DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mai nappal új korszak kezdődik, a földtörvény elfogadásával eldől, hogy csak magyar földműves vehet földet. Ezt tartalmazza a törvény.
Sokat gondolkoztam azon, hogy miként lehetne érdemes vagy miként lehetne praktikus felépíteni egy olyan törvény miniszteri zárszavát, amely ennek a kormányzati ciklusnak az egyik legmeghatározóbb jogalkotási eredményét hozza. (Lukács Zoltán: Ehhez képest nem valami jó!) Sőt továbbmegyek, nemcsak ennek a ciklusnak lesz az egyik emblematikus törvénye, hanem a magyar anyaföld, a szülőföld körül folyó 1100 éves vitát is egyben lezárja.
Úgy döntöttem, hogy néhány fontos dolgot kiemelnék. Az egyik az, hogy soha egyetlenegy, földről szóló magyar törvény sem mondta ki ennyire egyértelműen, hogy a magyar föld tulajdonosa csakis a helyben lakó, földműveléssel foglalkozó gazdaember lehet. Ezzel egy olyan korszakot zárunk le, ahol a földet művelő vidéki társadalom többé nem lesz a földesurak vagy a téeszek vagy éppen a zöldbáró külföldiek jobbágya, alkalmazottja, alávetettje, hanem saját maga rendelkezhet a körülötte lévő termőföld sorsáról. (Gőgös Zoltán: Semmit nem tud csinálni!)
Nemcsak a külföldieket zárjuk ki a magyar földpiacról, hanem azokat a magyar állampolgárokat is, akik nem földművesek. Erre még vissza fogok térni. A termőföld így egy korlátozottan forgalomképes vagyon lesz, melyről a spekulánsok, befektetők, zsebszerződések egyszer s mindenkorra lemondhatnak.
Tisztelt Országgyűlés! Ezt a lépést eddig senki sem merte megtenni, ilyen védelemben még nem volt része a vidéki gazdáknak és a magyar termőföldnek. Mindezért köszönet azoknak, akik ebben a munkában tevékenyen részt vettek, (Lukács Zoltán: Szégyen!) és azoknak is, akik a zárószavazás során támogatni fogják ezt a korszakos törvényt. Sokan, nagyon sokan segítették a munkánkat.
A Vidékfejlesztési Minisztérium több mint másfél éve dolgozik a törvényen, közel száz gazdafórumon volt alkalmunk személyesen, helyben kikérni a vidéki Magyarország véleményét. A társadalmi és civil szervezetekkel több tucat eseményen egyeztethettünk; 210 civil szervezettel és két alkalommal, legutóbb sajnos csak 59-en jöttek el, de számos javaslatukat beemeltük a törvénybe.
A törvényszöveget több mint 11 hónapja nyújtottuk be a parlamentnek, ahol a bizottsági vitákat leszámítva majd’ 20 órán keresztül tartott a vita, és több mint 250 módosító indítványról született döntés. Ezenkívül a parlamenti frakciókkal több egyeztetést is kezdeményeztem, ahol megismerhettük az álláspontokat.
(10.20)
Ez a törvény tehát az első betűtől az utolsóig számtalanszor és számtalan fórumon töviről hegyire át lett gondolva, elég időt hagyva a végső döntés megalapozására, tehát indokolatlan bármiféle halasztás.
Mindezek figyelembevételével egyértelmű, hogy politikai lózungnak kell minősíteni azokat a véleményeket is, amelyek a vitát hiányolják. Minden érdemi, szakmai javaslat meghallgatásra talált. Tehát alapos munkának az eredménye az, hogy most egy jó törvény fog születni.
Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy a záróvitában is hasznos észrevételek hangzottak el. Szeretném ezeket érinteni.
Szabó Rebeka képviselő asszony botrányokról beszél. Tisztelt Képviselő Asszony! Élénk vita volt és van a földtörvény körül, de azért kicsit visszafogottabban kellene talán a Bajnai-hívek vagy -hívők részéről nyilatkozni ezekben a mezőgazdasági kérdésekben. Szerintem a botrányok - úgymond botrányok - jelentős részét önök gerjesztették, illetve próbálják gerjeszteni. Volt néhány fő, aki tüntetett, volt néhány sikertelen kísérlet arra, hogy legyenek útlezárások, és megmozduljanak vidéki emberek. (Gőgös Zoltán: Majd szavaznak.) Ezek kudarcot vallottak. És ma is azt hallottuk itt, mondták, hogy milyen sok helyen van útlezárás. Tisztelt Országgyűlés! Amikor ebbe a Házba megérkeztem, még nem volt sehol sem. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Tehát azt mondom, hogy ezekkel a nagy szavakkal talán óvatosabban kell bánni.
Arra felhívnám a figyelmet, hogy azt nem észrevenni, hogy a helyi földbizottságnak a földtulajdonnál kulcsszerepe van, ő dönt arról, hogy ki vehet földet, ki nem vehet, ezt figyelmen kívül hagyni, nem elfogadni, hogy ez a helyi közösségnek a véleménynyilvánítása, az egészen felháborító. Igenis, a helyi gazdáknak van beleszólásuk abba, hogy ki legyen a föld tulajdonosa, az ő véleményük nélkül nincsen földeladás.
Az, hogy a helyi gazdabizottság, a helyi földbizottság beleszólhat-e a földhaszonbérlet kérdésébe, az már egy nehezebb dolog, mert a tulajdonosnak is vannak jogai, például van egy ilyen joga, hogy lehetőleg annak adja haszonbérbe a földet, akinek jónak látja. Tehát emellé vagy efölé egy erősebb jogosítványt létesíteni és egy külső szervnek beleszólást adni, hangsúlyozom, a föld haszonbérletébe, az sokféle kérdést, például alkotmányossági kérdéseket is felvetne, ugyanis a földet védjük, a földtulajdonost védjük, az ő részére biztosítjuk azt, hogy a lehető legszélesebb körben tudjon dönteni.
Ami a nagygazdaságokról és más felvetésekről szól. Tisztelt Országgyűlés! Az egész törvény filozófiája az agrárközéposztály megerősítését célozza. Erről szól a földbizottság, a helyben lakás is és még jó néhány rendelkezés, elővásárlási jogok. És szeretnék egy mérhető adattal szolgálni.
Tisztelt Országgyűlés! 2004, az európai uniós csatlakozás óta minden évben csökkent azon gazdák száma, akik agrártámogatást vesznek igénybe. Most fordult meg ez a trend, ötezerrel többen vesznek igénybe agrártámogatást, ötezer új szereplő van a mezőgazdaságban, nem fogynak a gazdálkodók, hanem növekszik a létszámuk, köszönhetően a “Földet a gazdáknak” programnak, annak, hogy minden négyzetméter magyar földet meg akarunk művelni. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Tehát nincsen szó arról, hogy latin-amerikai irányba menne a fejlődés, pontosan a fordítottja az igaz, és mindenki, aki mást állít, politikai haszonlesésből teszi. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van! - Taps ugyanott.) Köszönöm.
Tisztelt Országgyűlés! Lengyel Szilviának az a válaszom, amit már az imént is elmondtam: a helyben lakó, a helyi magyar gazdálkodó tud földet venni a jövőben.
Gőgös Zoltán képviselő úrnak a gazdák tiltakozására és a tiltakozásra vonatkozó kérdését vagy fölvetését már megválaszoltam, de azért volt itt egy más tiltakozás is, tisztelt képviselő úr, az ön kijelentése ellen tiltakoztak leginkább a gazdák, amellyel korruptnak nevezte őket (Gőgös Zoltán: Ezt én soha nem mondtam! Soha nem neveztem korruptnak a gazdákat.), korruptnak nevezte őket, és a beszólásával megtámadta a magyar gazdákat; ezt ezúton is kikérem a magyar gazdatársadalom nevében. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van! - Taps ugyanott.) A következő dolog... Ne vonja kétségbe a gazdák becsületességét a képviselő úr! (Gőgös Zoltán: Soha nem is vontam, csak a tiéteket! - Lukács Zoltán: Úgy kellene viselkedni, mint egy miniszter.) Itt hallottuk, tisztelt képviselőtársak.
A következő dolog. Eddig 2500 hektár volt a földhaszonbérleti korlát, ez most 1200 hektár lesz. Tehát azért itt látszik, hogy nem a nagy, hanem a közepes, illetve családi gazdasági birtokok mérete irányába halad a törvénytervezet (Gőgös Zoltán: Ötezer fideszes család lesz.), és ami nagyon fontos, a helyben lakó tud földet venni. Tehát nem ötezer, meg nem tízezer; ötszázezer ember számára nyitja meg vagy hagyja meg a lehetőséget a földtörvény, akik ott helyben élnek. Tehát ebből valami nagybirtoképítést és hálózatkialakítást feltételezni legalábbis nagyon erős túlzás. (Lukács Zoltán: Felcsúton máshogy van.)
Tisztelt Országgyűlés! Aranykorona. Miért került ki az aranykorona? Itt nem volt egyetlen kifogás sem amiatt, hogy ha valaki nyert 200 hektárt és támadás érte emiatt a “Földet a gazdáknak” programot, akkor nem mondta senki sem, hogy ez, mondjuk, egy három aranykoronás terület. Gőgös képviselő úrnak a támadásai még soha nem szóltak az aranykoronáról, amikor a földprogramot kellett kritizálni, csak a hektárról, és mások támadásai vezettek oda, hogy ma a föld értékének a meghatározásánál a hektár a lényeges, ezen alapul a vételár, nem az aranykoronán. (Gőgös Zoltán: Azért, mert nem értenek hozzá.) Ezért nem tartalmazza a törvény. A vitának az eredménye ez is. Az, hogy milyen eredmény, az egy dolog.
Tisztelt Képviselő Úr! Szövetkezeti kérdéssel kapcsolatban: személyesen közreműködő szövetkezeti tagra nem vonatkozik az a korlátozás, amelyről ön beszél, tehát érdemes ezt figyelmesen elolvasni.
Az állattartást támogatja a törvény több helyen, bár voltak civil kifogások, hogy ne támogassuk; például 1200 hektár fölé lehet menni, 1800 hektárig annak, aki állattartó. Ez 900 marha tartására nyújt lehetőséget. De jó néhány más helyen is a törvény preferálja az állattartókat, fiatal gazdákat, biotermelőket, és így tovább.
Varga Géza képviselő úr felvetésére. Tisztelt Képviselő Úr! Ha a Jobbiknak van koncepciója, szíveskedjék már elővenni azt a földtörvényt, ami ezt tartalmazza, vagy azt a földtörvénytervezetet, hadd nézzük meg! Ne a módosítókat mondja nekem! Önöknek ugyanúgy volt erre három évük, hogy kidolgozzák a saját koncepciójukat, mint ahogy bárkinek, aki itt ül ebben a Házban. Én azt megértem, hogy nem tudják letenni, hiszen az államosítást tartalmaz. Államosítást tartalmaz, és ezzel nem lehet kiállni a közvélemény elé. Volt már ebben része a magyar gazdatársadalomnak éppen eléggé (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból.), és mivel ez a sarkalatos dolog nyilván nem vállalható, csak legfeljebb parlamenti vitákban, ezért nem írták le önök az elképzelésüket. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Te beszélsz államosításról, MSZMP-tag!)
A következő felvetésre szeretném elmondani, hogy a törvénytervezet készítése során sem a tőke, sem a nagyok, sem az EU részéről, vagy nem tudom, ki részéről nem volt semmilyen befolyásolás, a társadalmi vitában elhangzottakat építettük be ebbe a törvénybe. Meg lehet találni valamennyi felvetést a korábbi viták, gazdafórumok, hozzászólások anyagában.
Szövetkezés hol van? Tisztelt Képviselő Úr! A szövetkezeti törvényben van, felhívom erre az ön figyelmét, erre van egy külön jogszabály; nem hiszem, hogy ennek a földtörvényben lenne a helye. Az üzemszabályok pedig egy új törvénybe fognak kerülni.
Magyar Zoltán képviselő úrnak. Tisztelt Képviselő Úr! Eddig Magyarországon 10 millió állampolgár tudott földet venni. A földműves kategóriának a meghatározásával a földművesek tudnak földet venni, 500 ezerre csökken a számuk, nem 500 millióra nő. El kell olvasni a törvényt, sőt, ami ennél több, lehet, hogy meg is kell érteni, és akkor ez az okfejtés teljesen nyilvánvalóvá válik. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) És ott van a földbizottság, helyi gazdákból. Mondja meg nekem valaki azt, hogy mikor enged át egy helyi földbizottság olyan külföldi spekuláns befektetőt ezen a szűrőn, akire nem kíváncsi, akit nem akar segíteni, akit nem akarja, hogy földhöz jusson helyben?! (Taps a kormánypárti padsorokban.) Mikor enged át egy földbizottság olyan valakit, akitől egyébként meg kell védenünk a magyar földet? Soha nem fogja átengedni!
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni Font Sándor és Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úr hozzászólását. Véleményem szerint nagyon fontos azért, hogy tisztán lássunk ezekben a kérdésekben. És a gazdatársadalom, úgy, ahogy ők ezt elmondták, elfogadta ezt a törvényt, megismerték, elfogadták, a társadalmi vita, a gazdafórumok tanulsága ez volt, hogy amikor ismertettük az elgondolásokat, akkor azok, akik a földből élnek, akik vidéken gazdálkodnak, nem politikai szempontok alapján alkotnak véleményt, elfogadják a törvényt és azt támogatják. Hiszen értik azt, hogy ez a törvény értük van, értük fog megszületni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Itt jó néhány nagy szó is elhangzott az ellenzék részéről. Azt hiszem, fontos az is, hogy erre a válasz is elhangozzék. A mai zárószavazásnak azért van egy fontos fokmérője. Itt és most igazán ki fog derülni az, hogy kik mernek igent mondani a magyar föld védelmére. Kik azok, akik tényleg a vidéki emberek sorsáért aggódva támogatják a törvényt, és kik azok, akik különböző politikai, vagy ki tudja, milyen megfontolásból támadják, nem akarják megérteni, vagy megvalósíthatatlan megoldásokat szorgalmaznak.
(10.30)
Éppen ezért én kifejezetten örülök annak, hogy név szerinti szavazásra fog sor kerülni, mert a törvényt megismeri az egész ország, megismerik a gazdák is, és akkor ki fog derülni az, hogy kinek volt igaza, ki látta jól ezeket a szabályokat, több mint egy éven keresztül dolgoztunk rajta (Gőgös Zoltán: Vége lesz mindennek!), és nem véletlen, hogy ezek így vannak megfogalmazva. Több irányú megfelelésnek kell eleget tenni; a legfontosabb az, hogy a magyar emberek, a magyar gazdák elfogadják, de meg kell védenünk külföldön, és úgy látom, néha belföldön is ezt a szabályozást.
Tisztelt Országgyűlés! Kétharmados védelmet biztosít a magyar föld számára az alaptörvény módosításával ez a jogszabály, ennél magasabb szintű védelmet, azt hiszem, nehéz elképzelni. Ez mutatja a dolog súlyát és a történelmi felelősséget is, amely a döntés által ránk hárul. Kívánom, hogy ennek a tudatában döntsünk, szavazzunk, és támogassuk a földtörvényt.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
