FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! 1921. december 14-e és 16-a között került sor a soproni és Sopron környéki népszavazásra, amelyen a helyi lakosság arról dönthetett, hogy a trianoni döntést követően Ausztriához vagy Magyarországhoz akar-e csatlakozni. A soproni népszavazás eredménye ismert: Sopron 72,8 százaléka Magyarország mellett döntött. A nemzetgyűlés Sopronnak a magyar hazához való tántoríthatatlan ragaszkodásáért a megtisztelő Civitas Fidelissima-díjat adományozta, amellyel szalagdísz formájában a város barokk címerét is felékesítette. Sopron ettől kezdve a “leghűségesebb város”.
A népszavazáshoz vezető velencei tárgyalásokat elkerülhetetlenül szükségszerűvé az ágfalvi csatákat megvívott hősök harca, véráldozata tette. A tárgyalások során a diplomáciai siker nagyrészt gróf Bánffy Miklós külügyminiszter diplomáciai zsenialitásának köszönhető. Ágfalva hősei, Sopron megmentői, a Rongyos Gárda néven ismert felkelők augusztus 28-án, az első ágfalvai összecsapásban visszaverték a város felé igyekvő köztársasági csendőrosztagot, majd szeptember 7-én megmentették Sopront az osztrák megszállástól, amikor a történelmi országhatáron kívülre szorították az osztrák csendőröket. A velencei konferencia összehívása másfél hónapig tartó harc eredménye volt. Tisztelet és köszönet ágfalva hőseinek.
A Velencébe utazó magyar delegációt gróf Bethlen István miniszterelnök és Bánffy Miklós külügyminiszter vezette. A magyar érdekek az osztrák fél rideg és kíméletlen ellenállásával találkoztak. Gróf Bánffy Miklós emlékirataiból ismerjük az egyébként is bonyolult helyzetet. Bánffy Miklós zsenialitása akkor mutatkozott meg igazán, amikor a tárgyalás második napján az osztrák tiltakozás, merev ellenállás és követelőzés következtében visszafordíthatatlan kudarc fenyegette a magyar érdeket. Bánffy talált megoldást akkor, akkor, amikor minden magyar érdek veszni látszott. “Bánffy zsenialitása most mutatkozott meg igazán.” - írja egy történész. Olyan titkos szóbeli vállalást tett, amellyel elérte, hogy Ausztria beleegyezett abba, hogy nyolc nappal a terület kiürítése után népszavazás döntsön Sopron és környéke sorsáról. Velence mérföldkő volt, ez volt az ellenséges gyűrűbe szorított és megcsonkított Magyarország első diplomáciai sikere.
Tisztelt Ház! Bánffy Miklósnak a lehetőséget és a felhatalmazást az ágfalvi hősök adták, és a mögötte álló nemzet akarata. De a soproni népszavazás kieszközöléséhez kellett a külügyminiszter felkészültsége, eredményes politikai és diplomáciai munkája. Igen, a közösség akarata, elképzelése, az arra felhatalmazott és véghezvinni képes politikai háttérrel együtt lehet csak eredményes, csak ez az összhang viszi előre a nemzet sorsát.
Tisztelt Országgyűlés! Itt, az ország Házában szeretném megköszönni Sopron és a népszavazásban részt vett Sopron környéki települések nevében a magyar kormánynak, hogy amint a népszavazás 80. évfordulóján, 2001-ben a kormányok közt elsőként kihelyezett kormányüléssel adózott a soproni népszavazás emléke előtt, úgy az idei ünnepségünket is igazán rangossá teszi. Köszönjük, hogy a hűség napján Sopronban idén felavathatjuk Bánffy Miklós, a bonchidai gróf, polihisztor, országgyűlési képviselő, külügyminiszter, író, grafikusművész és nem utolsósorban keresztény ember soproni szobrát. Az, hogy egy erdélyi származású államférfi az, aki a magyar nemzetnek a legnyugatibb országrészét megmentette, ma a nemzetegyesítést a mindennapjaikban és a gyakorlatban megélő magyarok, a nemzet számára legyen üzenet értékű. Legyen üzenet és örök jel a leghűségesebb városban arra, amit alkotmányunkban is megfogalmaztunk, hogy a magyar nemzet egységes, elválaszthatatlanul összetartozik, hogy felelősséget visel és felelősséget viselünk minden magyarért.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Sopron városa nevében köszönjük még egyszer, hogy gróf Bánffy Miklós szobrát december 14-én Sopronban felavathatjuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
