DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Mindkét javaslatról összefoglalóan szeretném elmondani a következőket. Ez az előterjesztés lehetőséget ad arra, hogy kibővítsék a döntéshozóknak a merítési kört, és azt szeretném elmondani, hogy ebben semmivel sincs szerintem rosszabb helyzetben az a bíró vagy ügyvéd, aki közigazgatási pereket tárgyal, mint az a Mérésügyi Hivatalnál dolgozó, két éve államigazgatási gyakorlatot folytató szakember, aki bent van a közigazgatásban, vagy akár mondhatnám a műemléki felügyelőt is, aki már 2 éve a közigazgatásban van, és éppen van jogi végzettsége és elindul jegyzőnek.
Azt gondolom tehát, hogy ez egy lehetőség, ez mindig a döntéshozón múlik, hogy a képviselő-testület kit választ. Ne tételezzük azt fel semmilyen képviselő-testületről sem, hogy a rossz döntést akarja hozni, hiszen elhangzott, hogy a helyi közigazgatásnak rendkívül fontos szereplője maga a jegyző, ezért a legjobbat kívánják a képviselők - vélhetően a polgármester javaslatára - megtenni. Ebben aztán, hogy nagyobb a választási kör, azt gondolom, bővíti a döntéshozók lehetőségét és nem a parlament lehetőségét.
Ami a 3200 önkormányzatot illeti, Gúr Nándor nagyon jól tudja, hogy nem ennyi jegyzőről van szó az országban, nem 3200-ról, hiszen 2 ezer fő fölött közös hivatalok alakulnak. Vannak olyan közös hivatalok, amelyek 11 vagy 8 vagy 7 tagból állnak, főleg a kistelepüléseken - mondhatnám Baranyát, Veszprém megyét, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Összesen néhány száz jegyzőről beszélünk a rendszerben. Abból egyébként 5-6 jegyző vagy 10-20 aljegyző komoly mennyiséget jelent a normatív szabályozás kialakítására.
Összességében azt tudom mondani, hogy két ajánlási pontról beszélünk. az egyik ajánlási pont - ugyanazok az előterjesztők, szeretném elmondani - azt mondja, hogy nem jó a javaslat, és a jogszabályban lévő új módosítást kiveszik, a másik ajánlási pont ugyanazoktól az előterjesztőktől azt mondja, hogy jó a javaslat, csak a hatálybalépést 2015-re tegyük.
Azt gondolom, hogy a két benyújtott javaslat is egymásnak ellentmondó. Az egyik azt mondja, hogy ne történjen semmi, maradjon minden a régiben, a másik pedig azt mondja, hogy ha történik is valami, az majd 2015-től, tehát jó az előterjesztés. Azt gondolom, ezt az ellentmondást is fel lehetne oldani, de nem tartok rá igényt. Azt gondolom, hogy az előterjesztés lehetőséget nyújt, bővíti a döntéshozók lehetőségeit, a kínálati piacot; mondhatnám azt is, hogy vérfrissítést visz a rendszerbe a jegyzői kart illetően, olyanok is bekerülhetnek, akik eddig kizárattattak. És azt gondolom, hogy a közigazgatási karnak olyan részein dolgozók kevésbé érthetnek egyébként a jegyzőséghez, mint adott esetben egy kívülről jövő jogász, aki ezzel a szegmenssel foglalkozik a praxisában.
Úgy gondolom, hogy ma egyébként nemcsak közigazgatási feladatai vannak a jegyzőnek, hanem ennél sokkal szélesebb körben végez munkát, hiszen a hatósági jogalkalmazó tevékenységén kívül - főleg a nagyobb önkormányzatoknál - gazdasági társaságaik vannak, általában kft.-k, városüzemeltetésre vagy más ügyekben létrehozott kft.-k, ahol a gazdasági joggal, a polgári joggal kell foglalkozni. A jegyző és az önkormányzat feladatai közé tartozik a jogi képviselet, ami sok esetben polgári jogi és nem csak államigazgatási ügyeket tételez fel. Azt gondoljuk, hogy ebben a tekintetben a bővítés ezt a lehetőséget is kitárja a döntéshozók előtt, hogy adott esetben jó polgári, gazdasági jogászok is - nem a közigazgatásból, de - bekerülhessenek a közigazgatási karba.
Ez az indoka és oka ennek az előterjesztésnek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
