ORBÁN GÁBOR
ORBÁN GÁBOR
ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindannyian tudjuk, hogy a magyar társadalom az elmúlt években rengeteget tett a Magyarországgal szemben folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás megszűnéséért, komoly közös eredményünk, hogy 9 év után lekerültünk az Unió szégyenpadjáról. Nem tehetjük meg, hogy ezt a közösen elért eredményt bármilyen módon kockáztassuk, megőrizni azonban csak akkor tudjuk, ha a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartjuk. Eltökélt szándékunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Magyarország végleg kikerüljön a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól. Végleg le akarjuk zárni és magunk mögött akarjuk hagyni e szégyenteljes folyamatot, amelyet a szocialista kormányoktól örököltünk.
Az önök előtt lévő törvényjavaslatok célja a bevételi tartalékok szintjének növelése. Azt kívánjuk elérni, hogy semmilyen, az év hátralévő részében előre nem láthatóan felmerülő esemény ne veszélyeztethesse a hiánycél elérését. Mindehhez a néhány hete bejelentett, az állami kiadásokat lefaragó költségvetési zárolásokon túl újabb lépésekre van szükség. Okot szolgáltat a központi költségvetés egyensúlyának javítására az az egyébként örvendetes tény is, hogy az infláció lényegesen alacsonyabb a tervezettnél, mivel ez alacsonyabb nominális adóbevételeket eredményez.
Itt hangsúlyoznám, hogy a költségvetés helyzetéről továbbra is jelentősen eltér az Európai Bizottság és a magyar kormány álláspontja. Biztosak vagyunk benne, hogy a most benyújtott törvényjavaslatokkal nem lehet senkinek kétsége afelől, hogy a költségvetés hiánya tartósan 3 százalék alatt alakul, és mi abban is biztosak vagyunk, hogy teljesül a 2,7 százalékos hiánycél a 2013. és 2014. évekre egyaránt.
(18.40)
A konkrét változtatási javaslatok illeszkednek a kormány következetesen kialakított és képviselt adópolitikájához, a tranzakciós illeték és a távközlési adó mértékének, a tőkejövedelmek közterhekkel való terhelésének emelésével tovább erősödik a forgalmi, fogyasztási adók szerepe az adórendszerben, a munkát terhelő közterhek tekintetében elért eredményeink megőrzése mellett.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Konkrét javaslataink a következők. A magánszemélyek kamatjövedelme után 2013. augusztus 1-jétől 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kívánunk bevezetni. Az új közteher nem terheli pótlólagos adminisztrációs költséggel a magánszemélyeket. 2013. augusztus 1-jétől a távközlési adó mértéke a nem magánszemély előfizetőhöz vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások, küldött üzenetek esetében megkezdett percenként, illetve küldött üzenetenként 2 forintról 3 forintra emelkedik. Ezzel egyidejűleg szintén a nem magánszemély előfizetőkhöz tartozó hívószámok esetén a hívószámonkénti adómaximum havi 2500 forintról havi 5 ezer forintra emelkedik. A magánszemély előfizetőhöz tartozó hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni távközlési adófizetési kötelezettség nem változik.
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a javaslat szerint az illeték alapjának 0,3 százalékára emelkedik, a fizetési műveletenként felmerülő illetékplafon változatlanul hagyása mellett. A fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke, illetékplafon előírása nélkül a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százalékára emelkedik.
A törvényjavaslat módosítja az általános bányajáradék fizetési mértékét és a tőzsdei kőolajár-változáshoz kapcsolódó felár rendszerét. A bányajáradék mértékét a kőolaj- és földgázkitermelés értékének 12 százalékáról 16 százalékára emeli.
Az egyéb bányászati tevékenység által kitermelt ásványi nyersanyag után fizetendő járadék mértéke nem változik. A Brent-felár lényege, hogy a magasabb világpiaci árak mellett a termelő bevétele is magasabb, miközben a költségei nem növekednek, ezért indokolt, hogy a kitermelés nagyobb hasznából az állam is nagyobb mértékben részesedjen. Egy korábbi törvénymódosítás egyes kitermelőket mentesített a felár fizetése alól, a módosítás ezt korrigálja.
Tisztelt Ház! Nem ismeretlen önök előtt az a gondolat, hogy a beruházások egy része esetében azok megvalósításának forrását egyszeri bevételekből kívánjuk fedezni. A költségvetési egyensúly helyreállítása és további javítása érdekében ezért beruházási alap létrehozását indítványozzuk. Az önök elé terjesztett törvényjavaslatban az új törvényi melléklet megalkotására teszünk javaslatot. Ebben felsoroljuk mindazokat a beruházásokat tartalmazó előirányzatokat, amelyek esetében fő szabályként csak akkor teljesíthető kifizetés vagy vállalható új kötelezettség, ha annak fedezetére a költségvetésbe be nem tervezett, az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából származó bevétel érkezik. Így az egyszeri jellegű beruházási kiadások teljesítésére a költségvetési folyamatok alapján az egyszeri jellegű vagyonhasznosítási bevételek figyelembevételével kerülhet sor.
Az egyes beruházások esetén a költségvetési fegyelem követelménye mellett kivételesen szükséges lehet más szempontok mérlegelése is. Ilyen a kármegelőzés, a beruházás csúszásához kötődő szankciók és egyebek. E szempontok rugalmas összehangolása érdekében célszerű a beruházási kötelezettségek vállalásának és kifizetésének teljesítését, lehetőségét az államháztartásért felelős miniszter egyedi jóváhagyásához kötni.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a már előbb említett intézkedések mellett 7 százalékos befizetési kötelezettséget ír elő az önkormányzati adósságkonszolidációban részt vevő hitelezőknek, magyarul: a bankoknak az adósságkonszolidáció összegének arányában. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó összeg körülbelül 600 milliárd forintot tesz ki, ezért a várható bevétel megközelítheti a 40-50 milliárd forintot. Ez egyszeri, csak a 2013. évre vonatkozó bevételi tétel.
A települési önkormányzatok adósságának állami átvállalásával a hitelezők kockázati kitettsége jelentősen csökken, ezért indokolt, hogy a kockázatcsökkenés, a portfólió-javulás a hitelintézetek állam részére történő arányos befizetési kötelezettségével párosuljon. Az adósságátvállalások után fennmaradó települési önkormányzati adósság állam általi átvállalását a hitelezők hasonló feltételek, tehát hasonló befizetési kötelezettség mellett önként kezdeményezhetik.
Végül az elektronikus útdíjrendszer működéséhez kapcsolódóan a kormány kompenzációs sémát dolgozott ki a magyar fuvarozók versenyhátrányának mérséklése érdekében, így is segítve azok talpon maradását. Ennek része egy támogatott hitelprogram is, amelynek hatékonyságát kívánjuk növelni azáltal, hogy módosítjuk a hitelprogramhoz kapcsolódó állami kezességvállalás szabályait.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Összegzésként elmondható, hogy a mai két beterjesztett javaslattal a kormány hosszú távra megalapozza a költségvetési egyensúlyt, teljes mértékben indokolttá téve ezáltal a túlzotthiány-eljárás Magyarországgal szembeni megszüntetését. Kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
