TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy zárószavazás előtti módosító indítványban sok ezer apró pontosítás van, az azt jelzi, hogy a törvény előkészítése szakmai értelemben nem volt jó, mert ha egy már elhalasztott zárószavazás idején kerül elénk annyi pontosítás, ami a patikaügyön kívül benne van ebben a zárószavazás előtti módosítóban, az azt jelzi, hogy nem volt elég körültekintő a törvényalkotói munka, mármint az előkészítés.
Ahhoz pedig, amit két képviselőtársam említett, mármint a patikák kötelező megvásárlásának körülményeit: azt többször kifejtettük, hogy ha a szakma kérte, hogy a patikus vásárolhasson, és a tárca ezt segíteni akarja, az jó; kötelezővé tenni a visszavásárlást abszurd, merthogy a patikus sok esetben nem akarja ezt megvenni. Tehát a kötelezettséget előírni hibás volt ebben a tekintetben.
Az, ami most előttünk van, hogy bizonyos helyeken, ahol nem sikerül vagy nincs a patikusnak megszerzett tulajdona még a törvény alapján sem, ott az állam lép be, az gyanúsan hasonlít ahhoz, amit kórházak, iskolák ügyében már megtett a kormányzat, nevezetesen, hogy mindenhová, ahol valami nem történik, oda az állam nyomuljon be, és tegyen valamit. A patika nem egy állami ügy. A rendszer bebizonyította, hogy működik, ha működni hagyják. Az pedig, amit képviselőtársam az imént említett, hogy hogyan van az, hogy a legkevésbé jövedelmezőknél nincs meg a segítségnyújtás szándéka a törvényben, az önmagában is nagyon furcsa.
Ezért tehát a szocialista frakció nevében azt tudom mondani, hogy egyrészt a módosító indítványt nem támogatjuk, és úgy gondoljuk, hogy a patikák kötelező kivásárlásának előírása alapvetően volt hibás, nem hiszem, hogy a szakma szándéka erre irányult volna, hagyni kellett volna a lehetőséget, és nem bolygatni ott, ahol nem szükséges ezt az ügyet.
Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.)