DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kishantosi vidékfejlesztő központtal a családi gazdaságok és az ökológiai gazdálkodás legfontosabb magyarországi szellemi és gyakorlati műhelyével kapcsolatos kormányzati hazugságok egy részét a bíróság, egy másik részét pedig maga az élet cáfolta meg. A kormány, ugye, azzal indokolta az intézmény földnélkülivé tételét és de facto felszámolását, hogy egyrészt a központnak földbérletidíj-hátraléka van, másrészt, hogy a földjeit helyi kisgazdálkodóknak kell kapni, és amúgy sincs a központnak semmi szerepe a biogazdálkodásban, mondja a kormány, hiszen a termékei nincsenek jelen a bioboltokban és a biopiacokon.
Ezekből a kijelentésekből, kérem szépen, süt a dilettantizmus és a merő rosszindulat. A bíróság a napokban kimondta, hogy Kishantosnak nincs semmilyen díjhátraléka. Bírósági ítélet mondja ki, hogy Kishantos mindig is fizette, amit fizetnie kellett. Aki mást mond, nem mond igazat. A kishantosi földek nyerteseiről a sajtó megírta, hogy salgótarjáni építési vállalkozó és a megye egyik legnagyobb agrárvállalkozójának családja is köztük van. Ennyit tehát a helyi kisbirtokosokról. A harmadik hazugságot most viszont kénytelen leszek helyre tenni azzal, hogy tolmácsolom önöknek Ollé Sándor biopékmester, a lábatlani Piszkei Öko Kft. tulajdonosának levelét. A levél címzettje dr. Bitay Márton Örs államtitkár, de úgy gondolom, érdemes meghallgatniuk ezt a levelet, amely a 2013. évi október 21-ei és október 28-ai, az Országgyűlésben elhangzott felszólalással kapcsolatban született.
A levél így szól:
“Kedves Címzettek és Kedves Kishantosiak! Tisztelt Országháza Urai! Azzal kezdeném, hogy én elsősorban a Piszkei Öko Kft.-re, vagyis a munkámra koncentrálok, a figyelmemet munkámra, munkatársaimra, családomra fókuszálom. Nem nézek tévét, nem hallgatok rádiót, próbálom kikapcsolni magam a számomra ismeretlen és nem is mindig etikus politikai világból. Nekem fontosabb, hogy az üzemünkből kikerülő termék örömet adjon a vásárlónak, netán egy gyógyulni szándékozó embertársunknak, mint hogy mi történik a parlamentben. Ezért elnézéseteket kérem, hogy ez idáig nem találkoztunk ez ügyben.
Meglátásom szerint az államtitkár úr magáról beszélt, önmagáról nyilatkozott a Kishantosról szóló kijelentésével, vagyis arról, hogy mennyire nem ismeri a gazdaságot, a munkafolyamatokat, azt, hogy milyen termékeket lehet előállítani a búzából. Mert ha itt kereste volna, és elsősorban a feldolgozónál, akkor kilóra, grammra, literre, darabra meg tudtuk volna mondani a kishantosi gazdaság termeléséről kért adatokat. Nekünk ez idáig valóban sok éven keresztül a legfőbb termelőnk Kishantos, jelenleg is még a kishantosi búzákból dolgozunk. Nagyon jó dolgozni velük, hiteles, pontos, tiszta lelkületű embereket ismertem meg a közös munkánk során. Soha nem volt közöttünk vita vagy reklamáció. Rájuk lehet mondani, hogy fél szavakból megértettük egymást, mint a székely emberek. Igaz, hogy írtunk termeltetési szerződést, de itt az adott szó volt a döntő, ami már egyre több biogazdálkodóra jellemző. Ezt jó volna bevezetni az ország Házában is.
Ácsné Éva volt talán az egyetlen biotermelő, akivel a Nyugat által diktált gabonaárakat félretéve kialakítottunk egy, a magyar piacnak elfogadható gabonaárat. Ő fontosnak tartotta a magyar biofeldolgozó és fogyasztói társadalom megerősítését. Teszi ezt szemben más biotermelőkkel és forgalmazókkal, akik látókörében a profit szerepel, és ezért kénytelenek vagyunk nagyrészt Németországból visszavásárolni a magyar napraforgót, tökmagot, lenmagot, mákot, számomra érthetetlen módon olcsóbban, mint amilyen árat a magyar biokereskedő mond nekünk. A mi cégünknek és ezáltal a magyar biofogyasztó társadalomnak, mivel a biokenyerek nagy hányadát cégünk több mint 15 éve gyártja, nagy problémát okozna a kishantosi bio-mintagazdaság megszűnése.
Ezzel a levéllel kérem, és ezt munkatársaim nevében is teszem, engedélyezzék az Országháza urai, hogy a kishantosi biogazdaság továbbra is termelhessen bio-, jó minőségű gabonákat, így a magyar, egészségesen gondolkodó és élni akaró embereknek ne kelljen megvásárolni a külföldről multik által behozott, gabona alapú késztermékeket. Tisztelettel, Ollé Sándor tulajdonos, biopékmester.”
Itt van tehát a válasz, tisztelt államtitkár úr, Bitay Márton államtitkár és Fazekas Sándor miniszter kérdéseire. A kishantosi származású mezőgazdasági termékek benne vannak a magyar biopiac kínálatában, a magyar biotermékekben. Talán még Bitay államtitkár úr is emlékszik arra a hatalmas kosárra, ami tele volt ezekkel a kiváló minőségű termékekkel. Mind magyar búzából, kishantosi biobúzából készültek.
Államtitkár Úr! Önök három érvvel támasztották alá Kishantos ledózerolását, és mindhárom állításukról bebizonyosodott, hogy önök hazudtak. Most kíváncsian várjuk, hogy lesz-e felelőse a kormányzati hazudozásnak és a magyar agrárkultúra egyik alapintézményét felszámoló állami akarnokságnak. Azt tudom, hogy önök ugyanúgy szegik meg az adott szavukat, ugyanúgy gázolnak át a közérdeken és a kisemberek egzisztenciáján, ahogyan azt elődeik tették. Ha Kishantost tönkreteszik, ennek szégyene örökre az önök arcára fog égni.
