DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én az ajánlás 5., 6. pontjaihoz szeretnék röviden szólni, de mielőtt megteszem, engedje meg, elnök úr, hogy visszautaljak egy gondolat erejéig a tegnap esti általános vitára, amelyben heves vita zajlott a jobbikos, MSZP-s képviselők, valamint a kormányt képviselő Orbán Gábor államtitkár úr között arról, hogy vajon nem törvénysértő-e a költségvetési törvény tárgyalását a Költségvetési Tanács véleménye nélkül tárgyalni.
A stabilitási törvényre vonatkozóan az előírás meglehetősen ellentmondásos, legalább két értelmezése van. Az egyik értelmezést az ellenzéki képviselők hangoztatták, a másikat az államtitkár úr. Nos, azt kell mondanom, bizonyos értelemben megkövetem az államtitkár urat, mert olyan értelmezése is lehet a stabilitási törvénynek, amit ő képviselt, hogy tudniillik nem kötelezi törvény a nemzetgazdasági minisztert arra, hogy mielőtt idehozza az előterjesztését, előtte a Költségvetési Tanács véleményét kérje ki. Tehát azt gondolom, ilyen értelmezése is lehet, hogy nem történt törvénysértés, meg olyan is, amit mi képviseltünk, mi több, az általános vita elnapolását kértem jómagam is. A dolognak azért van jelentősége, azt gondolom, törvényalkotási szempontból, túl azon az erkölcsi kötelességen, hogy én itt most ezt a féligazságot bevallom a magam részéről, azért van jelentősége, mert a törvényalkotó nem fogalmaz egyértelműen sok esetben, mint most sem. Ez mindannyiunk számára tanulság.
Ezek után, elnök úr, az 5., 6. ajánlási ponttal kapcsolatban szeretném röviden azt elmondani, hogy itt az előbb említett vita azért is volt heves, mert hiszen valljuk be őszintén, itt implicit a költségvetési összegek módosítására is sor kerül. Bár formailag a kormány nem változtatta meg, nem változtatja meg a költségvetési főösszegeket, tehát a bevételi-kiadási előirányzatokat, de hogyha azt vesszük figyelembe, hogy a különböző előirányzatokra rátesz most, mondjuk, egy-két lapáttal ez a törvényjavaslat, mondjuk, a távközlési adóbevételre meg a tranzakciós illetékből származó bevételre, amely itt a módosítók között szerepel, nos, hogyha ezeket ráteszi az egyébként nem módosított előirányzat összegére, akkor implicit, logikailag is belátható módon megváltoztatja a főösszegeket. És ha ez így van, akkor viszont mégiscsak szükség lett volna, szükség lenne a Költségvetési Tanács véleményére ahhoz, hogy felelős döntést lehessen hozni. De egyébként meg az a véleményem, hogy a Költségvetési Tanács valamelyik tagjának illő lenne itt lennie egy ilyen fontos törvényjavaslat tárgyalásakor, amikor ilyen kérdésekről van szó, hogy segítsék a véleményükkel a döntéshozókat, a képviselőket, még akkor is, ha, mint mondtam, ellentmondásos az ő szerepük, feladatuk, kötelességük a stabilitási törvényben.
Az 5. ajánlási pontban a távközlési adóra vonatkozó változtatással nem értünk egyet, és ebben az értelemben támogatjuk a képviselői módosító indítványt. Világosan kell látni, Veres képviselő úr utalt rá, meg mindannyian tapasztaljuk, hogy végső fokon ezek az illetékemelések, adóemelések közvetve, de végső fokon mindig a lakosságnál csapódnak ki. Ezen nem kell csodálkozni, ezt mindannyian tapasztalhatjuk, ezért azután igazán akkor lehetne ezeket támogatni, ha a kormány emelt fővel bevallaná, itt bizony arról van szó, hogyha úgy tetszik, megszorításokat alkalmaz, kényszerűségből, ha úgy tetszik, mert hiszen a cél világos: a veszélyeztetett 3 százalékos deficitlimitet el ne érje 2013-ban a költségvetési hiány, de akkor beszéljünk férfiasan, és mondjuk meg, miről van szó. Ezt persze lehet úgy kommunikálni, hogy ez nem fogja érinteni a lakosságot, de attól még ez érinteni fogja. Egyébként meg összesen 5 milliárd forint többletről van szó, amint kiderült a költségvetési vitában. 44 millió forintot irányzott elő a törvényben a kormány és a parlament a távközlési adóból. Persze, nem tudni, mennyi lesz ez végül, és 5 milliárdra becsülhető az a remélhető többlet, ami ebből az intézkedésből származik, ha ezt önök meg fogják szavazni.
Hasonló a véleményem a tranzakciós illetékről is, azzal a különbséggel, hogy itt a nagyságrendek is mások, hiszen itt tudjuk a szakirodalomból, a napilapokból is tudhatjuk, hogy a tranzakciós illetékből származó költségvetési bevétel igen szerényen csordogál. Az egyik bizonytalanság éppen ebből fakad a hiánycél betartását illetően, a másik meg abból, hogy az infláció szerencsére más szempontból alacsony, és ennek következtében, az infláció következtében szerényebb bevételekre tud szert tenni a pénzügyi kormányzat, de a tranzakciós illetéknél a bizonytalanság igen nagy. Mintegy 17-20 milliárd forint körüli az a remélt összeg, amellyel megnövekedhet az innen származó bevétel, ami, valljuk be férfiasan, ez megint csak a lakosságnál fog kicsapódni, mert hiába hárítják ezt át a bankok, illetve a bankok át fogják hárítani. Mindenki tapasztalhatja, ha akár kártyáról, akár más formában tranzakciót végez a folyószámlájáról, akkor ennek az illetéke növekszik.
(11.30)
Nos tehát, elnök úr, ezért a magunk részéről ezt a két indítványt támogatjuk, pontosabban a kormányjavaslat tartalmával nem értünk egyet, vagyis azzal, hogy a távközlési adót és a tranzakciós illeték mértékét most újra emelje a parlament.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
