interneten kipakolva mai dátummal ilyen vélemény, egy bizonyos: ennek a vitának a megkezdéséig ilyen vélemény nem született, legalábbis az országgyűlési képviselőknek nincs róla tudomása.
Azt tudom tehát mondani az MSZP-frakció nevében: nem támogatjuk az indítványt, elhibázottnak tartjuk.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
