DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap az általános vitában nagyon sok mindent elmondtunk erről a törvényjavaslatról, úgyhogy most az ajánlás 1., 5., 6. pontjához kapcsolódóan szeretném kifejteni a véleményünket támogatólag, hogy miért tartjuk károsnak ezt az előterjesztést. Alapvetően úgy gondoljuk, hogy inkonzisztens a kormány gazdaságpolitikája. Egyfelől azt a képet akarja magáról kelteni, hogy ő az adócsökkentés kormánya, ezzel szemben 12-féle új adónemet vezettek be, és amit bevezettek, távközlési adót, matelcsiadót, tranzakciós illetéket, azt most keményen, 50 százalékkal, 100 százalékkal a felső korlát eltörlésével akár többszörösére tovább kívánják emelni.
Bocsásson meg nekem, elnök úr, hogy nem annyira irodalmi példával élek, de ez a tranzakciós adó, ha visszatekintünk a történelmünkbe, a betyárvilágra, olyan, mint az útszéli rablás. Tehát valaki megkeresi az adózott jövedelmét, elmegy érte a bankba, nem tudja elhozni, mert ott áll az útszéli rabló, jelen esetben úgy hívják, hogy tranzakciós illeték, és leveszi belőle a vámot. Abból a pénzből, abból a keresetből, amit már tisztességesen leadózott, nettó értékben a munkáltatója átküldi neki fizetésként, ott áll az útszéli rabló az állam tranzakciós illetéknek, még csak nem is adó, hanem illetéknek nevezett elvonása folytán, és levesz a pénzéből. Nem olyan elhanyagolható ez. Elvét tekintve sem jó, mert milyen dolog az, hogy ugyanazt a jövedelmet többször megadóztatni, egyszer az szja formájában, másodjára a tranzakciós illeték formájában, tehát elvében sem jó, másrészt mértékében sem. Tehát ha egy teljesen átlagos jövedelmű magyar középosztálybeli polgárt tekintünk, neki ez évente 5-6 ezer forint. Most miért adja oda az adócsökkentés kormányának? Azért, hogy az egykulcsos adó jegyében az 500 ezer forint fölött keresőknek adókedvezményt tudjon adni a kormány? Miért adjon egy 150 ezer forintos ember azért még évente 5-6 ezer forintot be a közösbe, hogy a kormány százezreket kiosszon a magas jövedelműek irányába?
Nem tudom, mit gondolnak önök az őszinteségről, a világos politikai beszédről, de az 1. számú módosítónk, amiben az eltörlését javasoljuk a 6 százalékos ehónak például, amikor azt mondja a miniszterelnök úr az egykulcsos adó bevezetésével, hogy mert aki tízszer annyit dolgozik, az tízszer annyi adót fizessen - hol lehet ebben az országban tízszer annyit dolgozni? Mindenkinek 24 órából áll a nap. Hogy lehet tízszer annyit dolgozni?! Ez egy sima, átlátszó demagógia, ami mögött semmi más nincs, mint önök azt a 10 százalék magas keresetű klientúrájukat akarják megfizetni, és tökéletesen érzéketlenek. Ez az egy nap alatt behozott módosító indítvány mutatja, hogy tökéletesen érzéketlenek azokkal szemben, akik nagyon nehezen jönnek ki a havi keresetükből, azzal a középosztállyal, azzal az alsó osztállyal szemben, aki egyre nehezebb körülmények között él, és ilyen szép szakmai szöveggel, amit itt Orbán államtitkár úr mondott, hogy a költségvetés tartalékainak visszaépítéséről van szó.
Kérem szépen, próbáljanak már egy kicsi gazdasági növekedést elérni. Tegnap éjjel vitatkoztunk itt Ékes képviselő úrral, hogy hogyan áll a gazdasági növekedés, ki mit csinált. Képviselő úr, nézze már meg a számokat, ez már a 6. számú módosítónkhoz tartozik, 2009 utolsó negyedévében és 2010 első negyedévében növekedéssel adtuk át a kormányzatot. Két egymás utáni negyedév a szakma szerint növekedést jelent. Ez a növekedési pálya tartott ki 2011 nyaráig, addigra a Matolcsy-féle gazdaságpolitika, mondhatni, álságos, ellentmondásos, elhibázott, unortodox gazdaságpolitika elérte, hogy ez a növekedés csökkenésbe ment át, és attól kezdve recesszióban van a magyar gazdaság. Ez nem fog semmi jóra vezetni. Tehát amikor önök úgy akarják beállítani a költségvetést, hogy nem tudnak gondolkodni gazdasági növekedésben, külső hatásokra hivatkoznak, mindenre hivatkoznak, közben igazából a Közgép révén kitalicskázzák a pénzt, amiből fejleszteni lehetne, mert a Közgépnek megvan az a 300 milliárdos szerződésállománya, de nem tudnak ezáltal a hazai kkv-k dolgozni, mert 20 százalékot leszed a Közgép. Csak az, hogy ő köti a szerződést, aki alatta marad, az már éhbérért dolgozik, nem tud fejlődni, nem tud fejleszteni. Tehát egy rablógazdálkodást folytatnak, és ennek a rablógazdálkodásnak a logikájába illik bele ez a tegnapi előterjesztés, amit állítólag Varga Mihály a hét végén leegyeztetett a szakmával. Mondják, hogy igen, volt konzultáció, amin nem értettünk egyet, mert a miniszter közölte, hogy ez van, senki többet, harmadszor, el kell szenvedni.
Szóval, jó lenne, ha azzal szintén szembesülnének, hogy nem megy ez a mindig mellébeszélés politikája. Ez már a 7. számú módosítónk, ha jól nézem az ajánlási pontokat, ugyanis nem megy, hogy mindig mást hirdetnek. Kirakják a plakátra, hogy ki hogyan teljesít, egyedül adófizetésben teljesít jobban a kormány, és utána azt gondolják, hogy nem veszik észre a gazdaság szereplői, hogy lépésről lépésre, évről évre át vannak verve. Hogy a magánszemélyek hogy járnak, hogy rosszul járnak, hogy 90 százalék rosszabbul jár az önök közteherviselésnek nevezett adópolitikája révén, arról már szóltam.
De nézzük a gazdaság szereplőit! Sokkhatást váltott ki. Esnek a magyar részvények. Amikor az OTP vezetői fél órán belül beváltanak 300 millió forint értékű részvényt, nem mintha sajnálnám őket, de ez azt jelenti, hogy félnek az árfolyam beszakadásától, tehát ezek a húzások rombolnak. Rombolják a magyar gazdaság megítélését, helyzetét, piaci stabilitását rendkívül rosszul érintik. Államtitkár úr veri a fejét. El is hiszem (Szathmáry Kristóf: Csak fogom. - Derültség.), mert rossz a valóságot hallani, különösen akkor, amikor a Kavosz, a kamara és a VOSZ által alapított zrt. pozícióit illetően jelentősen javulnak a lehetőségei a Kavosznak, és ebben nagyon helyesen szíve szerint elkötelezett, nem azt mondom, hogy érdekelt, de elkötelezett a Kavosz sikeres működését illetően, de olyan rendkívül kedvezőtlen hatást érnek el ezekkel a sokkszerű adóemelésekkel, amit jelenleg igazából még fel sem tudnak mérni.
(12.00)
Tehát az látszik, hogy nem jönnek a befektetők, visszaesik a beruházások szintje, és a bizalmi index tovább romlik. Ezt elrontották már 2010 nyarán, de ez a bizalmi index, ami a befektetések alapja, ami a hitelezés alapja, ilyen törvények által tovább romlik. Úgyhogy mi nagyon nyomatékkal kérjük önöket, hogy hagyják abba ezt a sarcolásra, padlássöprésre épülő, a legsötétebb ’50-es évek elejét idéző törvényhozási gyakorlatot, hogy ahol látnak egy kis pénzt, azt gyorsan elveszik a jogos tulajdonosától. Mert próbálják azt elképzelni, hogy a befektetők számoltak azzal a pénzzel, abból a gazdaságot akarták volna működtetni, és ha egy ilyen megkezdett beruházás, mondjuk, becsődöl, akkor a következő már el sem indul. Hát óvatossá válik minden befektető, ha ilyeneket tapasztal, hogy szétnéz a kormányzat, és ahol lát egy kis pénzt, azt gyorsan pofán csapja, gyorsan írnak egy törvényt egy nap alatt vagy három nap alatt elfogadva, mert ennek a héten még talán a végszavazása is meglesz, de egy héten belül biztos, hogy augusztus 1-jétől plusz 150 milliárd bevételt realizálnak.
Tehát, államtitkár úr, képviselő úr, mi felelős gondolkodást szeretnénk kérni önöktől. Tehát amikor kidolgoztak egy konvergenciapályát, amikor próbáltak kiszámítható politikát folytatni, azzal kapcsolatban mi, ellenzékiek is megértők voltunk, mert elengedhetetlen szüksége lenne az országnak arra, hogy ebből a bizalmatlan légkörből, amit önök teremtettek, egy kicsit visszajöjjön. De ahelyett, hogy ezt tapasztalnánk, hogy önök a bizalmat építik, olyan lépéseket tesznek, amelyek a kiszámíthatatlanságot vetítik előre, azt manifesztálják törvényi eszközökben.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Nem hiszem, hogy mérlegelték, hogy ez hogyan fog végiggyűrűzni. Ugyanis amikor azt mondják a törvénymódosítás bevezetőjében… - és erre is teszünk javaslatot a módosítóban, hogy a stabil államháztartási gazdálkodás és az államadósság csökkentése érdekében akarják ezt végigvinni, ez majdnem olyan, amit Gúr Nándor képviselőtársam említett, mint amikor meg akarták védeni a nyugdíjakat. Tehát hoztak ide egy petíciót először egy országgyűlési határozat formájában, aztán az lett a vége, hogy 3 millió későbbi nyugdíjas nyugdíj-megtakarítását egyszerűen beolvasztották a költségvetésbe, és eltűnt. Ha megnézzük az államadósság főösszegét, jelen állásban nem csökkent, két éven keresztül ezzel tartották 3 százalék alatt a költségvetési hiányt, tehát az is eltűnt, felélték ezeket a pénzeket, és brutális dolog az, hogy van ezek között az előterjesztések között olyan adókulcs, amit 100 százalékkal emelnek. Tehát ez azt jelenti, hogy fogalmuk sincs az egész működéséről, és ennek az üzenete - ahogy már kifejtettem - katasztrofális.
Említették itt a vitában, hogy a 400 milliárdnyi költségvetési tartalék visszaépítése a cél, merthogy a pénztárgépek bekötése még nem történt meg, és az infláció sem úgy alakult. Államtitkár úr, miért nem történt meg a pénztárgépek bekötése? Miért nem hajtották végre a korábbi terveknek megfelelően egy alacsonyabb szinten az elektronikus útdíjat? Azért, mert Simicska úrnak megindult a nyálműködése, nagyon szép volt az a 30 milliárd, amit el lehet költeni most már nem elektronikus útdíjra, hanem forgalomarányos útdíjra, a korszerű technológiát kidobták ilyen-olyan okkal, és időzavarba kerültek.
Tehát azt vegye már észre, államtitkár úr, az önök munkája miatt esik el bevételektől - az önök elégtelen munkája miatt -, tegnap elhangzott, hogy impotens ez a kormány. A kormány impotenciája miatt nem születtek meg azok a technikai fejlesztések, aminek a révén önök betervezték a költségvetés stabilitását, és most, ahogy mondtam, mint az útszéli rabló, odanyúlnak, ahol éppen látnak valami kis pénzt. Mi úgy látjuk, hogy komoly kockázatot jelent a költségvetés stabilizálására ez a rablógazdálkodás, ez a politika, amit önök folytatnak. Mert az, hogy egyik oldalról, mondjuk, segítenek az önkormányzatoknak, hogy konszolidálják az adósságállományt, egyébként az önök fideszes polgármesterei költötték el a pénzt, és olyan felelőtlen kötvénykibocsátásba kezdtek, aminek az egészét most… - a konszolidáció nem jelent mást, mint hogy a költségvetés, azaz az összes magyar adófizető pénzéből hozzák rendbe, de még itt is csavarnak egyet.
Aztán a másik, hogy a beruházások forrásának a bemutatása, hogy az Unió felé mit akarnak elérni. Nem hiszem, hogy amikor Magyarország konvergenciaprogramját, költségvetési megítélését az Unió Bizottsága már elfogadta, akkor indokolt lenne az, amit a 21-ei szavazás, az Ecofin, a pénzügyminiszterek szavazását megelőzően önök még itt, mondhatni puccsszerűen behoznak, hogy még egy sarcot, még egy 150 milliárdos sarcot…
